Ken Follett angol író „Tű a szénakazalban” című kémregényében deríti ki egy náci hírszerző, hogy az Angliába telepített amerikai fegyverek hamisak, ócska tákolmányok. Hitler kedvenc kémje meg is találja a támaszpontot, ahol a fából, vászonból és gumiból eszkábált tankok és repülők sorakoznak.
HIRDETÉSEbből lehetett volna kiokoskodni, hogy hol várható a szövetséges partraszállás, de a kémnek már nincs ideje értesíteni Hitlert
A sztori valós történeti alapokon nyugszik. Hogy eltereljék a németek figyelmét a D-nap normandiai színteréről, a szövetséges kémelhárítás beindította a 'Fortitude' (Lelkierő) hadműveletet, hogy a Wehrmacht Calais-t tervezze be a partraszállás várható helyszíneként.
Az Egyesült Államok első hadseregcsoportja (FUSAG) brit nyugdíjasokból masíroztatott fantom-csapatokat, és rengeteg harckocsi-makettet, bádogból tákolt tüzérségi eszközt, fából készült katonai gépet telepített a német kémrepülők kiszolgálására. Megnövelték a hamis rádióadásokat és telefonhívásokat is, melyekben Calais elleni invázióról beszélgettek.
A terv bevált, és a német hadvezetést meglepetésként érte a normandiai partraszállás. A történetből fordulatos játékfilm is készült 1981-ben, a német ügynököt alakító Donald Sutherland főszereplésével.
Mintha ugyanezt a forgatókönyvet írnák újra Ukrajnában
Az orosz hatóságok többször is beszámoltak az ukrán katonai felszerelések – köztük a Nyugat által küldött fegyverek - elképesztő mértékű pusztulásáról. Ukrán veszteségek természetesen léteznek, de ezek közül igen sok nem valódi, hanem a csatatéren elhelyezett fegyver-makett.
A legsűrűbben gyártott báb az amerikai hadsereg 155 mm-es tarackja, az M777. Ez a fegyver óriási károkat okoz az orosz erőknek, és kiiktatásukra jelentős erőforrásokat kell áldozni. Nagy az igény a HIMARS rakétarendszer kamu változataira is.
Hasonló a helyzet a nyugati páncélosokkal, melyekből eddig ötöt (mások szerint hatot) pusztított el Oroszország, noha júniusban Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács főtitkára arról számolt be Vlagyimir Putyinnak, hogy az ellentámadás kezdete óta az ukránok 246 harckocsit veszítettek.
Maga az elnök is tett olyan kijelentést, hogy Oroszország öt Patriot légvédelmi komplexumot rombolt le Kijev közelében, pedig Ukrajnának csak kettő volt belőle. Ha valóban öt egység elpusztításáról tudnak, akkor abból három csak makett lehetett.
Ezek a trükkök már többek, mint holmi cselvetések, mert a lőszer szűkébe került orosz vezetés, aki most Észak-Korea kegyeit keresi utánpótlásért, nehéz helyzetbe kerülhet, ha egy ukrán offenzíva esetén nem lesz elég felhalmozott muníciója.
Kik csinálják ezt?
A próbabábu gyártást jórészt a vezető ukrán bányászati és kohászati vállalat, a Metinvest végzi el. (Ez a cég mellesleg a Dunaferr egyik lehetséges leánykérője.)
A csaligyárosok között van cseh vállalat is, amelynek forgalma 30 százalékkal ugrott meg egy év alatt.
„Minden találat után a hadsereg visszaadja nekünk a törmeléket, így a következő csali már jóval olcsóbban készül el”- mondja a vállalat képviselője. Minél gyorsabban pusztul el a makett, annál jobb, mert jó sok darabját, például a bádogcsöveket, megint lehet hasznosítani.
A csali használata olyan tömeges, hogy a kamugyáros cégek alig tudnak lépést tartani a hadsereg igényeivel
Az elvárások egyre magasabbak, mert a tömegesen érkező nyugati fegyverek szinte mindegyikét modellezni kell(ene). Eddig a német Leopard 2 és a brit Challenger páncélosok jelentettek feladványt, de ennél nehezebb lesz az Abrams M1 tankok utánzása, annak formai jellegzetességei miatt.
