Az Egyesült Államok 35. elnökét, John F. Kennedyt 1963. november 22-én ölték meg. Hatvan év elteltével is még sokan megkérdőjelezik, hogy a merénylet valóban úgy történt, ahogyan azt az akkori vizsgálatok megállapították.
HIRDETÉSJohn F. Kennedy amerikai elnököt éppen hatvan évvel ezelőtt gyilkolták meg, amikor az elnöki konvojjal a texasi Dallasban, a Dealey Plazán haladt át. Az újraválasztására készülő fiatal elnök feleségével, Jacqueline-nal, illetve John Connally texasi kormányzóval és annak feleségével, Nellie-vel utazott egy nyitott limuzinban.
A dallasi látogatásról már szeptemberben tudni lehetett, az autókonvoj útvonalát pedig néhány nappal korábban szintén közzétették, hogy minél több ember köszönthesse az elnöki párt. Becslések szerint nagyjából 150-200 ezres tömeg várta az elnököt, így aztán Nelly Connally lelkesen meg is jegyezte neki az autóban: „Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti Önt.” Kennedy válasza végül az utolsó szavai is voltak egyben: „Nem, tényleg nem mondhatom.”
A konvoj helyi idő szerint 12:30-kor hagyta el az út mellett álló, hatemeletes Tankönyvraktár épületét, amikor lövések dördültek. Az egyik a hátán találta el Kennedyt és a torkán lépett ki, majd egy másik lövés fejen találta az elnököt.
A konvoj a Parkland Memorial Kórházba sietett, ahol Kennedyt a lövések után nagyjából 30 perccel halottnak nyilvánították az Egyesült Államok elnökét. (Connally szintén megsebesült a támadásban, de ő felépült.) Nem sokkal később Lyndon B. Johnson alelnök átvette az elnökséget. Az esküt az Air Force One fedélzetén tette le, miközben a gép a lelőtt elnök holttestét szállította haza. Az eskü közben Jackie Kennedy állt az újdonsült elnök, halott férjének utóda oldalán, férje vérétől még foltos kosztümjében.
Lee Harvey Oswald rövid élete elnökgyilkosként
A nyomozás már a gyilkosságot követő pillanatokban elkezdődött. Az első használható nyomot egy Howord Brennan nevű férfi adta, aki a Tankönyvraktár közelében várta az elnököt, és azt állította, hogy a lövések a feje felett, valahonnan az épületből jöttek. Később ezt az épületben lévők is megerősítették, a rendőrök pedig találtak is egy puskát a hatodik emeleten. Közben az intézmény vezetője jelentette, hogy az egyik alkalmazottjuk, Lee Harvey Oswald eltűnt, akinek a személyleírását azonnal közzétették.
Egy rendőrtiszt, J. D. Tippit felismerni vélte a gyanúsítottat és megállította, amint a járdán sétálva sietett. Oswald a nála lévő pisztollyal lelőtte a rendőrt, majd elfutott. A Texas Theatre nevű moziban próbált elvegyülni a tömegben, de a jegyszedők észrevették és kihívták a rendőrséget. Oswaldot letartóztatták, és először Tippit, majd később az elnök megölésévél is megvádolták. Oswald mindkét gyilkosságot tagadta.
Két nappal később, 1963. november 24-én délelőtt éppen készültek átszállítani a rendőrségi fogdából a megyei börtönbe, amikor egy helyi bár tulajdonosa, Jack Ruby kamerák jelenlétében, élő adásban lelőtte a gyanúsítottat. Oswaldot, akárcsak Kennedyt, a Parkland Memorial Kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni.
Jack Rubyt elítélték Oswald meggyilkolásáért, bár az ítéletet később hatályon kívül helyzeték. Ruby az új eljárásra várt, amikor 1967-ben ő is meghalt a börtönben.
Lee Harvey Oswald nehéz körülmények között nőtt fel, néhány évig javítóintézetben élt. Tizenhét évesen belépett a tengerészgyalogsághoz, ahol csaknem három évig szolgált. Ezután elutazott a Szovjetunióba, ahol megismerkedett feleségével, majd három év után első közös gyermekükkel együtt visszautaztak Amerikába. Itt több különböző városban éltek, közben megromlott a kapcsolatuk. A Szovjetunióban töltött évek után Oswaldot az FBI is figyelte. A fiatal férfi közben Fidel Castro híve lett. Az azonban sosem derült ki, hogy valójábanmilyen indítéka volt Kennedy megölésére.
A Warren-bizottság eredményei
A volt legfelsőbb bírósági elnök által vezette és róla elnevezett Warren-bizottság feladata volt kideríteni a történtek minden részletét és hátterét. A testület 10 hónapos munka után arra a következtetésre jutott, hogy Oswald egyedül ölte meg Kennedyt, és nincs bizonyíték arra, hogy Oswald vagy Jack Ruby valamilyen összeesküvés részese lenne.
Sokan vitatták a bizottság vizsgálatának eredményeit, de a későbbi szövetségi vizsgálatok - például a Rockefeller-bizottság és a Church-bizottság - egyetértettek a Warren-bizottság általános megállapításaival. A Warren-bizottság dokumentumait eredetileg 75 évre titkosították, de jó részét már feloldották azóta.
Nem hagyja nyugodni az amerikaiakat a Kennedy-gyilkosság
Az Egyesült Államok képviselőházának merényletekkel foglalkozó bizottsága 1979-es jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Kennedyt valószínűleg "összeesküvés eredményeként gyilkolták meg". A HSCA nem nevezte meg a lehetséges összeesküvőket, de arra a következtetésre jutott, hogy "nagy a valószínűsége annak, hogy két fegyveres lőtt az elnökre".
Kennedy meggyilkolása még mindig széles körű vita tárgya, és számos összeesküvés-elméletet és alternatív forgatókönyvet szült. Közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége úgy véli, hogy összeesküvés történt. Fidel Castro, a maffia, a KGB, a CIA és a Kennedy után kinevezett Lyndon B. Johnson neve, és ezek különféle kombinációja is felmerült, mint a gyilkosság hátterében megbújó gonosz, de valódi bizonyítékot egyik teóriára sem találtak.
John Fitzgerald Kennedy sírja az arlingtoni katonai temetőben található. A rejtélyekkel övezett, egy egész nemzedékre hatást gyakorló merényletről számtalan könyv, film és zenemű született, egyebek között Oliver Stone JFK - A nyitott dosszié című filmdrámája, Stephen King 11/22/63 című thrillere. Igor Stravinsky 1964-ben Elegy For J.F.K. címmel komponált művet emlékére, Bob Dylan 2020-as Murder Must Foul című 17 perces dala egyfajta elmélkedés a Kennedy-gyilkosságról és a hatvanas évek Amerikájáról.