Az LMBTQ+ közösséggel szembeni növekvő ellenségesség ellenére az orosz queer aktivisták úgy döntöttek, hogy az országban maradnak. Az Euronews néhányukkal beszélgetett.
Szentpétervár szívében Sof, a Centre-T önkéntese segít az orosz transzközösségnek az ellátásban. Segélykérések özöne árasztja el. "Meg kellett tanulnom, hogyan segítsek a kétségbeesett embereken" – mondta az Euronewsnak. "Sokan nem tudták, mihez kezdjenek, sokan féltek, vagy kritikus pszichológiai állapotban voltak".
A Centre-T az egyik legnagyobb szervezet, mely segíti az oroszországi transznemű közösséget orvosi ellátással, hormonkezeléssel, és még az országból menekülni vágyók támogatásával is.
Júliusban olyan törvényt fogadtak el Oroszországban, amely tiltja a nemi hovatartozást megerősítő ellátást, érvényteleníti azokat a házasságokat, amelyeknek legalább az egyik tagja átváltozott, és megtiltja a transznemű embereknek, hogy gyermekeket fogadjanak örökbe, vagy neveljenek.
Mindez egy másik, 2022 decemberi törvényjavaslat nyomán történt, amely betiltotta az LMBTQ+ kultúra bármilyen pozitív vagy semleges ábrázolását a közterületeken, a populáris kultúrában, sőt még a moziban is. Ez a törvény a korábbi, kiskorúakra vonatkozó jogszabályok kiterjesztése.
A törvények elfogadása óta a Centre-T három további önkéntest vett fel, hogy segítsen a növekvő munkaterhelésben, egyikük Sof.
"Minden nap, minden héten válaszolunk az e-mailekre. Világos, hogy mindenkinek nehezebb lesz olyan életet élnie, ami kényelmes lenne, de én egy fontos dolgot látok. Aktívabbak lettünk az egész közösségben, megosztjuk a tudásunkat, és támogatjuk egymást" – magyarázta.
"Meg vagyok rémülve, de ez az az élet, amit élek"
Sof az Euronewsnak elmondta, hogy a Centre-T több száz megkeresést kapott az elmúlt hónapokban, amelyek közül néhány gyanúsnak tűnő profilokról származott. Ezek gyakran a nemi megjelölés megváltoztatásához kértek segítséget "itt és most", és a központ munkatársairól kértek információkat.
"Egyáltalán nem voltak tisztában a transznemű emberekkel, és csak azt próbálták beazonosítani, hogy hol található egy központ" – mondta.
Júliusban a Centre-T-t külföldi ügynöknek minősítették, amely státuszt jellemzően a Kreml kritikusainak adják. Ez a kijelölés megköveteli a szervezőktől, hogy nehézkes papírmunkát végezzenek, korlátozottan férjenek hozzá a finanszírozáshoz, és a szabályok be nem tartása esetén potenciális bírsággal kell számolniuk.
Ugyanebben a hónapban bírósági eljárást indítottak a Centre-T honlapjához való hozzáférés megakadályozására.
Sof elmondta, folytatja a munkát a Centre-T-nél annak ellenére, hogy Oroszországban egy LMBTQ+ szervezetnél végzett önkéntes munkával járó kockázatokkal jár.
"Természetesen meg vagyok rémülve, de 2016 óta aktivista vagyok, és ez az életem. Csak azt tudom, hogy egy nap az lesz a kérdés, hogy börtönbe akarok-e menni, vagy el akarok-e menni. És az biztos, hogy nem akarok börtönbe menni."
Nem Sof az egyetlen, aki ezzel a dilemmával szembesül.
Alekszej, aki szintén Szentpéterváron él, több mint egy évtizede LMBTQ+ aktivista. De a COVID-19 járvány és Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta a tiltakozások szinte lehetetlenné váltak. Alekszejt kilencszer vették őrizetbe, mert részt vett a gyűléseken.
