Üzemanyag helyett víz a rakétákban - Hszi nem ígér semmit a kínaiaknak

Derűs és visszafogott optimizmus
Derűs és visszafogott optimizmus Szerzői jogok China Daily
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Üzemanyag helyett vízzel feltöltött stratégiai rakéták, burjánzó korrupció a hadseregben, elöregedő lakosság és több más negatív tényező árnyékolja be Kína új évét, ami idén a Sárkány jegyében telik. A gazdasági növekedés optimális esetben sem éri el a COVID előtt remélt cél negyedét.

Hszi Csin-ping rendteremtő figyelme nem csak a gazdaságra, de a honvédelem korrupciós hullámára is vetül

HIRDETÉS

A jelenség súlyosan veszélyezteti az ország biztonsági paramétereit, még akkor is, ha beszédében az elnök úgy fogalmazott, hogy „a népi fegyveres erők minden katonája magabiztosan menetel az erős hadsereg felépítésének nagy útján”.

Katonai elemzők szerint Kína több hadászati területen lépést tart az Egyesült Államokkal (hiperszonikus eszközök, ötödik generációs vadászgépek, űrfegyverkezés), de ha a fejlesztésekre szánt források szétfolynak, akkor a 2027-re kitűzött fő stratégiai cél nem tud megvalósulni. Ez pedig nem más, mint felzárkózás az USA és Oroszország katonai képességei mellé, 2050-re pedig a világ legerősebb haderejévé válni.

A védelmi szektoron belüli veszélyekre példa az amerikai hírszerzés állítása, amely szerint hajtóanyag helyet vizet tankoltak több kínai stratégiai rakétába (ICBM), és hogy a nyugati katonai körzet rakétasilóinak nagy részét nem lehet üzembiztosan felnyitni az indításhoz, ami rendkívüli kockázatokkal, akár önrobbanással is fenyeget.

A Bloomberg szerint a kínai védelmi erők és a hadiipari cégek körében elterjedt rendszerszintű korrupció lehetetlenné teszi, hogy az ország jelentős katonai akciókat kockáztasson meg a közeli jövőben.

Sokakat nem is az érdekelt, hogy mit mond az elnök, hanem hogy milyen új könyvek vannak a polcain, mert az üzenetnek számít

A jórészt lelkesítő szöveg elemzése helyett a kínai bloggerek inkább azt figyelték, hogy a könyvfaló elnök már ismert kedvencei mellett (A tőke, Háború és béke, Az öreg halász és a tenger, Holt lelkek, Nyomorultak) felkerült a polcra két újabb könyv a mesterséges intelligenciáról. Mindkét mű Bill Gates ajánlásával jelent meg, és az MI gyakorlati alkalmazásairól szól.

Ez nyilvánvalóan újabb üzenet arról, hogy az elnök a mesterséges intelligencia fejlesztését tartja Kína egyik kitörési pontjának.

Az elnöki beszéd szilárd optimizmussal töltődött, és egyetlen problémát vagy bajt sem említett, hanem kizárólag a jövő szépségeit és az elmúlt évek sikereit vette sorra. Ebbe még a két évvel korábbi pekingi téli Olimpia is belefért. Megemlítette az első kínai gyártmányú utasszállító, a C919 megérkezését (a képen), bár azt nem tette hozzá, hogy a gép műszaki terveit jórészt amerikai cégektől „szerezték meg”, ami a kínai hackerek eddig ismert legkiterjedettebb művelete volt.

Természetesen szó esett a kínai űrszondákról, a saját űrállomás megépítéséről, és az első teljesen kínai gyártmányú repülőgéphordozó, a Fujian megépítéséről is.

Feltűnő távolságtartás a világeseményektől

A nem túl hosszú évnyitó köszöntő hangvétele békés, bizakodó és agressziótól mentes volt, még Tajvan említésekor is, melyet „a szoros túlsó partján élő testvérnek” nevezett. 

A nagy világeseményekről (Ukrajna, Gáza, amerikai elnökválasztás, terjedő terrorizmus) az elnök nem ejtett szót, és semmilyen bepillantást nem engedett abba, hogy a pekingi vezetés hogyan tekint a globális konfliktusokra.

