EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"TikTok vagy világválság? Hova lett a tudósokba vetett hit?" - kérdi az olasz elméleti fizikus

Giorgio Parisi elméleti fizikus 2021-ben a Nobel-díj átvételekor
Giorgio Parisi elméleti fizikus 2021-ben a Nobel-díj átvételekor Szerzői jogok Andrew Medichini/AP
Szerzői jogok Andrew Medichini/AP
Írta: Beatrix Asbothvia Guardien
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Giorgio Parisi szerint nagyrészt a közösségi média, a televízió, az információk gyors áramlása vezetett oda, hogy a tudósokba vetett hit megingott.

HIRDETÉS

Egy évvel ezelőtt, amikor Olaszországban a Covid-19 elleni védőoltás negyedik dózisát elérhetővé tették, az olasz egészségügyi minisztérium felkérte Giorgio Parisi Nobel-díjas fizikust, hogy szerepeljen egy 50 másodperces televíziós spotban. A tudós segítségével próbálták meggyőzni az embereket (főleg a veszélyeztetett csoportokat), hogy oltassák be magukat. 

A végeredmény az volt, hogy rengeteg emailt, Twitter és Facebook üzenetet kaptam, azzal vádoltak (tévesen), hogy megvett a gyógyszeripar
Giorgio Parisi

Az elméleti fizikus a The Guardienen megjelent írásában arról értekezik, hogy miért veszíthették el sokan hitüket a tudományban és a tudósokban. 

A pandémia csúcsán, 2020 októberében Parisi az Accademia dei Lincei, az olasz tudományos élet legfontosabb intézményének elnöke volt. Ekkor érte el Olaszországot a koronavírus-járvány második halálos hulláma. Parisi egy hosszú és megalapozott cikkben írt arról, hogy vagy drasztikus intézkedéseket hoz a kormány, vagy naponta 500 ember fogja életét veszteni a járvány miatt. A cikk publikálása után e-mailek tucatjait kapta azzal, hogy ne üsse az orrát mások dolgába, sok kifejezetten fenyegető hangnemet ütött meg. Az előrejelzése végül pontosnak bizonyult. 

Ezek az élmények döbbentették rá, hogy a tudományba vetett bizalom megingott. Paradox módon, ahogy a társadalom egyre inkább függ a tudományos felfedezéseknek köszönhető fejlett technológiától, az emberek egyre kétkedve figyelik a tudósok munkáját. 

Hogyan lehetséges ez? Az elméleti fizikus szerint több tényezőt is számításba kell venni. Először is egyre kisebb fontosságú a nyomtatott szó. Az elmúlt évtizedekben az információhoz jutás esetében egyre nagyobb szerepet kaptak a vizuális és hipertömör hírek, amik a TV-ből vagy a TikTokról érkeznek. A televíziós viták gyors reakcióidőt igényelnek, míg a tudósok lassan dolgoznak, és csak azután beszélnek eredményeikről -  miután alaposan megvizsgálták és megvitatták a részleteket. Ráadásul a sikeres vizuális előadás nem csak a hitelességről, korrektségről szól, nagyban függ attól, sikerül-e szimpátiát kiváltani a nézőből. 

Egy tudós számára pedig ez nagyon nehéz feladat.

Ám a jelen nehézségek gyökere mélyebben rejtőzik. Giorgio Parisi szerint a pesszimizmus világába léptünk. Az jövőbe vetett hit megingott, hiszen számos válsággal néz most szembe az emberiség. Itt van 

  • a gazdasági válság, 
  • a klímaválság, 
  • az erőforrások kimerülése;
  • mindeközben világszerte egyre nő a társadalmi egyenlőtlenség. 
  • A munkaerőpiac bizonytalan, 
  • a munkanélküliség növekszik, 
  • Ukrajnában háború dúl.

 

Míg régen úgy gondolták az emberek, hogy a jövő biztosan jobb lesz, mint a jelen, az emberiség jobb jövőjébe vetett hit mára erodálódott. Sokan - joggal - félnek mi lesz a következő generációk sorsa, rosszabbul fognak élni, mint a mai emberek. Míg anno a tudományt dicsérték az előrehaladásért, most a tudományt kárhoztatják a hanyatlásért. Úgy érzik, a tudomány rossz tanár volt, rossz irányba vezette az emberiséget. 

Parisi szerint az emberek jellemzően a tudósokat a társadalom elitjéhez sorolják, ezért nem tartják őket megbízhatónak. Ehhez persze jónéhány tudós is hozzájárult, akik felfedezéseiket, eredményeiket pénzre váltották. Ám a tudomány és az ipar közti együttműködés, vagy a tudományos "csalók" nem változtatják meg az alapvető valóságot. A tudomány tisztességes előrejelzéseket ad, amelyeket tudományos konszenzus alapján hoznak meg, ezek nem manipulálható adatok - hangsúlyozta az olasz fizikus. 

Sajnos, ha az emberek nem bíznak a tudományban, az katasztrofális következményekkel jár. Nem tudunk harcolni a klímaváltozás ellen, a járványok ellen, a szegénység és éhínség ellen és a föld természeti erőforrásainak a kimerüléséhez vezet.
Giorgio Parisi

De hogyan lehet visszaállítani a bizalmat? - teszi fel a kérdést Parisi. Ez csak jól irányított összefogással lehetséges, ha megértik a probléma természetét. A kutatásokba fektetett összegek egy részét arra kell fordítani, hogy párbeszédet kezdejenek a civilekkel. Megértessék velük, hogy a tudomány egy őszinte eszköz a kezünkben, ami segít megérteni a világot és felvázolni a jövőt. 

A Nobel-díjas tudós szerint az is fontos, hogy maguk a tudósok beszéljenek kétségeikről, a kudarcaikról, a vakvágányokról, amelyekre rátévednek, megértessék, hogy nem különbek, hanem ugyanolyan emberek, mint bárki más.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kiscicás videók és éneklő influenszerek is hozzájárulhatnak a belga költségvetéshez

Nepál betiltja a TikTokot

Tudomány és művészet találkozik a fénymúzeum legújabb tárlatán