NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Megelőzte Japánt, Németország lett a világ harmadik legnagyobb gazdasága

Pincér a 2023-as Oktoberfesten Münchenben
Pincér a 2023-as Oktoberfesten Münchenben Szerzői jogok Matthias Schrader/AP
Szerzői jogok Matthias Schrader/AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A német gazdaság úgy ért fel a dobogóra, hogy hónapok óta recesszióval küzd, mert közben Japánban is visszaesés volt, és még a jen is sokat gyengült.

HIRDETÉS

A japán gazdaság visszacsúszott a negyedik helyre a globális rangsorban, miután a GDP-je éves összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó három hónapjában. Bár az egész 2023-as évre 1,9 százalékos növekedést regisztráltak, az év második fele nagyon rosszul sikerült, a harmadik negyedévben 2,9 százalékos volt a visszaesés. 

Mivel egymás után két negyedévben is zsugorodott a japán gazdaság, ezzel közgazdásznyelven technikai recesszióba került (ahogy nemrég még a magyar is abban volt, 2023 harmadik negyedévében aztán sikerült újra kisebb növekedést produkálni).

Eközben a német gazdaság sem muzsikált különösebben jól, 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos, az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékos GDP-csökkenést regisztráltak. 

Az uniós gazdaság motorjához hasonlóan az egész térség szenved. Az eurózóna stagnál, uniós szinten is egészen minimális, 0,1 százalékos növekedésre számítanak, miközben az ír gazdaság majdnem 5, az észt pedig 3 százalékkal esett vissza az utolsó negyedévben. A mérsékeltebb visszaesés, és főleg a japán jen jelentős gyengülése a dollárhoz és az euróhoz képest azonban elég volt ahhoz, hogy Németország felkerüljön a legnagyobb gazdaságú országok dobogójára, az Egyesült Államok és Kína mögé. 

Komoly gondokkal küzd a japán gazdaság

Japán hosszú időn keresztül a világ második legnagyobb gazdasága volt. Kína 2010-ben hagyta le, azóta viszont óriásira nőtt a különbség a két távol-keleti hatalom között: miközben Japán 4,2 billió dollár körül áll, Kína a 18 billiót közelíti (az Egyesült Államok jelenleg 25 billió dollárral vezet, a világ GDP-jének negyedét az USA állítja elő). Néhány éven belül pedig könnyen lehet, hogy India is megelőzi Japánt: a világ legnépesebb országának GDP-je most 3,4 billió dollár körül van, de gyorsan növekszik.

Japánnak persze az igazi problémát nem a globális listán elfoglalt helye jelenti, hanem a gazdaság bukdácsolása. Az ország hosszú ideje küzd azzal, hogy az évtizedeken át tartó folyamatos és gyors növekedés megrekedt, a társadalom elöregedése pedig lassan termelési és versenyképességi hátrányként jelentkezik. Ezek mellett az utóbbi években megjelent a nemzeti valuta gyengülése is, meglehetősen akut problémaként.

A jen egy év alatt több mint 10, két év alatt nagyjából 25 százalékot veszített az értékéből a dollárhoz és az euróhoz képest, a valuta gyengülését pedig egyelőre hiába próbálják megállítani különböző módszerekkel. Az Euronews angol nyelvű üzleti rovata megszólaltatta a DailyFX cég stratégáját az ügyben: Richard Snow szerint átmeneti enyhülést hozott, amikor 2022 végén Japán majdnem 20 milliárd dollár értékben vásárolt jent a nemzetközi valutapiacon, és hamarosan ismét hasonló lépésre szánhatja el magát Tokió.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Európai Bizottság csökkenti az EU növekedési előrejelzését és további inflációcsökkenésre számít

Gazdasági élénkülést is hozhat az elöregedő népesség, de ahhoz okosan kell játszani

Visszaengedik az óceánba a fukusimai atomerőmű felhígított radioaktív hűtővizét