A texasi kormányzó ugyanis buszokkal küldi északra a mendékkérőket, hogy "ízelítőt adjon" abból, amin a déli államok keresztülmennek...
HIRDETÉSA migráció alapvető emberi jog még akkor is, ha időről időre válságot szül a világ különböző pontjain - hangsúlyozta a pápa a migránsok és menekültek világnapján.
A katolikus egyház minden év szeptemberének utolsó vasárnapján emlékezik meg róluk már 1914 óta. És idén valóban válságos a helyzet a migráció által leginkább érintett országokban az európai és az amerikai kontinenseken is.
Ferenc pápa úgy fogalmazott vatikáni beszédében, hogy a migrációnak szabad választásnak kell lennie, és sosem az egyetlennek.
Olaszországban megint válságos a helyzet
A Földközi-tenger dél-olasz kikötőiben majdnem kétszer annyi menedékkérő szállt partra idén, mint tavaly az év első kilenc hónapjában, többségük Lampedusa szigetén, amely már évekkel ezelőtt megtelt. Az olasz kormány sokadszor is segítséget kért az uniós vezetéstől, és bár sokadszor is kapott ígéretet, nincs oka reménykedni, ha a Tunéziával kötött paktumtól várható is legalább átmeneti változás. A kérdés azonban egészében megosztja a tagállamokat, és még csak nem is körvonalazódik közös platform. Pedig az egymást követő olasz kormányok már legalább húsz éve mentik a menedékkérőket, akik garmadával érkeznek Afrika felől, és ennek az időnek a nagy részében jóval több pénzt költöttek erre, mint amivel a múlt évtized elején kénytelen-kelletlen indított uniós projekt valaha gazdálkodhatott. Ez némileg magyarázza azt az arroganciát, amivel az előző olasz kormány viszonyult a tengeri mentéshez, miközben megoldásként nem működőképes és nem is elfogadható a kikötők lezárása a civil szervezetek mentőhajói előtt.
Görögország is segítségre vár
A Földközi-tenger keleti medencéjében Görögország az elsőszámú célpontja mindazoknak, akik Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről akarnak eljutni Európába. Pár évvel ezelőtt a migráció legfontosabb útvonala lett, amitől gyakorlatilag élhetetlenné vált az egész szigetvilága és az ország kontinentális részének nyugati határa is, ahol tízezrével torlódtak fel a menedékkérők.
A görögországi menekülttáborokban változatlanul nehéz a helyzet, de mióta Az EU megkötötte egyezségét Törökországgal 2016-ban, és ez fékezi az embercsempészek közvetítette emberáradatot, a nemzetközi közvélemény elfordult a görögök problémájáról. Majd most, amikor Olaszország után Németország is közölte, hogy teherbírása határára ért ebben az ügyben, és az Egyesült Királyság is keményen fellép, sőt már Szlovákia is drasztikus lépésekre kényszerül, várhatóan ismét figyelmet kap a két legfontosabb európai migrációs útvonal.
Ami az adatokat illeti, az Unicef úgy tudja, hog 2014 óta 2,6 millió illegális bevándorló érkezett Európába a Földközi-tengeren át. Több mint 29 ezren nem élték túl ezt az utat.
Amerikában is súlyos és megosztó probléma a migráció
Az, hogy az Egyesült Államok déli határvidéke és egész Közép-Amerika évtizedek óta küzd a Dél-Amerika felől érkező migrációval, mára közhely és széles körben tudott. Az utóbbi időben leginkább Venezuelából érkeznek sok százan napról napra, január eleje óta már majdnem 390 ezren, és az amerikai hatóságok arra számítanak, hogy az év végére lesznek félmillióan is.
Azt, hogy ez ellen Donald Trump falat építtetett, és gyakorlatilag internálótáborokba szerveztette azokat is, akiket átengedett a határon, szintén mindenki tudja. Az elmúlt években egymást érték a civilek, illetve civil szervezetek beszámolói nyomán kirobbant botrányok. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy már nemcsak a déli államok küszködnek erejükön felül az illegális bevándorlással, hanem például New York is.
New York nagy bajban van
New York állam kormányzója, Kathy Hochul is Washingtonhoz fordult segítségért, de New York város polgármestere egyenesen arról beszélt egy hete, hogy New York-nak úgy, ahogy az egész világ ismeri, vége, ha nem kap támogatást a szövetségi kormánytól, de azonnal.
Eric Adams és Kathy Hochul a pénznél is fontosabbnak tartja, hogy a bevándorlók az eddiginél gyorsabban juthassanak munkavállalási engedélyhez egyrészt azért, mert a pillanatnyi gyakorlat országosan tarthatatlan, másrészt azért, mert kifejezetten New York számára így, hogy tömött buszokkal érkeznek a menedékkérők dél felől abban a hitben, hogy ott megoldódik az életük, maga a halálos ítélet. New York alapokmányában ugyanis az van írva, hogy a városnak kötelessége minden rászoruló bevándorlóról gondoskodni. Ez gyakorlatilag kimerítette a költségvetést, és megtöltötte a menedékhelyeket mostanra, miután a texasi kormányzó úgy döntött, megmutatja az északi és nyugati nagyvárosoknak, mi is az, aminek a szerintük rasszista déli államok ki vannak téve.
Greg Abbott buszokra ülteti a menedékkérőket, és küldi őket New Yorkba, Los Angelesbe, Chicagóba. Ez a hír gyorsan terjed az illegális bevándorlók között a közösségi médiában, ami önmagában is gerjeszti a migrációt, hiszen biztatják egymást az ismerősök, hogy csak át kell jutni a határon, és ott mondani kell, hogy New York-ba akarnak menni, kapnak buszt is hozzá.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai bevándorlási rendszer egyik szereplője sem érdekelt abban, hogy a mendékkérelem benyújtása után gyorsan és hatékonyan follyon az ügymenet. Ezért addig, amíg a bevándorlás szövetségi szintű jogi szabályozása nem változik az Egyesült Államokban, mindenütt a helyi vezetés kénytelen önálló megoldást találni az ilyen típusú problémákra.
Így lehet, hogy a migráció kezelése fontos témája marad még jó ideig minden amerikai elnökválasztásnak, és folyamatos kihívás lesz a közép-amerikai kormányoknak is.