A kis közép-amerikai állam számára elviselhetetlen terhet jelent a Dél-Amerikából és a karibi térségből érkező menekültáradat, ezért le fogja zárni a migrációs útvonalakat. Előtte azonban még tízezreket kell kimenekíteni a Darien-halálzónából
Gyermekhalál Texasban
HIRDETÉSMájus végén egy hondurasi kislány még eljutott a texasi gyűjtőtáborig, de mivel eleve szívelégtelenséggel vágott neki az útnak szüleivel, a szabadságot már nem érhette el. Pedig neki nem kellett a közép-amerikai Halálzónán átkelnie.
Tanas Reyes Alvarez tragikus esete példázza az extrém kockázatot, amit a latin-amerikai migrációs útvonalak végig járása jelent azoknak, akik a menekülés illegális módját választják. Számuk tavaly meghaladta a 4,3 milliót, miközben egyre kevesebbeknek van esélye a túlélésre, és még kevesebbeknek arra, hogy végül menedékhez jussanak az Egyesült Államokban.
Mint ahogy a kis Tanas is, sokan betegen, teljesen legyöngült állapotban, fertőzésektől sújtva vergődnek el az USA déli határára. Az amerikai kormány hosszú ideje próbál egyeztetni közép- és dél-amerikai partnereivel a migrációs útvonalak lezárásáról, de jelentős eredményekről egyelőre nem lehet beszámolni. Ezért egyre több érintett kormány nyúl a legbrutálisabb eszközhöz: az útvonalak fizikai lezárásához és a migránsok visszafordításához. Tett ilyen lépéseket Mexikó, Guatemala és El Salvador, legújabban pedig Panama csatlakozik a határvédelmi együttműködéshez.
Panama gyakorlatilag kettévágja a kontinenst - de a Halálcsapdát előbb ki kell üríteni
Az USA, Kolumbia és Panama áprlisban egyezett meg abban, hogy valamilyen módon kimentik vagy visszatelepítik a Darian Lyuk-nak vagy szakadéknak nevezett mocsaras, őserdős területről, amit a világ leghalálosabb migrációs útszakaszának tartanak. A körzet őslakosainak száma nem éri el a kétezret, de az áthaladó migránsok évente többször is tízezres tömeggel árasztják el.
A régió még a Panama-csatorna előtt található, és itt kell átvergődniük azoknak, akik Venezuela, Kolumbia, Peru, Haiti, Brazília felől érkeznek. Évente közel egymillióan vállalják ezt a halálos kockázatú átkelést, mert az évek során a kormányok lezárták a korábbi légi és vízi útvonalak legtöbbjét.
Az északi út első állomása a kolumbiai tengerparti város, Necocli, ahová a Délről gyülekezők legtöbbje valamilyen helyi közlekedési eszközzel jut el, és innen vágnak neki a szakadék felé vezető útnak. (Mivel az Egyesült Államok nyomására a mexikói kormány kiterjesztette a vízumkötelezettségek, a legtöbb menekült akkor sem jutna el az amerikai-mexikói határra, ha volna pénzre repülőjegyre.)
Maga a kisváros se nagyon bírja az átutazók terhelését, ami 2021 augusztusában közegészségügyi vészhelyzethez vezetett. A település egészségügyi ellátórendszere összeomlott, és azóta is folyamatosan élelmiszer- és vízhiánytól szenved.
Az útvonal mentén csempészek és bűnözői csoportok leselkednek, köztük a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjai és az Öböl-klán, ami Kolumbia „A dzsungel mélyén a rablás, a nemi erőszak és embercsempészet ugyanolyan veszélyes, mint a vadon élő állatok, a rovarok és a megfelelő biztonságos ivóvíz teljes hiánya” – mondja Jean Gough, az UNICEF latin-amerikai regionális igazgatója.
Az embercsempészek (vagy "prérifarkasok") fejenként 80 dollárért vezetnek el egy személyt az egyik táborhelytől a másikig. Ha valakinek menet közben elfogy a pénze, akkor megölik, vagy eladják rabszolgának, főként a nőket és a fiatal lányokat.
„Hétről hétre egyre több gyerek hal meg, veszít el szüleit, vagy szakad el rokonaitól a veszélyes úton. Az ENSZ becslése szerint a 2022-ben itt áthaladó gyerekek fele öt évnél fiatalabb volt, és legalább ezren voltak kísérő nélkül vagy leszakadva. A felnőtt férfiak legfeljebb 90 százaléka bírja ki az utat" - tudatja Jean Gough.
Nincs pontos adat arról, hogy jelenleg hány menekülő tartózkodik a "Lyukban", és több ország összehangolt katonai műveletére lesz szükség a kimentésükhöz, amire a katonaság sincs kiképezve. Utak, települések, repülőterek vagy hidak errefelé nincsenek, ezért a nagy tömegű evakuáció feltételei gyakorlatilag teljesen hiányoznak.
A panamai kormány szerint 2022-ben 248 000 migráns jutott át a szakadékon, szemben az egy évtizeddel korábbi évi párszáz emberrel. A tömegben mintegy negyvenezer gyermek volt, és nem csak Dél-Amerikából, hanem még Angolából, Bangladesből és Üzbegisztánból is.
Fontos útvonal lenne a pánamerikai közlekedésben
Az ENSZ szakértői szerint a gazdasági bizonytalanság, a politikai felfordulás, az alvilági erőszak és a klímaváltozás újra rekordszámú migránst von maga után hazájából. A COVID-19-járvánnyal kapcsolatos határkorlátozások feloldása újra megnyitotta a különféle menekülési útvonalakat Latin-Amerikában, és a legtöbb migráns az Egyesült Államok déli határa felé tart, ahol reményeik szerint a Biden-kormányzat menedékjogot ad nekik. A Darien-szakadék viszont olyannyira áthatolhatatlan, hogy ez a legnagyobb akadálya a pánamerikai autópálya befejezésének is, ami Alaszkától Argentína déli csücskéig húzódna.
Ezt azt jelenti, hogy a területet akkor is lakhatóvá kellene tenni, ha nem létezne a migráció és vele a tízezernyi oda nem tartozó személy. Ennek jelenleg semmilyen esélye nincs.