Nem került szóba az Egyesült Államokkal való gazdasági és katonai viszony, és elmaradt a Nyugat korábban megszokott pocskondiázása vagy fenyegetése is. Az elnök nem említette meg a kínai-orosz kapcsolatok alakulását sem, noha korábbi beszédeiben rendre a legfontosabb szövetségesként címezte Moszkvát.

Az elnök - országok és nevek említése nélkül - inkább arról beszélt, hogy sokakkal tárgyalt és és építette az ország gazdasági kapcsolatait. Viszont a 10 éve megkezdett Új Selyemút (BRI) programját, személyes álmát nem hozta szóba. 

A gigantikus projektet az utóbbi években egyre több bírálat érte. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy sok BRI-program nem átlátható és a kínai befektetések adósságcsapdát jelenthetnek a fejlődő országok számára. Kína azonban fenntartja, hogy hitelezése nem „ragadozó” jellegű. Itt meg kell jegyezni, hogy a szélesedő közel-közép-keleti válságjelenségek fenyegető akadályt jelentenek a projekt szélesítésében, és az elnök talán ezért nem emelte be a sikertörténetek sorába, noha politika pályájának legfontosabb programjáról van szó.

A szónoklat nem egy világhatalom, hanem inkább egy önmagával foglalkozó, kissé befelé forduló nemzet képét rajzolta fel, aki keresi a helyét a világban, és még nem áll készen a vezető szerepre. Mindössze abba avatta be hallgatóit, hogy „a világ még nem egy nyugodt hely”, ezért is hangsúlyozta a stabilitás fontosságát, ami azt jelenti, hogy a helyzet romlását minden eszközzel meg kell gátolni. Ehhez az is szükséges, hogy Kína távol tartsa magát minden olyan konfliktustól, ami nemzeti érdekeit gyöngítheti.

2024-ben Hszi azt remélheti, hogy Kína belső gondjait ellensúlyozni fogják a nyugati krízisek, mint például az Ukrajna támogatása körüli viták és nehézségek, a gázai háború miatti megosztottság, az európai parlament pártszerkezetének esetleges változásai, de főként az amerikai elnökválasztással várható politikai viszályok. Ezek kétségkívül létező remények a számára, amelyek szélesíthetik a kínai diplomácia mozgásterét és a partneri hálózat újrarendezését. 

Hszi elnök a KKP tavaly tavaszi plénumán
Hszi elnök a KKP tavaly tavaszi plénumánNhac Nguyen/AP

Az újévi beszéd azt a benyomást erősítette, hogy az elnök egyre inkább személyesen intézkedik az ország fontosabb gazdasági kérdéseiben, de igyekszik kerülni a diktátori szereposztást

A COVID-korszak rejtőzködő és távolságtartó magatartásához képest tavaly Hszi személyes aktivitása sokat erősödött, és újabb lépéseit már kifejezetten kíméletlennek nevezhetjük.

2023 második felében a pártfőtitkár-államelnök többször is mellőzte a pártszabályzat szerinti rendezvényeket. Ehelyett jelentős figyelmet szentelt a legfelsőbb szintek megtisztítására, olyan drámai lépésekkel, mint Csin Gang külügyminiszter és Li Sangfu tábornok, védelmi miniszter menesztése, akik csak néhány hónapot tölthettek hivatalukban.

Esetükben semmilyen hivatalos indoklást nem közöltek. A védelmi tárca hónapokig vezető nélkül maradt, és csak december legvégén nevezték ki a tisztségre Dong Zsun tengernagyot (a képen), a haditengerészet korábbi főnökét. Ugyanazon a napon kilenc magasrangú katonai tisztviselőt magyarázat nélkül kizártak a törvényhozásból.

HIRDETÉS

A vezető újra felpörgette a korrupció elleni hadjáratot, aminek során száznál több pénzügyi tisztviselőt személyesen menesztett. A Jiemian sanghaji üzleti hírportál szerint ez a szigor erősödni fog 2024-ben.

