Izrael számára ez túlélési kérdés, de egyben gazdasági is. Ha egy több ezer rakétából álló támadáshullám jön (mint 2023 októberében), nem lehet minden egyes célpontra 50 ezer dolláros elfogórakétát pazarolni.
HIRDETÉS
Az 'Iron Beam' nem váltja ki at olyan meglévő légvédelmi rendszereket, mint a Vaskupola, a Dávid Parittyája vagy a Nyíl 3, – de olyan új réteget ad hozzájuk. A rendszer azonnali reakcióképességet biztosít, főként a tömeges, alacsony költségű fenyegetések ellen, amelyek a Hamászra, a Hezbollahra és a jemeni húszikra jellemzők.
Az új izraeli fegyver, amelyet Vascsóvának, Vassugárnak is neveznek, már túlmutat a nemzetközi hadiipar hasonló kísérletein, és még ebben az évben teljes hadrendbe is állhat, vagyis integrálódhat és összehangolódhat a többi fegyvertípussal.
Ez azt jelenti, hogy a légvédelmet irányító parancsnokság eldöntheti, hogy melyik támadó eszköz mekkora fenyegetést jelent, és az annak megfelelő védelmi rendszert veti be ellene. Így a költséghatékonyság is nagyban javulhat, és a megtakarításokat a lézerrendszer fejlesztésére lehet fordítani,
Az eszközt májusban már élesben is tesztelték, sikeresen semlegesítve több tucat ellenséges drónt és kisebb rakétát. Júliusra az IDF bejelentette, hogy a rendszer hamarosan teljes harci készültségben áll.
Ezzel Izrael elsőként integrálta a lézervédelmi megoldását a hagyományos rakétavédelmi vonalba, a Vaskupola kiegészítéseként.
Más országok is, amelyek fokozott drónfenyegetésekkel néznek szembe, lázasan dolgoznak hasonló rendszerek kiépítésén, főként az USA, az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. Ez lehetőséget nyit Izraelnek a rendszer későbbi kereskedelmi értékesítésére is. A fegyverzet konstruktőre és építője a Rafael Advanced Defense Systems, párban az amerikai Lockheed Martinnal, eddig 500 millió dollárt költött a feladatra.
Európában a német Rheinmetall HEL ls az ukrán Tryzub a legaktívabb fejlesztők, és a világ egészét tekintve a lézerfegyverkezés 2025‑re már meghaladhatja a 28 milliárd dolláros piacot.
A lézerfegyver harci költségei drámaian alacsonyabbak a hagyományosnál: egyetlen lövés néhány centtől pár dollárig terjed, szemben a százezres hagyományos rakéta‑árakkal. Ennek folytán a tömeges bevetés előtt nem áll pénzügyi akadály.
Ugyanakkor vannak még megoldandó problémák, így például a hatalmas energiaellátási igény, a hűtés, az atmoszféra hatásai, a célkövetés, vagyis a rendszer nem minden körülmények között nevezhető tökéletesnek. Az Egyesült Királyság ezért két évvel ki is tolta a rendszerbe állítás határidejét, az USA pedig még meg sem határozta. London várhatóan a Vörös-tengeri egységekre telepíti majd a fegyvert.
A stratégiai cél
Az elmúlt évek során Izrael ellenségei egyre nagyobb számban vetettek be viszonylag olcsó, de tömegesen indítható fegyvereket: rakétákat, aknavetőket és kamikaze drónokat.
Ezeket hagyományos elfogórakétákkal leküzdeni fenntarthatatlanul költséges: egy intenzív rakétaháborúban a Tamir-ellencsapások akár napi több millió dollárt is felemésztenek.
A lézer ezzel szemben tömegtámadások ellen ideális: amíg van energia és a környezeti viszonyok megfelelőek, gyakorlatilag „korlátlanul” képes célokat semlegesíteni, minimális költséggel.