Sokan örülnek Kárpátalján az EU-hoz való közeledésnek, de olyan is van, aki aggódik

A borkészítő szobra a kárpátaljai Nagyszőlősön
A borkészítő szobra a kárpátaljai Nagyszőlősön Szerzői jogok Euronews
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A múlt héten az uniós országok vezetői döntöttek arról, hogy Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Kárpátalján jártunk, hogy megkérdezzük a helyieket, örülnek-e annak, hogy egy lépéssel közelebb került az EU-csatlakozás.

HIRDETÉS

A legtöbb Ukrajnában élő magyar örül annak, hogy az ország megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásait, de közel sem mindenki érez így. Kárpátalját járva sokféle véleménnyel találkoztunk. 

Az egyik legjellemzőbb Vaskeba Boriszé. A Kárpátaljai Magyarok Köztársulatának Nagyszőlősön élő elnöke nagyon boldog, és a kisebbségi jogok garanciáját látja az EU-ban. Szerinte a politikai csatározások nem érnek le az átlagemberekig, a helyiek nagyon jól megvannak egymással, sőt, a háború kitörése óta még szorosabb is lett a viszony.

„A politikusnak van saját véleménye. De egy magyar meg egy ukrán család, ők megértik egymást. Nekik nem kell politika. Ők egymást fenntartják, és segítenek egymásnak. Ez a fő” - mondta.

Olyan is van azonban Nagyszőlősön, aki ugyan a csatlakozással járó lehetőségeknek örülne, és reménykedik a rossz életkörülmények javulásában, de közben a magyar kormány kommunikációjával összhangban tart is a következményektől.

„Hogyha Ukrajna belépne az EU-ba, akkor a magyarországi magyar kormánynak be kéne avatkozni a háborúba. Embereket adni, satöbbi, satöbbi. Ez tény” - állította egy férfi, aki arra panaszkodott, hogy szinte semmi munkalehetőség nincs most a környéken, különösen akkor, ha valaki magyarként akar munkát vállalni.

Sokan vannak, akik nem merik elmondani a véleményüket

Kárpátaljáról sok magyar elmenekült a háború kitörése óta, másokat elvittek katonának. Nagyszőlősön már alig vannak magyarok, de a kistelepülések között azért még szinte színmagyart is találni.

Elmentünk egy az ukrán-román határ közelében fekvő, félreeső magyarlakta faluba is, hogy megkérdezzük a helyieket, de szinte senki nem akart szóba állni velünk. Akár pozitív, akár negatív véleménnyel volt az uniós csatlakozásról, mindenki attól tartott, hogy baja származhat abból, ha nyilvánosan elmondja, hogy mit gondol.

Szőlősgyulán a legtöbben egyszerűen azt mondták, hogy nem tudják, mire számíthatnak az EU-tól, ezért nem igazán érdekli őket az ügy. Így volt ezzel az egyetlen falubeli is, aki hajlandó volt kamera elé állni.

„Most már, mióta kitört a háború, nehezebb az életünk, merthogy a gyerekeink elutaztak külföldre, ott vannak már két éve, a család széjjel van. Ha átutaznak Magyarországra, akkor találkoznak, de nem jó ez az élet így. Én nem tudok mit mondani erre, hogy az Unió. Lehet, hogy jobb lesz, nem tudom" - mesélt a családja kálváriájáról egy helyi nő.

Ukrajna legnagyobb idei győzelme

Olyan ukrajnai magyarok is vannak, akik dühösek Orbán Viktorra, amiért megpróbálta megakadályozni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mert úgy érzik, hogy elemi érdekük az EU-tagság.

„A mi kijevi és Kijev megyei közösségünk nagyon fel van háborodva, Orbán Viktor, a mostani magyar kormány viselkedése miatt. Azért, mert gyakorlatilag ez ellenünk is irányul” - mondta a Kijevben élő Tompa Tibor.

A Közép-európai Stratégiai Intézet igazgatója, Dmitro Tuzsanszkij szerint Orbán manőverezése fontos lecke az ukránoknak az uniós politika kompromisszumkereső, tárgyalásos működéséről, amiben nekik és részt kell venniük, ha sikert akarnak elérni. Márpedig a csatlakozási tárgyalások sikere létfontosságú az ukrán társadalomnak.

„Nem ez volt az év egyetlen győzelme, de ez volt a legnagyobb. Óriásiak voltak a várakozások a NATO-csúccsal és az ellentámadással, az ukrán ellenállás idei kulcsmozzanatával kapcsolatban. Ezek után egy kudarc az EU csúcson katasztrofális, tragikus lett volna, de happy end lett a vége” – mondta.

Dmitro Tuzsanszkij szerint az egyik legnagyobb kihívás most az a politikusok és a szakértők felé, hogy menedzseljék a csatlakozás gyorsaságával kapcsolatos várakozásokat. Sokan ugyanis abban reménykednek, hogy Ukrajnát 2-3 éven belül felvehetik az Európai Unióba, de a valóság az, hogy erre még a legbizakodóbb forgatókönyv szerint is legalább 2030-ig várni kell.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Harci készültségben a nők is Ukrajnában

Késnek a Nyugat által ígért katonai segélyek, bajban az ukrán hadsereg

Zelenszkij szerint májusban új orosz offenzíva várható, de Ukrajna készen áll