Kínai lézerfegyver a pekingi parádén, közben Putyin és Hszi a 150 éves életkor eléréséről tűnődik

HIRDETÉS

Japán 1945-ös kapitulációjára emlékezve a pekingi katonai parádén Kína először mutatta meg a nyilvánosságnak legújabb fegyverzeteinek koronaékszerét.

A hivatalos közlés szerint a rendszer a haditengerészet és a légvédelem támogatására is alkalmassá tehető, ezért jelenik meg a nyugati sajtóban úgy, mint ami „a hadviselést átalakító” (Game Changer) képességeket ígér.

A LY‑1 és további lézer/mikrohullámú eszközök a drón-defenzív rendszerek részeként jelentek meg, együtt rakéta- és tüzérségi rendszerekkel, egyfajta anti-drón „triádot” alkotva. Az állami médiumok büszkén hangoztatták, hogy az irányított energiájú kínai fegyverek már a világ eddig elért legmagasabb technológiai szintjére jutottak.

Rendkívül olcsó fegyverről van szó, ami ráadásul a környezettel is kíméletesebb, ami szintén szempont a politikai mérlegelésben

A világon eddig kifejlesztett hasonló rendszerek szembeötlő adottsága a meglepően alacsony harci költség, ami arra ösztönzi a politikai vezetőket és a vezérkarokat, hogy a méregdrága hagyományos légvédelem mellett vagy helyett ebbe az irányba induljanak tovább.

Egy lézer-lövés és egy Patriot rakéta kilövésének árkülönbsége - a használt fegyvertípustól függően - többszázezer-szeres, de akár egymilliószoros is lehet.

Az olcsóság hatalmas vonzerő a lézer-fejlesztések felé, noha ezek az eszközök még messze vannak attól, hogy megbízhatóan váltsák a hagyományos rakétavédelmi rendszereket. Nem képesek nagy távolságú célok megsemmisítésére, és rossz időjárási körülmények között drasztikusan gyengül a hatékonyságuk és a mobilitásuk.

Energiaellátásuk is korlátozott, ezért egyelőre inkább kiegészítő szerepre lesznek alkalmasak drónok, aknagránátok és rövid hatótávolságú rakéták ellen. A StarWars korszak még távoli, de nem elérhetetlen.

A lézerfegyverek környezeti szempontból viszont előnyösek lehetnek, mivel egy lövéshez nincs szükség robbanóanyagra vagy hajtóanyagra, és nem keletkezik utána mérgező maradvány vagy törmelék. Ez szemben áll a hagyományos rakéták és tüzérségi eszközök hatásával, amelyek gyártása, szállítása és végül használata jelentős ökológiai terhelést okoz.

Ez a típus megkíméli az élővilágot, a vizeket és az épített kultúrát és a lakóhelyeket, így nem hagy maga mögött jóvátehetetlen pusztítást. így a lézerfegyverek fejlesztése mellett szólhat az is, hogy összhangban áll a klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok növekvő súlyával a döntéshozatalban.

Hogy áll a többi nemzet?

Jelen állás szerint Izrael tekinthető olyannak, aki a legtávolabb jutott a fejlesztésekben, és ehhez zárkózott fel most Kína. Az izraeli Iron Beam (Magen Or) 2025 végére élesben is bevethető lesz. A Rafael cég által kifejlesztett magas energiájú lézer légvédelmi rendszer, amely rövidtávú rakéta-, drón- és aknagránát‑fenyegetések elleni védekezésre szolgál.

Az izraeli fegyver könnyebb változata, a Lite Beam 2024 októberében már leszedett kisebb ellenséges drónokat és ballonokat Dél‑Libanonban. Ez a változat 1-5 dollár költséggel ad le egy lövés, korlátlan töltésszámmal és minimális külső maradvánnyal. Viszont lézerfókuszának fenntartása több másodpercet is igénybe vesz, ami fejlesztésre szorul.

Az amerikai eszközök technikai szintje is magasra jutott, főként a haditengerészetnél, de a telepítések még nagyon lassúak. A legfejlettebb amerikai program jelenleg a HELIOS (High Energy Laser with Integrated Optical-dazzler and Surveillance), amelyet a Lockheed Martin épített, és már a haditengerészet rombolóin telepítették is éles tesztelésre.

Amerikánál előbbre tart a brit DragonFire, a maga 50 kW kapacitásával, hajók vagy földi járművek ellen.

Németországban a Rheinmetall jár a fejlesztések élén, mobil és rögzített rendszereivel (HEL), amely még nagyobb repeszek semlegesítésére is alkalmas.

Ukrajna sincs lemaradva a 2 km-es hatósugarú Tryzub és SlimBeam rendszerekkel, melyeket teherautókra szerelnek. Ezzel magas mobilitást érnek el, mielőtt az orosz felderítés bemérné a pozíciójukat. A rendszer „vakításra” és kisebb drónok leszedésére alkalmas.

Elmélkedés a hosszú vagy akár örök életről a két 72 éves vezető között

Az ilyen nagy nemzetközi találkozókon jut idő a személyes beszélgetésekre is. A Bloomberg által közölt ellesett videón az egyaránt 72 éves orosz és a kínai vezető a hosszú és egyre fiatalabb életről, sőt az örök megmaradásról változz szót, optimista hangulatban.

A hírszolgálató fordítása szerint a témát Hszi hozta elő, megemlítve, hogy júniusban lett 72 éves, és míg régebben az emberek nem éltek sokáig, ma már ez szinte gyerekkornak számít. (Való igaz, hogy 1900-ban a világ átlagos várható élettartama 30-32 év volt, főleg a fertőző betegségek, a magas gyermekhalandóság és az orvostudomány fejletlensége miatt.)

A koreai tolmácsolás szerint Putyin felelete az volt, hogy a biotechnológia fejlődésének köszönhetően az emberi szervek folyamatosan cserélhetők lesznek, ezáltal az ember egyre fiatalabb és fiatalabb lesz, sőt a halhatatlanságot is elérheti.

Putyin vízióját Hszi is megerősíti a beszélgetésben, mondván, hogy a feltevések szerint még ebben a században elérhető lesz a 150 éves életkor.

Azt nem tudjuk, hogy a 41 éves Kim Dzsongun fűzött-e megjegyzést a két idős vezető derűlátó elmélkedéséhez.