Miközben a szlovák kormányfő bejelentette, hogy a kijevi lépésre válaszul befagyasztják Ukrajna gázolajjal való ellátását, a Politico arról ír: az EU-ban vállrándítással intézik el a két ország vitáját Ukrajnával az orosz olaj ügyében.
HIRDETÉSRobert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn bejelentette: országa beszünteti a gázolajszállítást Ukrajnába, ha Kijev nem állítja helyre az orosz Lukoiltól származó, a területén keresztül szállított kőolaj áramlását.
Kijev a múlt hónapban szankciós listára tette a Lukoilt, és ezzel megakadályozta, hogy a vállalat olaja a szlovák és magyar finomítókba jusson. Az ukrán szankciók megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására. A Lukoilon kívül más orosz cégektől származó olajszállítások Ukrajnán keresztül nem szakadtak meg.
Fico szerint a szlovákiai szállítások Ukrajna dízelfogyasztásának tizedét teszik ki. Hozzátette, hogy pénteken technikai megoldást javasolt Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek a leállított olajforgalom helyreállítására. Javaslatáról nem árult el részleteket, de azt mondta, több ország bevonásával kellene megoldani.
A két ország az ukrán blokád bejelentése óta fokozta nyomását az EU-ra, hogy legalább közvetítőként lépjen az ügyben. A Politico információi szerint azonban az unió diplomatáinak körében az általános hangulat az, hogy "ki mint vet, úgy arat", és érzékelhetően frusztráltak amiatt, hogy ez a probléma egyáltalán szerepel Brüsszel napirendjén.
Az EU-ban mindenki más megtalálta a módját, hogy lejöjjön az orosz olajról - dühöngött a brüsszeli lapnak több diplomata -, nem az ő problémájuk, hogy Magyarország és Szlovákia az energetikai szankciók alóli mentességgel továbbra is vásárol Moszkvától. Magyarország a háború óta még növelte is az orosz olajimportot, ami különösen nagy haragot váltott ki Brüsszelben.
"Sok EU-tagállam tett költséges, de szükséges erőfeszítéseket, hogy megszabaduljon az orosz gáztól és olajtól való függőségtől... főleg azért, mert az bűzlik a vértől" - fogalmazott egy névtelenséget kérő uniós diplomata, aki szerint
Ukrajna azzal érvelt, hogy szankcióinak célja az orosz háborús erőfeszítések egyik kulcsfontosságú bevételi forrásának megfékezése. Mikhailo Podoljak ukrán elnökhelyettes pénteken tagadta, hogy a lépéssel zsarolnák Budapestet és Pozsonyt.
A Politico emlékeztet arra, hogy az EU egyre ellenségesebbé válik Budapesttel szemben, és a tagállamoknak is egyre inkább elegük van Orbán Viktor magyar miniszterelnökből a Moszkvával való baráti kapcsolatai és a szankciók elodázására tett kitartó erőfeszítései miatt.
Szlovákia is egyre inkább felháborítja az EU-t, mivel a populista Robert Fico Pozsonyt az oroszbarát álláspont felé fordítja, Orbánhoz hasonlóan szintén felfüggesztve az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Mindez nemigen teszi fogékonnyá Brüsszelt aziránt, hogy meghallgassa a két ország segítségkérését az orosz olaj megtartásához.
Németország és Lengyelország, amelyek szintén importáltak orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül, tavaly leállították az orosz olaj vásárlását. A Cseh Köztársaság 2025-re kívánja megszüntetni a Moszkvából származó importját, míg Szlovákia is megkezdte elsődleges finomítójának korszerűsítését, hogy több nem orosz nyersolajat dolgozhasson fel.
Magyarország azonban a másik utat választotta: 2021-hez képest 50 százalékkal növelte a vezetéken keresztül történő orosz kőolajimportját. Budapest még új megállapodásokat is kötött az orosz gázóriással, a Gazprommal. "Most pedig Magyarország és Szlovákia Brüsszel segítségét kéri" - írja lakonikusan a brüsszeli lap. A Bizottság eddig elutasította a két országot, azzal érvelve, hogy több időre van szüksége a követelés elbírálásához.