A Global Witness és a Center for Center for the Study of Democracy (CSD) elemzőintézetek jelentése arra jutott, hogy a Lukoil a bolgár mentesítést kihasználva megszegi a szankciókat.
Bár egyértelmű bizonyítékot nem mutatott be a két elemzőintézet, a jelentés rávilágít arra, hogy az orosz olajra vonatkozó szankciók és mentesítések rendszere olyan zavaros környezetet teremt, amelyben csak a jó ég tudja, hová kerül orosz olaj, és abból szerez-e az Ukrajna elleni agresszió finanszírozására alkalmas jövedelmet Oroszország, vagy nem.
Bulgária Magyarországhoz hasonlóan mentességet kért és kapott az orosz nyersolaj importjára az Európai Uniótól azzal a megkötéssel, hogy az ebből készült finomított olajtermékeket a hazai fogyasztás fedezésére használhatja fel, ezen kívül eladhatja még Ukrajnának. Ennek az az oka, hogy az orosz nyersolaj jelentős árengedménnyel érhető el a szankciók miatt, vagyis rendkívül jó üzlet lenne ezt finomítani és a benzint/gázolajat exportálni, ugyanakkor ez nyilván értelmetlenné tenné az orosz olajra vonatkozó uniós (és USA) korlátozásokat. Az oroszokkal háborúzó Ukrajna nyilván kivétel, tehát az nem fáj az EU-nak, ha pont ők jutnak - például bolgár közvetítéssel - az oroszoktól olcsó benzinhez vagy gázolajhoz.
A számok nem állnak össze
Az uniós korlátozások ugyanakkor lehetővé teszik az exportot akkor is, ha a finomított olajtermék tárolása Bulgáriában biztonsági vagy környezetvédelmi okokból nem lehetséges. Ugyanakkor a szöveg azt is kiköti, hogy ezt a kivételt nem lehet a korlátozások megkerülésére használni.
Bulgária legnagyobb finomítója a Neftochim Burgas, amely az orosz állami Lukoil tulajdonában van. A Global Witness és a CSD jelentése az elérhető nemzetközi adatokra hivatkozva állítja, hogy miközben csak a Burgas 7 millió tonna finomított kőolajterméket állít elő évente, a teljes bolgár fogyasztás nem több 2,6-3 millió tonnánál. Mindezt úgy, hogy miközben az olajfinomító korábban 70%-ban használt orosz nyersolajat a késztermékek előállításához, ez az arány a háború első évében 93%-ra nőtt. Vagyis a makroadatok alapján látszik, hogy miközben a Burgas nem az egyetlen finomító az országban, 90%-ban orosz nyersolajból két és félszer annyi finomított olajterméket állít elő, mint a teljes bolgár éves fogyasztás, és azt állítja, hogy nem exportálja a felesleget a szankciók megkerülésével. (Tegyük hozzá, hogy az olajra vonatkozó korlátozások 2023. februárjától léptek életbe)
Sea Express: orosz olaj Rotterdamba
Önmagában a makroadatok alapján mégis nehéz lenne bizonyosat mondani, a Global Witness és a CSD tanulmányában egy konkrét példa is szerepel. A Sea Express nevű tankerhajó augusztusban Bulgáriából Rotterdamba hajózott negyvenezer tonna finomított olajtermékkel a fedélzetén. Az elérhető adatok alapján a megelőző 21 napban a Burgashoz nem érkezett nyersolaj más forrásból, mint Oroszországból.
Itt a jelentés kitér arra, hogy a bonyolult kiegyensúlyozó szabályok szerint még ez is lehet legális, ugyanis az exporttilalmat nem a konkrét molekulákra, hanem a mennyiségre kell betartani. Vagyis Bulgária exportálhat akár orosz nyersolajból készült finomított terméket is az EU-ba, de csak annyit, amennyi nem orosz nyersolajat importált. Ugyanakkor a jelentés szerint 2023. márciusa és júliusa között Bulgária 304 000 tonna finomított olajterméket exportált az EU-ba, de csak 216 000 tonna nem-orosz nyersolajat importált - ezért nem valószínű hogy a Sea Express 40 000 tonnája belefért volna a legálisan az EU-ba exportálható mennyiségbe.
Lukoil: betartjuk a törvényeket
- Egy újabb csinált balhé a Lukoil körül - így minősítette a jelentést Alekszander Velicskov, a Lukoil Bulgaria felügyelőbizottságának elnökhelyettese. Velicskov azt is elmondta, hogy a Sea Express és egy másik, a jelentésben nem is említett hajó olyan finomított olajtermékeket - például alacsony oktánszámú gázolajat - szállított, amelyekre a szankciók és korlátozások nem vonatkoznak. A Lukoil azzal is érvel, hogy okkal kapta a felmentést, mivel az egyetlen repülőgép-üzemanyag termelő a térségben.
Ennek ellenére erős a gyanú az Unió és a bolgár állam részéről is, hogy valami nincs rendben a Lukoil bulgáriai finomítója körül. Erről is beszélt Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Laura Codruta-Kövesivel, az Európai Ügyészség vezetőjével csütörtöki találkozójukon. Denkov azt mondta, hogy rövid időn belül létrehoznak egy olyan koordinációs mechanizmust, ami lehetővé teszi, hogy folyamatosan monitorozzák, hogy a vállalatok betartják-e az Oroszország ellen életbe léptetett szankciókat.