„Lássuk be, hogy eleinte a makettek nyersek és primitívek voltak, mert sürgető volt az ellenség megtévesztése, és annak elhitetése, hogy az ukrán hadsereg erősebb, mint amilyen valójában” – mondja Valerij Zaluzsnyij ukrán tábornok (a képen). „A háború drága üzlet, és rá kell kényszerítenünk az oroszokat, hogy olyan drónokra és rakétákra költsenek el sok pénzt, amiket makettekre lőnek ki. A támadó eszközök drágák, viszont a mi modelljeink filléresek”.
A gyártók könnyű anyagokat, így műselymet is használnak. Négy katonára van szükség egy csali működtetéséhez, és 10 perc elegendő a hamis katonai hardver kicsomagolásához és felfújásához vagy összeszereléséhez.
A csali olcsó elektronika eszközöket is tartalmaz, hogy megtévessze a hőkamerákat és radarokat, azaz infra és elektromágneses jeleket ad ki, és értékes célpontnak látszik az ellenséges megfigyelőrendszereken.
Az Ukrajnában használt 155 mm-es tarack 4 millió dollárba kerül, míg a csali-gyár 1,000 dollárért készíti el a makettetjét, gyakorlatilag vízvezetékcsövekből
Ukrajna a háború kezdete óta építi a megtévesztés mechanizmusait, ami nem csak a kamu fegyvereket jelenti, hanem a félrevezető taktikai és lélektani elemeket is. Már 2022 február elején, számítva az invázióra, számos egységet helyeztek állandó mozgásba és kapcsoltak hozzájuk kreált rádió- és telefonos beszélgetéseket.
Az derült ki, hogy a stabil helyen tartott alakulatok és felszerelések pusztulása jóval nagyobb, mint a folyton mozgásban lévő alakulatoké. Ezt bizonyította a háború első hónapjában a lengyel határ közelében végrehajtott orosz támadás, ami egy kiképzőközponton szedett tömegesen áldozatokat, köztük jelentős számú külföldi önkéntest.
HIRDETÉSAzóta az ukrán hadvezetés igyekszik decentralizálni a kiképzőbázisokat, vagy a tréningeket külföldön (főként Lengyelországban) elvégeztetni.
„A feladat az volt, hogy elhitessük az ellenséggel, hogy csak heverészünk a bázisokon, füvet szívunk, tévézünk vagy a Facebookon írogatunk a családnak. Ezt el is hitték” - mondja Zaluzsnyij.
Az ukrán titkosszolgálatok nagyipari mennyiségben gyártják a félrevezető chateket és közösségi médiás posztokat, telefonbeszélgetések leiratait, hamis térképekett, amivel gyakran okoznak zavart a világsajtóban, de még inkább az orosz katonai hírszerzés körében. A bádog és gumi modellek gyártása önmagában nem elég, hanem párosulnia kell a hibrid hadviselés más eszközeivel is, főként a hírszerzéssel.
„A még mindig létező fegyverhiány továbbra is találékonyságot követel tőlünk, mert jó időbe kerül, amíg frontális nagy támadást tudunk indítani” – mondja Jurij Mikuljak, az ukrán különleges erők egyik parancsnoka. „Addig is megpróbáljuk ötvözni a harci tapasztalatokat a katonai ravaszsággal, becsapni az ellenséget, és kieszelünk majd néhány új csapdát is”.
A „Nagy Csali Művelet” nem lesz a háborút döntően befolyásoló tényező (game changer), mert például repülőtereket vagy hadihajókat nem lehet makettekkel helyettesíteni. Ugyanakkor Ukrajna számára akár egyetlen tüzérségi lövedék is, ami hamis célba csapódik, már egy hajszálnyi előnyt jelent a háború várhatóan hosszú menetében.
HIRDETÉSKapcsolt hivatkozások:
A bádogcső-művelet
Putyin a Patriotok elpusztításáról
A Krem jelentése Putyin és Patrusev megbeszéléséről
A kamu hadviselés