A demográfusok úgy mondják, hogy az ottani palesztin népesség korfája meglehetősen fiatalodó.
HIRDETÉSA Gázai övezet népességének több mint fele 18 év alatti, így a Hamász és Izrael háborúja többségében kiskorúakat veszélyeztet. Mindez a palesztin halálos áldozatok és a sebesültek számában is tükröződik. A halottak nagyjából negyede gyermek, a sebesültekről kevésbé pontos a statisztika, a számok gyorsan változnak. A világ közvéleményét minderre folyamatosan figyelmezteti az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF. A Blind összesítése arra is kitér, hogy a legtöbb palesztin halálos áldozat az 5 évesek köréből való.
A demográfiai jelentések szerint a terület korfája meglehetősen fiatalodó. Ez a jelenség több tényező eredője. Hozzájárul az is, hogy a Gázai övezetben több mint tíz évvel alacsonyabb az átlagos várható élettartam, mint Izrael zsidó lakossága esetében.
A gyermekvállalási mutatók is másként alakulnak. A hosszú ideje teljesen elzárt övezetben az anyák fiatalabb korban hozzák világra első gyermeküket, ezáltal képesek a muzulmán hagyományokhoz igazodva több gyermeket szülni életük során.
Bár mint minden népcsoport esetében, a gázai övezet lakosságán belül is igaz az emberi létből fakadó biológiai alaphelyzet, hogy a születéshez hasonlóan a termékenységi periódusban is több nő él, mint férfi, de a fogamzásgátláshoz való hagyományos viszonyulás miatt egy férfinek több gyereke lesz, mint a zsidó férfiak esetében. Az iszlám olyannyira áldásnak tekinti a gyermeket, hogy a fogamzásgátlás elutasítása jóval magasabb, mint a nyugati világban.
A többnejűség elviekben a palesztin közösségekben is megengedett, de az arab világban elsősorban a tehetősebb rétegben jellemző. A hagyományos értékrend szerint annak lehet több felesége, aki nem csak egy asszonyt tud jó életszínvonalon eltartani, és csak annyi hitvese lehet egy férfinak, amennyit az első feleséggel azonosan magas szinten tud eltartani. Mivel a Gázai övezetben összeomlott a gazdaság, és a fiatalok többsége munkanélküli, így a többnejűség lehetősége a valóságban inkább elvi, mint gyakorlati, ez tehát jelentős mértékben nincs hatással a népesség alakulására.
A Gázai övezet jelenlegi lakossága a mostani háború kitörésekor 2,2 millió fő volt, ami nem csak azt jelenti, hogy a fiatalodó korfa miatt az élveszületések száma meghaladja a halálozásokét, vagyis növekszik a lélekszám, hanem az Izraellel régóta fennálló politikai patthelyzet miatt a ma itt élő palesztin generáció már abba született bele, hogy lakóhelyük a külvilágtól elzárt terület.
Ez a várható élettatamon túl az életminőség alakulására is hatással van, a szabad világ fiataljaihoz képest sokkal szűkösebbek a Gázában születettek lehetőségei az oktatást vagy a pályaválasztást illetően, de ellátásuk is elmaradottabb.
Ezekre a tényezőkre is régóta figyelmeztet az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja. Az UNICEF egyik publikációja azt is közli, hogy az Izrael által hirtelen menekülésre felszólított 1,4 millió palesztin lakos körében szintén magas a gyermekek aránya. Az ismertetett összesítés szerint 629 ezer embert helyeztek el az ENSZ körülbelül 150 UNRWA-menedékhelyeire.
Hirtelen tömegek veszítették el otthonaikat úgy, hogy az emberek többségének nem volt hova menniük. A világsajtóban megjelent hírek szerint a menekülő családok alig fele talált szállást a biztonságosabbként emlegetett déli területen élő rokonoknál, szintén alig felük lehet táborokban, tízezrek pedig túlzsúfolt kórházi épületekbe igyekeztek behúzódni.
Izrael következetesen hangoztatja, hogy a Hamász terrorszervezet a civileket és az ő mindennapjaikat szolgáló létesítményeket védőpajzsként használják a terroristák: a kórházak és iskolák alatt hozták létre fegyverraktáraikat és egyéb katonai létesítményeiket, így ezek megsemmisítésekor elkerülhetetlen, hogy a katonai célpontok egybeessenek civil objektumokkal.
Az UNICEF hangsúlyozza, hogy az imént felvázolt lehetőségek mindegyikére jellemző, hogy az övezeten belül elmenekült palesztin lakosság napi ellátása megoldatlan. A menedékhelyekről érkeznek a legkonkrétabb hírek a víz és élelmiszerellátás, az egészségügyi és egyéb fogyasztási cikkek hiányáról. A kórházakban a betegellátást nehezíti a szükséges készletek kimerülésén túl az imént leírt jelenség, az épületekbe húzódó tömegek által megtöbszöröződött zsúfoltság.