Ugyanakkor az Egyesült Államok úgy értékeli, hogy a kínai közvélemény szerint Hszi nem gyengült meg a szélesedő tisztogatás miatt. Inkább úgy látják, hogy a vezető tisztségviselők elmozdítása megszilárdítja a kommunista pártot, és hogy az elnök komolyan gondolja a fegyelem javítását, a korrupció felszámolását és a kínai hadsereg felkészítését a hosszú távú feladatokra.

A toporgás ellenére Kína továbbra is a világgazdaság egyik fő hajtóereje

Az elmúlt évtizedben Kína 32%-kal járult hozzá a globális növekedéshez, szemben az USA 9,7%-os teljesítményével. Kevesen jósolják, hogy Kína növekedési különbsége az USA-hoz képest a közeljövőben elolvad és a közel tízezer milliárd dolláros jövedelemhátrányt egykönnyen le lehet olvasztani, de az vitathatatlan, hogy az ország stabilan a világgazdaság második legnagyobb kibocsátója marad. Nemzeti összterméke 2024-ben továbbra is nagyobb lesz, mint Németországé, Japáné, Indiáé, az Egyesült Királyságé és Franciaországé együttvéve.

Kína oktatási rendszere évente 1,4 millió mérnököt bocsát a gazdaság rendelkezésére, ami a világ alapképzésének mintegy 20%-a. A magasan képzett fiatal munkaerő aránya növekszik, ami - részben - ellensúlyozhatja az elöregedéssel járó nehézségeket. Az elnök több mondatban is visszatért a kínai ifjúság meghatározó szerepére az ország fejlesztési terveiben. 

A szabadabb piac hívei ugyanakkor aggódva figyelték, hogy Hszi márciusban bejelentette egy új pártügynökség, a Központi Pénzügyi Bizottság létrehozását, amely jogosult az ország összes pénzügyének ellenőrzésére. Az aggodalmakat egy korábban már feloszlatott testület, a Központi Pénzügyi Munkabizottság visszaállítása tovább fokozta. A pártellenőrzés növelése nem sok jót jelez a kínai magánszektor és a külföldi befektetők számára.

HIRDETÉS

A COVID-szigor enyhítése, amit az elnök személyesen ugyan ellenzett, de engedett a közvélemény és a pártvezetés nyomásának, csupán rövid enyhülési periódust engedélyezett. Hszi úgy fogalmazott, hogy a vírusválságból való kilábalás „sima átmenettel” járt, de a tények nem egészen ezt mutatják. 

Hszi elnök a Covid-válság idején, 2021
Hszi elnök a Covid-válság idején, 2021Jack Taylor/AP

A Világbank előrejelzése szerint a gazdaság 2024-ben 4,5%-kal, 2025-ben pedig 4,3%-kal fog növekedni, vagyis egy újabb nagy kiugrás még legalább két évig kérdéses marad.

Élesedő belső pártharcok

A szokott politikai menetrend szerint a Kommunista Párt Központi Bizottságának, amely a politikai, katonai és üzleti elit 370 tagját tömöríti, a múlt év végén kellett volna megtárgyalnia a gazdasági tervezeteket és az esetleges reformokat. Az, hogy az ülés elmaradt, sokféle találgatást váltott ki az uralkodó eliten belüli nézeteltérésekről. (Az egyik főcsoport az állami beavatkozás növelését, azaz a kommunizmus modellhez való visszalépést támogatja, míg a másik a nyitottabb, liberálisabb, Nyugat-partner gazdaságpolitikát szorgalmazza.)

A patthelyzetet jellemzi, hogy a főbb állami tisztviselők decemberben csak félhivatalos konzultációt tartottak a legközvetlenebb gazdasági problémákról. Az alkalmi egyeztetés nem hozott semmilyen eredményt, és nem is követte döntési javaslat vagy előterjesztés a párt magasabb plénumai felé. A párt hivatalos orgánuma, a China Daily sem számolt be merészebb új intézkedések terveiről a növekedés felpörgetésére.

