India elindította első küldetését, hogy mélyebbre ásson a Nap működésének megértésében. Ez újabb győzelem az augusztus végén sikeresen végrehajtott holdraszállás után. Az indiai űrhajózási hivatal saját 2025-re emberes expedícióra is készül.
HIRDETÉSAz Aditya-L1 a szanszkrit Nap vagy fény szót hordozza, és 125 napig utazik, amíg eléri megfigyelési pontját (a szonda képe). A tudományos siker mellett a küldetés egyben Narendra Modi miniszterelnök politikai pozícióit is erősíti, mert ezzel India visszavonhatatlanul felsorakozik az űrhatalmak közé, ami eddig sem volt kétséges, de most újabb megerősítést nyer.
Másfél millió kilométerre lesz a Földtől
A szoláris megfigyelő India fő űrkikötőjéről startolt el Andhra Pradesh állam déli részéről. A szonda távolsága a Naptól a két égitest (csillagászati egység) 1 százalékánál, egy parkolópályán állapodik meg.
Ez a pozíció optimális a mágneses napkitörések és ezek földi hatásainak vizsgálatára, ami különösen fontos a Napból érkező elektromágneses viharok jelzésében (CME). Ezek súlyos veszélyeket jelentenek a földi kommunikációs rendszerekre, főként a műholdak működésére, ezért megértésük és jelzésük kulcsfeladat.
Az indiai indiai űrkutatási hivatal (ISRO) gyors egymásutánban elért két sikere reális bizakodást teremt, hogy 2025-ben megvalósuljon az ország első és teljesen saját erőforrásokra alapozott programja, ami embereket állítana pályára.
Jitendra Singh szövetségi miniszter nemrég azt is bejelentette, hogy India történelmi mérföldkövet céloz meg azzal, hogy „Vyommitrát”, egy női ruhába öltözött humanoid robotot küld a világűr mélyére.
Emellett az ország szoros együttműködést épít a NASA-val további programokra a Nemzetközi Űrállomáson, és tárgyalásokat folytat Japánnal egy közös holdküldetésről is. Modi miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az űrhivatal egy személyzet nélküli Vénusz küldetést is elindít.
A napelemes Aditya-L1-nek zavartalan rálátása lesz a Napra, és valós időben figyelheti meg a csillag környezeti hatását a Földre és más bolygókra.
Kik a versenytársak és lehetséges partnerek?
Kína két hasonló rendeltetésű űrszondát keringtet a Föld körül, az újabbat tavaly bocsátották fel. A Hinode nevű szonda Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió közös vállalkozása, ami szintén a Föld körül kering, és a Nap mágneses tereit méri.
A NASA és az Európai Űrügynökség közös projektje, a SOHO rövidítésű vállalkozás nagyjából az indiai szonda pozíciójában van, míg a másik közös amerikai-európai küldetés, a Solar Orbiter pedig a tervek szerint 42 millió kilométerrel távolabb működik majd.