A múlt héten az uniós országok vezetői döntöttek arról, hogy Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Kárpátalján jártunk, hogy megkérdezzük a helyieket, örülnek-e annak, hogy egy lépéssel közelebb került az EU-csatlakozás.
A legtöbb Ukrajnában élő magyar örül annak, hogy az ország megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásait, de közel sem mindenki érez így. Kárpátalját járva sokféle véleménnyel találkoztunk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyik legjellemzőbb Vaskeba Boriszé. A Kárpátaljai Magyarok Köztársulatának Nagyszőlősön élő elnöke nagyon boldog, és a kisebbségi jogok garanciáját látja az EU-ban. Szerinte a politikai csatározások nem érnek le az átlagemberekig, a helyiek nagyon jól megvannak egymással, sőt, a háború kitörése óta még szorosabb is lett a viszony.
„A politikusnak van saját véleménye. De egy magyar meg egy ukrán család, ők megértik egymást. Nekik nem kell politika. Ők egymást fenntartják, és segítenek egymásnak. Ez a fő” - mondta.
Olyan is van azonban Nagyszőlősön, aki ugyan a csatlakozással járó lehetőségeknek örülne, és reménykedik a rossz életkörülmények javulásában, de közben a magyar kormány kommunikációjával összhangban tart is a következményektől.
„Hogyha Ukrajna belépne az EU-ba, akkor a magyarországi magyar kormánynak be kéne avatkozni a háborúba. Embereket adni, satöbbi, satöbbi. Ez tény” - állította egy férfi, aki arra panaszkodott, hogy szinte semmi munkalehetőség nincs most a környéken, különösen akkor, ha valaki magyarként akar munkát vállalni.
Sokan vannak, akik nem merik elmondani a véleményüket
Kárpátaljáról sok magyar elmenekült a háború kitörése óta, másokat elvittek katonának. Nagyszőlősön már alig vannak magyarok, de a kistelepülések között azért még szinte színmagyart is találni.
Elmentünk egy az ukrán-román határ közelében fekvő, félreeső magyarlakta faluba is, hogy megkérdezzük a helyieket, de szinte senki nem akart szóba állni velünk. Akár pozitív, akár negatív véleménnyel volt az uniós csatlakozásról, mindenki attól tartott, hogy baja származhat abból, ha nyilvánosan elmondja, hogy mit gondol.
Szőlősgyulán a legtöbben egyszerűen azt mondták, hogy nem tudják, mire számíthatnak az EU-tól, ezért nem igazán érdekli őket az ügy. Így volt ezzel az egyetlen falubeli is, aki hajlandó volt kamera elé állni.
„Most már, mióta kitört a háború, nehezebb az életünk, merthogy a gyerekeink elutaztak külföldre, ott vannak már két éve, a család széjjel van. Ha átutaznak Magyarországra, akkor találkoznak, de nem jó ez az élet így. Én nem tudok mit mondani erre, hogy az Unió. Lehet, hogy jobb lesz, nem tudom" - mesélt a családja kálváriájáról egy helyi nő.
Ukrajna legnagyobb idei győzelme
Olyan ukrajnai magyarok is vannak, akik dühösek Orbán Viktorra, amiért megpróbálta megakadályozni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mert úgy érzik, hogy elemi érdekük az EU-tagság.
„A mi kijevi és Kijev megyei közösségünk nagyon fel van háborodva, Orbán Viktor, a mostani magyar kormány viselkedése miatt. Azért, mert gyakorlatilag ez ellenünk is irányul” - mondta a Kijevben élő Tompa Tibor.
A Közép-európai Stratégiai Intézet igazgatója, Dmitro Tuzsanszkij szerint Orbán manőverezése fontos lecke az ukránoknak az uniós politika kompromisszumkereső, tárgyalásos működéséről, amiben nekik és részt kell venniük, ha sikert akarnak elérni. Márpedig a csatlakozási tárgyalások sikere létfontosságú az ukrán társadalomnak.
„Nem ez volt az év egyetlen győzelme, de ez volt a legnagyobb. Óriásiak voltak a várakozások a NATO-csúccsal és az ellentámadással, az ukrán ellenállás idei kulcsmozzanatával kapcsolatban. Ezek után egy kudarc az EU csúcson katasztrofális, tragikus lett volna, de happy end lett a vége” – mondta.
Dmitro Tuzsanszkij szerint az egyik legnagyobb kihívás most az a politikusok és a szakértők felé, hogy menedzseljék a csatlakozás gyorsaságával kapcsolatos várakozásokat. Sokan ugyanis abban reménykednek, hogy Ukrajnát 2-3 éven belül felvehetik az Európai Unióba, de a valóság az, hogy erre még a legbizakodóbb forgatókönyv szerint is legalább 2030-ig várni kell.