Kína nem barátkozik Ukrajnával, viszont Oroszországnak kezd enyhén keresztbe tenni

Zelenszkij Davosban
Zelenszkij Davosban Szerzői jogok Ukranian Presidential Office
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Li Csiang kínai miniszterelnök kikerülte Zelenszkij ajánlatát, hogy személyesen egyeztessenek a davosi fórumon, ezzel is jelezve az óvatos kínai távolságtartást az ukrajnai katonai konfliktustól. Eközben viszont a kínai bankok megkezdték az Oroszországgal való pénzügyi tranzakciók szűrését.

Zelenszkij ígéretes beszélgetést folytatott 70 nagy pénzügyi cég vezetőjével, de a kínaiakkal nem tudott egyeztetni

HIRDETÉS

A Világgazdasági Fórum előtt az ukrán vezetők nem rejtették véka alá, hogy a szeretnének találkozni a KNK képviselőivel, de Zelenszkij és a világvezető bankárok találkozóján a kínai küldöttség egyetlen tagja sem vett részt.

Annak ellenére sem, hogy Peking a valaha volt legnagyobb delegációval érkezett, tehát lett volna lehetőség legalább egy megfigyelőt kirendelni egy olyan eseményre, ahol az Ukrajnába beáramló külföldi tőke jövője volt a fő téma.

Li hatalmas kísérettel volt jelen a fórumon, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket a kínai gazdaság jó kilátásairól, noha a növekedés az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett, az ingatlanpiac pedig válságban van. A kínai fél több tucat külön tárgyalást folytatott, de az ukrán képviselők nem tudták megszerezni a hozzájárulást még egy kézfogásra sem.

Egy magas rangú EU-tisztviselő szerint az európaiak arra kérték Pekinget; folytasson közvetlen párbeszédet Kijevvel, aminek megkezdésére jó alkalom lett volna a svájci találkozó.

Ugyanakkor azt sem lehet állítani, hogy a két ország ne tartana kapcsolatot, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök 2023 áprilisában felhívta az ukrán elnököt, májusban pedig különmegbízottat küldött Kijevbe, és a háború előző szakaszában béketervvel is előállt, amire Moszkva nem reagált érdemben.

Egy nyilatkozó szerint a találkozó a Kreml kérésére maradt el, mert az presztízsveszteséget jelentett volna számára, és ellentmondana a két ország 2022-ben Pekingben megkötött „korlátlan barátsági” egyezményének.

„Kína fontos szerepet játszik a világban, ezért meg kell találni vele az együttműködés módját a háború befejezésére” - mondta Ignazio Cassis, a Svájci Szövetségi Tanács tagja, aki 2022-ben az ország elnöke volt. A jelenlegi elnök Viola Amerd hétfőn találkozott Zelenszkijvel, és kijelentette, hogy Kijevvel együttműködve megszervezi az országok vezetőinek csúcstalálkozóját az ukrajnai békés rendezés érdekében.

Zelenszkij és Viola Amerd
Zelenszkij és Viola AmerdEURONEWS

Eközben a kínai bankok – a töröket követően – elkezdték megtagadni a kifizetéseket Oroszországnak

Az orosz vállalatok egyre nehezebben teljesítik a Törökországba és Kínába irányuló kifizetéseket – noha ezek kulcsfontosságú „baráti országoknak” számítanak, és együttvéve az Orosz Föderációba szállított importáruk felét adják.

A kínai bankok – a törökökhöz hasonlóan– lazítják vagy megszakítják kapcsolataikat az orosz hitelintézetekkel – írja a Kommerszant orosz szaklap.

Törökországban ez a lépés az Orosz Föderációba irányuló exportműveletek szinte teljes megbénulásához vezetett. Szinte mindegyik Oroszországgal együttműködő nagy török pénzintézet blokkolja a tranzakciókat, beleértve a lírát és a rubelt is.

Mindez állítólag az Egyesült Államok nyomására történik

Az amerikai Pénzügyminisztérium december végén figyelmeztetett, hogy szankciókkal fogja büntetni azokat a külföldi bankokat, amelyek „támogatják Oroszország katonai erőfeszítéseit”.

Ami a kínai bankokat illeti, novemberben kezdtek előállni velük a nehézségek, majd decemberben egyre gyakoribbá váltak – mondja Sanjar Ashuraliev, a Delko közlekedési vállalat vezérigazgatója. „A rakományszállítás fizetése, ha a fizető nem az ország lakosa, egyre tovább tart” – panaszkodik a menedzser.

Az Optimalog vezetője, Georgij Vlasztopulo megjegyzi, hogy Törökországgal ellentétben a Kínával kapcsolatos problémák „egyelőre még csak sztorik”. Mértékük azonban nőhet, mert a Bloomberg szerint a Kínai Népköztársaság legnagyobb állami bankjai megkezdték az Oroszországhoz köthető ügyfelek közötti „tisztogatást”.

Az Ukrajnával vívott háború kezdete után Kína lett a Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere, 69%-kal növelve Oroszországba irányuló áruszállításait, és ezzel az ország teljes importjának 41%-át biztosítja.

Putyin és Hszi, 2022
Putyin és Hszi, 2022Sergei Bobylev/Sputnik

Kína számára azonban Oroszország továbbra is „gazdasági törpe” marad, mivel exportjának mindössze 3,3%-át szívja fel, és nem szerepel a top 5 piaci partner között. Kína négyszer több árut ad el az Európai Uniónak, mint az Orosz Föderációnak, és 3,3-szor többet az Egyesült Államoknak. Részesedésük 13,2%, illetve 11,2% - írták decemberben a Gaidar Intézet szakértői.

A kínai bankok most vizsgálják át ügyfeleik között azokat, akiknek kedvezményezettjei vagy irányítói Oroszországban találhatók, valamint kutatják a harmadik országokon keresztül szankcionált árukat forgalmazó „szürke” szállítókat.

A Bloomberg forrásai szerint a kínai bankok fokozatosan felhagynak a szankciós listákon szereplő cégek kiszolgálásával, és nem nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat az orosz hadiipari komplexumnak, függetlenül attól, hogy milyen devizanemben és milyen joghatóság alatt zajlanak a tranzakciók.

Külső hivatkozások

HIRDETÉS

Zelenszkij Davosban
A kínai bankok gyors irányváltása (Bloomberg)
A török bankok és Oroszország

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína rendületlenül lopja az orosz haditechnikát, de Moszkvát ez nem zavarja

Orosz hadiipari létesítményeket ért rakétatalálat

Robbanás az orosz balti-tengeri gázterminálon Szentpétervár mellett