A Pentagon azt vizsgálja, hogy egy iraki milícia „öngyilkos” drónja hogyan kerülhette el a legmagasabban fejlett védelmi rendszereket, megölve három amerikai katonát, és maga után hagyva háromtucat sebesültet.
HIRDETÉSFRISSÍTÉS: A Kongresszus fegyverzeti bizottsága elégedetlen
Február 1.-i ülésén a testület minden tagja nehezményezte, hogy még mindig nincs átlátható magyarázat arra, hogy milyen okai és előzményei voltak a váratlan és sokkoló jordániai csapásnak.
A törvényhozók közül többen direkt katonai csapást sürgetnek Irán ellen, de erre vélhetően nem kerül sor.
A Pentagon vizsgálódik, de külső források saját hibára gyanakszanak
A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh hétfőn azt mondta a NewsNationnek, hogy láttak már néhány ilyen esetet, egy-egy drón átjuthat, de halálos sérülés még nem történt. A Pentagon alaposan kivizsgálja az esetet, közölte.
Az Associated Press két katonai tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a drónt a védelmi rendszerek összetévesztették egy amerikai eszközzel, amely hazatérőben volt a bázisra.
A támadó fegyver nagyjából azonos időben indult a támaszpont felé, amikor egy hasonló amerikai drón a levegőben volt, és ez okozhatott zavart a védelmi rendszerben. Hasonló feltételezést közölt a The Washington Post és más orgánumok is.
Ami biztosra vehető, egyelőre az, hogy a közeledő támadóra nem adtak ki védelmi a parancsot.
A hiba megítélése további vizsgálatokat követel
Biden elnök megtorlást ígért a milíciákkal szemben, de elutasította az Irán elleni háborúra szóló felhívásokat.
„Az elnök és én nem tűrjük el az amerikai erők elleni támadásokat, és minden szükséges lépést megteszünk az Egyesült Államok és csapataink védelmében” – mondta hétfőn Lloyd Austin védelmi miniszter.
Az előzmények
Mint azt korábban közöltük, három amerikai katona meghalt, és 34 megsebesült egy drón támadásában, amely egy amerikai támaszpontot ért Jordániában, a szíriai határ közelében. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az elnököt vasárnap reggel tájékoztatta a támadásról Lloyd Austin védelmi miniszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
A Bloomberg a legnagyobb amerikai katonai műveletre számít azóta, hogy a Hamász terrortámadást intézett Izrael ellen. Amerikai védelmi tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek válasza „erős és gyors” lesz, nemcsak az Irán által támogatott csoportok, hanem az Iszlám Forradalmi Gárda ellen is.
Össztűz alatt az elnök, amiért nem alkalmazta az elrettentés politikáját
Az amerikai politikai és közéletben azonnal több befolyásos hang szólalt meg, egyfelől hibáztatva az elnököt, amiért puha magatartásával felbátorította Teheránt és térségbeli proxy erőit, másrészt követelve a mérlegelés nélküli és azonnali ellencsapást. A Fehér Házi vezetés és a Pentagon megkezdte az intézkedések áttekintését.
Joe Bidennek felróják azt is, hogy néhány napja bejelentette az amerikai haderő csökkentiését a térségben. Tim Cotton arkansasi szenátor nem csak a teheráni papi rendszer regionális csatlósai (Jemen, Irak, Szíria), hanem egyenesen Irán ellen követel katonai válaszlépést.
Ugyanezt a követelést fogalmazták meg további Kongresszusi tagok is, köztük a külpolitikai veteránnak számító Lindsay Graham dél-karolinai szenátor, aki korábban a békés megegyezéseket szorgalmazta.
Mike Turner ohiói képviselő, a Ház hírszerzési bizottságának elnöke szerint „a támadás az adminisztráció korábbi reagálási kudarcának közvetlen következménye”.
Az amerikai közvélekedésben fontos szerepet játszó Garry Kaszparov sakkvilágbajnok szerint a jordániai esemény élesen mutatja azt a hibát, hogy az Egyesült Államok feladta az elrettentés politikáját, ami bevált a hidegháború idején. Figyelmeztetése szerint a kisebb bajokra is azonnal reagálni kell, hogy el lehessen kerülni az eszkalációkat.
A január 28-i állapot:
Az amerikai elnök szerint – bár a tényeket még gyűjtik – a támadást Szíriában és Irakban működő, Irán által támogatott katonai csoportok hajtották végre. Joe Biden közölte, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik a támadást elkövették.
HIRDETÉSA halálos áldozatokkal járó támadást a 22-es Torony (Tower 22) elnevezésű katonai őrhelyen állomásozó amerikai egységek ellen követték el, amely Jordánia területén fekszik, közel Szíriához. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy a légvédelmi eszközök miért nem léptek működésbe, hogy elhárítsák a támadást.
A Hamász terrorszervezet Izrael elleni tavaly október 7-i támadása óta megszaporodtak a térségben állomásozó amerikai egységek elleni rakéta- és dróntámadások, de most először vesztették életüket amerikai katonák.
Október óta Szíriában és Irakban mintegy 160 alkalommal lőttek ki, illetve irányítottak amerikai egységek támaszpontja felé rakétát vagy drónokat olyan radikális iszlamista fegyveres csoportok, amelyek Irán anyagi és katonai támogatását élvezik. Ezekben 70 amerikai katona szenvedett sebesüléseket.
Katonai elemzők szerint a támadók azzal, hogy amerikai katonákat öltek meg, átléptek egy határt, ami az elrettentésre épülő amerikai Közel-Kelet-politika megváltozásához vezethet, és ezzel a közel-keleti konfliktus kiéleződéséhez.