Az értekezleten megjelent tisztviselőket a párt képviselői felszólították, hogy „erősítsék a gazdasági propagandát”, és „hangoztassák a kínai gazdaság fényes kilátásait”. Az állambiztonsági minisztérium ennél is tovább ment, és a közösségi médiában azt sugallta, hogy a gazdasággal kapcsolatos negativitás súlyos politikai bűn. 

HIRDETÉS

Beszédében az elnök ezt úgy foglalta össze, hogy „Amíg magabiztosak maradunk, és a stabilitás megőrzése mellett a fejlődésre törekszünk, megvalósítjuk a kitűzött célokat”, de ezeket a célokat egyetlen adattal, prognózissal vagy konkrét tervek megnevezésével sem színezte.

2024-ben lendületet vesz a kínai gazdasági diplomácia

Ilyen helyzetben Kínának fokozott szüksége lesz további projektekre, partnerekre és befektetőkre, egyben a meglévők bizalmának megőrzésére. Li Csiang miniszterelnök vezetésével szokatlanul nagy létszámú kínai küldöttség várható Davosba, a január közepén esedékes Világgazdasági Fórumra, ami arra utal, hogy nem elzárkózni, hanem mindenkivel találkozni és tanácskozni kívánnak, akivel csak lehet, teljesen mellőzve a politikai és eszmei szempontokat.

A Davosban rendszeresen sürgölődő üzletemberek és befektetők a 64 éves Li személyében (a képen) egy vállalkozásbarát politikussal találkozhatnak, aki tavaly vette át a kormányfői posztot, és már sanghaji párttitkár korában kitűnt szívós tőkevonzó politikájával.

Ugyanakkor nem sok remény van a Nyugattal való gyors megegyezésekre

Még 2017-ben – az első kínai vezetőként – maga Hszi is megjelent a davosi fórumon, aminek fő oka akkor Donald Trump éles Kína-ellenes politikája volt (súlyos szankciók, vámemelések, importkorlátozások, befektetési tilalmak). A Nyugat rokonszenvvel hallgatta az elnök szavait a szabadkereskedelem és a tisztességes verseny fontosságáról, kevéssé ismerve fel, hogy elsősorban egy Amerikával szembeni önvédelmi politikát ismertetnek velük, amit később maga Kína sem vett kellően komolyan.

Peking továbbra is adós a nyugati szabadalmak és befektetések megfelelő védelmével, jogosan vádolható a szankciós intézkedések kijátszásával és a dömpingpolitikával. Reményei ellenére Hszi nem tudta visszaszerezni az új amerikai kormányzat bizalmát, és nem javultak számottevően az Európai Unióval való kapcsolatai sem. A tavaly áprilisi Macron-Hszi-von der Leyen találkozó óta a kapcsolatok inkább romlottak, vagy stagnáltak.

HIRDETÉS
Emmanuel Macron, Hszi Csing-pin és Ursula von der Leyen Pekingben, 2023 április6.-án
Emmanuel Macron, Hszi Csing-pin és Ursula von der Leyen Pekingben, 2023 április6.-ánLudovic Marin/AP

Az uniós kormányok most éppen azon iparkodnak, hogy megvédjék az európai autóipart a Kínában gyártott olcsó elektromos járművek áradatától. Ezért az Európai Bizottság szeptemberben vizsgálatot indított, hogy a gyártók kapnak-e olyan állami támogatásokat, amelyek sértik a kereskedelmi szabályokat. 

A Bizottságnak 13 hónap áll rendelkezésére, hogy felmérje, hogy az EU általános 10%-os vámtételét meghaladó vámokat vessen-e ki a Kínában gyártott autókra. A helyzet hasonló ahhoz, amikor tíz évvel ezelőtt a kínai napelemekkel kapcsolatos uniós vizsgálat kis híján kereskedelmi háborúba torkollt Kínával.

A szubvencióellenes vizsgálat minden Kínából származó akkumulátoros autóra kiterjed, így az ott gyártott Tesla, Renault és BMW típusokra is. Az aggályok abból adódnak, hogy 2021 óta óriási mértékben, mintegy nyolcszorosára nőtt a Kínából Európába importált elektromos autók száma, és ha az derül ki, hogy a dömpinget a pekingi kormány finanszírozza, azt büntetővámok követhetik, még az európai márkákra nézve is.

