Li Csiang kínai miniszterelnök kikerülte Zelenszkij ajánlatát, hogy személyesen egyeztessenek a davosi fórumon, ezzel is jelezve az óvatos kínai távolságtartást az ukrajnai katonai konfliktustól. Eközben viszont a kínai bankok megkezdték az Oroszországgal való pénzügyi tranzakciók szűrését.
Zelenszkij ígéretes beszélgetést folytatott 70 nagy pénzügyi cég vezetőjével, de a kínaiakkal nem tudott egyeztetni
HIRDETÉSA Világgazdasági Fórum előtt az ukrán vezetők nem rejtették véka alá, hogy a szeretnének találkozni a KNK képviselőivel, de Zelenszkij és a világvezető bankárok találkozóján a kínai küldöttség egyetlen tagja sem vett részt.
Annak ellenére sem, hogy Peking a valaha volt legnagyobb delegációval érkezett, tehát lett volna lehetőség legalább egy megfigyelőt kirendelni egy olyan eseményre, ahol az Ukrajnába beáramló külföldi tőke jövője volt a fő téma.
Li hatalmas kísérettel volt jelen a fórumon, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket a kínai gazdaság jó kilátásairól, noha a növekedés az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett, az ingatlanpiac pedig válságban van. A kínai fél több tucat külön tárgyalást folytatott, de az ukrán képviselők nem tudták megszerezni a hozzájárulást még egy kézfogásra sem.
Egy magas rangú EU-tisztviselő szerint az európaiak arra kérték Pekinget; folytasson közvetlen párbeszédet Kijevvel, aminek megkezdésére jó alkalom lett volna a svájci találkozó.
Ugyanakkor azt sem lehet állítani, hogy a két ország ne tartana kapcsolatot, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök 2023 áprilisában felhívta az ukrán elnököt, májusban pedig különmegbízottat küldött Kijevbe, és a háború előző szakaszában béketervvel is előállt, amire Moszkva nem reagált érdemben.
Egy nyilatkozó szerint a találkozó a Kreml kérésére maradt el, mert az presztízsveszteséget jelentett volna számára, és ellentmondana a két ország 2022-ben Pekingben megkötött „korlátlan barátsági” egyezményének.
„Kína fontos szerepet játszik a világban, ezért meg kell találni vele az együttműködés módját a háború befejezésére” - mondta Ignazio Cassis, a Svájci Szövetségi Tanács tagja, aki 2022-ben az ország elnöke volt. A jelenlegi elnök Viola Amerd hétfőn találkozott Zelenszkijvel, és kijelentette, hogy Kijevvel együttműködve megszervezi az országok vezetőinek csúcstalálkozóját az ukrajnai békés rendezés érdekében.
Eközben a kínai bankok – a töröket követően – elkezdték megtagadni a kifizetéseket Oroszországnak
Az orosz vállalatok egyre nehezebben teljesítik a Törökországba és Kínába irányuló kifizetéseket – noha ezek kulcsfontosságú „baráti országoknak” számítanak, és együttvéve az Orosz Föderációba szállított importáruk felét adják.
A kínai bankok – a törökökhöz hasonlóan– lazítják vagy megszakítják kapcsolataikat az orosz hitelintézetekkel – írja a Kommerszant orosz szaklap.
Törökországban ez a lépés az Orosz Föderációba irányuló exportműveletek szinte teljes megbénulásához vezetett. Szinte mindegyik Oroszországgal együttműködő nagy török pénzintézet blokkolja a tranzakciókat, beleértve a lírát és a rubelt is.
Mindez állítólag az Egyesült Államok nyomására történik
Az amerikai Pénzügyminisztérium december végén figyelmeztetett, hogy szankciókkal fogja büntetni azokat a külföldi bankokat, amelyek „támogatják Oroszország katonai erőfeszítéseit”.
Ami a kínai bankokat illeti, novemberben kezdtek előállni velük a nehézségek, majd decemberben egyre gyakoribbá váltak – mondja Sanjar Ashuraliev, a Delko közlekedési vállalat vezérigazgatója. „A rakományszállítás fizetése, ha a fizető nem az ország lakosa, egyre tovább tart” – panaszkodik a menedzser.
Az Optimalog vezetője, Georgij Vlasztopulo megjegyzi, hogy Törökországgal ellentétben a Kínával kapcsolatos problémák „egyelőre még csak sztorik”. Mértékük azonban nőhet, mert a Bloomberg szerint a Kínai Népköztársaság legnagyobb állami bankjai megkezdték az Oroszországhoz köthető ügyfelek közötti „tisztogatást”.
Az Ukrajnával vívott háború kezdete után Kína lett a Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere, 69%-kal növelve Oroszországba irányuló áruszállításait, és ezzel az ország teljes importjának 41%-át biztosítja.
Kína számára azonban Oroszország továbbra is „gazdasági törpe” marad, mivel exportjának mindössze 3,3%-át szívja fel, és nem szerepel a top 5 piaci partner között. Kína négyszer több árut ad el az Európai Uniónak, mint az Orosz Föderációnak, és 3,3-szor többet az Egyesült Államoknak. Részesedésük 13,2%, illetve 11,2% - írták decemberben a Gaidar Intézet szakértői.
A kínai bankok most vizsgálják át ügyfeleik között azokat, akiknek kedvezményezettjei vagy irányítói Oroszországban találhatók, valamint kutatják a harmadik országokon keresztül szankcionált árukat forgalmazó „szürke” szállítókat.
A Bloomberg forrásai szerint a kínai bankok fokozatosan felhagynak a szankciós listákon szereplő cégek kiszolgálásával, és nem nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat az orosz hadiipari komplexumnak, függetlenül attól, hogy milyen devizanemben és milyen joghatóság alatt zajlanak a tranzakciók.
Külső hivatkozások
HIRDETÉSZelenszkij Davosban
A kínai bankok gyors irányváltása (Bloomberg)
A török bankok és Oroszország