Szervezetét, a Szárnyasok és LMBT-k Szövetsége az Egyenlőségért nevű szervezetet márciusban külföldi ügynöknek bélyegezték.
"Számos, kifejezetten a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tervünket és projektünket be kellett fagyasztanunk, mert most már etikai kötelezettségünk van. Aki nyíltan a szövetség márkaneve alatt beszél, azt külföldi ügynöknek ismerhetik el, és ennek súlyos következményei vannak" – mondta Alekszej.
Ez azt is akadályozta, hogy a szövetség hogyan szervezi meg magát.
"A hozzánk forduló emberek veszélyben vannak" – tette hozzá Alekszej. "Mert állítólag ennek az ügynöktörvénynek megfelelően jelentést kell írnunk minden emberről, aki a rendezvényeinkre jön, beleértve a nevüket és az útlevelüket is."
Az aktivistáknak két hónappal előre be kell jelenteniük rendezvényeiket a hatóságoknál, még akkor is, ha csak egy filmet vetítenek.
A kihívások ellenére Alekszej eltökélt szándéka, hogy Oroszországban maradjon, és folytassa aktivizmusát, ameddig csak lehet.
"Ha a börtön és a távozás között van a kérdés, természetesen a távozást választja az ember, de én megpróbálok maradni, ameddig csak lehet, mert látom, hogy sokan nem tudnak elmenni, és az LMBTQ+ közösségnek támogatásra van szüksége" – magyarázza.
A jelenlegi helyzetben a szakértők a LMBTQ+-ellenes érzelmek megugrását tapasztalják.
Az elmúlt hónapokban egy egyetemi hallgatót kicsaptak, miután online videókat posztolt magáról sminkelve; egy queer YouTubert letartóztattak, miután videókat posztolt a barátjával; egy német tanárt pedig kitoloncoltak, mert "nem hagyományos szexuális kapcsolatokat" népszerűsített.
"Az a baj, hogy bárki célpont lehet" – mondja Alekszej.
Maria Arhipova, egy Grúziában élő orosz transzaktivista és emberi jogi ügyvéd szerint ezek a törvények akár halálos hatással is lehetnek az ország LMBTQ+ közösségére.
"Az emberek olyan helyzetbe kerülnek, hogy kénytelenek lesznek öngyilkossággal véget vetni az életüknek. Néhányan kénytelenek lesznek külföldre menekülni, és így tovább" – mondta az Euronewsnak.
Oroszországon kívül
Más országok is hoztak olyan törvényeket, amelyek korlátozzák az emberek lehetőségét, hogy nyilvánosan kifejezzék identitásukat.
Magyarország 2021-ben törvényt fogadott el, amely megtiltotta a homoszexuális tartalmak megjelenítését kiskorúak számára. Emiatt több EU-tagállam pert indított. Lengyelország egyes régiói szintén megpróbáltak úgynevezett "LMBT-mentes övezeteket" bevezetni.
Ugandában egy májusban elfogadott törvény bizonyos esetekben halálbüntetést ír elő a "súlyos homoszexualitásért", illetve olyan esetekért, amikor HIV-fertőzött emberekkel létesítettek szexuális kapcsolatot.
Graeme Reid, a Human Rights Watch leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű jogokért felelős igazgatója szerint van egy közös szál Oroszország és e többi ország között.
"Úgy gondolom, a törvényeket úgy kell érteni, hogy ez kisebbségi jogi kérdés, mert aránytalanul nagy hatással van az LMBTQ+ emberekre. De az igazi tét ennél sokkal nagyobb. Ez egy politikai eszköz egy nagyobb cél érdekében, és ez a cél alapvetően antidemokratikus. Mert bár egy konkrét kisebbségi csoportot céloz meg, az emberi jogokra gyakorolt hatásai ennél sokkal szélesebb körűek, és mindenki jogait érintik" – mondta Reid az Euronewsnak.