További aggodalmak

Január 13-án tartják a tajvani elnökválasztást, ami ismét felkorbácsolhatja a jelenleg nyugvóponton lévő Kína-Tajvan feszültséget. Ha a jelenlegi tajvani alelnök, Lai Ching-te (a képen) kerül ki győztesen a versengésből (aminek jelentős esélye van), akkor az ő határozott szeparatista politikája és kemény retorikája újabb indulatokat válthat ki Peking és Tajpej között. 

Katonai konfliktusra nem számítanak az elemzők, arra viszont igen, hogy a Kína-Tajvan feszültség növekedése növelheti az amerikai belpolitikai káoszt, ahol az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott segítség mellé senkinek nem hiányzik egy tajvani plusz teher.

HIRDETÉS

Az enyhébb hangvétel és a közvetlen katonai fenyegetések visszafogása mellett is Kína továbbra sem halogatja a Tajvant gyengítő lépéseket, aminek példája szankciók bevezetése öt amerikai védelmi iparvállalattal szemben, válaszul legújabb tajvani fegyvereladási ügyleteikre. 

Az érintett vállalatok közé tartozik a BAE Systems, az Alliant. a ViaSat és a Data Link is. Az intézkedések tartalmazzák e cégek kínai ingatlanjainak lefoglalását, valamint megtiltják a kínai szervezeteknek és magánszemélyeknek a velük folytatott tranzakciókat.

2023-ban sok, de apró demonstráció zajlott a kommunista egyeduralom ellen, melyeket a hatóságok gyorsan felszámoltak. A rendőrség több résztvevő nyomára bukkant, sokakat figyelmeztetett, néhányat pedig őrizetbe vett, vagy kiutasított a fővárosból. A helyi rendőri vezetők határozott parancsot kaptak Pekingből, hogy fokozzák a megelőzési intézkedéseket, és ne engedjék, hogy Kína politikai rendszere és ideológiai szentsége ellen utcára menjenek a diktatúra és a cenzúra ellen fellépő „fehér lapos” tiltakozók.

Cenzúra-ellenes demonstráció Hongkongban
Cenzúra-ellenes demonstráció HongkongbanAP Photo

Mikor tudhatunk biztosabbat?

A kormány további gazdasági stratégiájára legkorábban márciusban derülhet fény a kínai törvényhozás, az Országos Népi Kongresszus ülésszakán. Li miniszterelnök várhatóan ekkor jelenti be a 2024-es növekedési célt. Ha ez nagyjából megegyezik az előző évivel, akkor azt jelenti, hogy az állam erőforrásokat injekcióz a piacba, ösztönözve a szinten tartás erőfeszítéseit, és megelőzve a visszacsúszást, tekintettel vezető kínai nagyvállalatok súlyos eladósodottságára és tőkehiányára.

A külföldi befektetők továbbra is óvatosak maradnak, nem utolsósorban azért, mert a kormány üzenetei egyre megbízhatatlanabbak (2023-ban például beszüntette a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó adatok közzétételét). Ahhoz tehát, hogy Kína visszacsábítsa a külföldi beruházásokat, jelentős engedményeket kell tennie, és kérdés, hogy erre hajlandó lesz-e. 

HIRDETÉS

Kapcsolódó hivatkozások

Hszi újévi beszéde
Erőteljes elnöki lépések ősszel
A kínai nemzeti jövedelem alakulása
Élelmiszeripar Kínában – franchise
A Hszi-beszéd elemzése
Hszi a davosi fórumon
Az Európai Bizottság vizsgálata a kínai elektromos járművekről
A C919 hackelések
Az elöregedés gazdasági hatásai Kínában

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A Pentagon aggódik, hogy a fegyverkezési versenyben Kína nyerésre áll

Kína hajlandó lehet Oroszország nélkül is tárgyalni az ukrajnai békéről?

Kína visszatér a nemzetközi színtérre, miután császári magasságba emelte vezetőjét