Az ukrajnai invázió első két éve a tradicionális támadó és védelmi fegyverek káosza volt, de mostanra mindkét hadviselő egyértelműen az UAV-ok és ezek hírszerzési támogatása felé indult el. Kijev és Moszkva egyaránt sokat tanult az utóbbi két évben a hibrid háborús tudományokból.
HIRDETÉS
Kezdetben a hagyományos és rakétatüzérség uralta a csatateret és nem csak csapatveszteségeket okozott, hanem megsemmisítette a páncélosok és más nehézfegyverek sokaságát is. Ahogy a háború folytatódott, a hagyományos rendszerek elhasználódása és a nem kellő mértékű utánpótlás arra késztette Ukrajnát, hogy nagyobb mértékben támaszkodjon a pilóta nélküli légijárművekre (UAV), és ez a fordulat olyan sikeresnek bizonyult, hogy teljesen átalakította a harctéri stratégiát. Ebben a fordulatban Oroszország is követte.
A kezdeti bizonytalankodás után Kijev egyértelműen letette a garast a távvezérelt hadviselés mellett, és ma már nincs az ukrán gazdaságnak olyan szegmense, amely ne volna valamilyen kapcsolatban a dróngyártással, ami tavaly tavasszal vett nagy lendületet.
A Kijev által birtokolt drónok száma jelenleg már eléri az ötezret, és folyamatosan növekedik. A drónok letalitása (halálos ereje) olyan mértékű, hogy a csatatéren fokozatosan váltják fel vagy egészítik ki a hagyományos hagyományos fegyvereket.
Az Inside Stories független orosz híroldal szerint Moszkva harctéri áldozatainak 75%-át, valamint nehézfegyver-rendszereinek jelentős megsemmisülését már az ukrán támadó drónok okozták.
Az orosz védelmi minisztérium orvosi folyóiratának statisztikája szerint több mint 6 000 sebesült katona állította azt, hogy körülbelül 20 százalékuk sérült meg tüzérségi csapásokban, és csak 4% a sebesülések aránya a kézi lőfegyverek tüzében. Ezeket a veszteségeket nagyrészt olyan időszakokban szenvedték el, amelyeket Moszkva „inaktív harci akcióknak” nevezett, amikor egyik fél sem vett részt közvetlen támadó akcióban.
A drónok miatt megnőtt a sebesültek kimentési ideje
Az orosz jelentésnek része az is, hogy a kamikaze (önpusztító) drónok folyamatos fenyegetése nagyban késleltette a sérültek evakuálását, rontva ezzel a túlélés esélyeit, mivel a kimentési idő átlagosan 14 fölé emelkedett. Ennyi idő alatt az elvérzés vagy a végzetes elfertőződés esélye rohamosan nő.
Az orosz adatok most merőben más képet mutatnak, mint a tavaly júliusban közzétett moszkvai tanulmány, amikor úgy látták, hogy az aktív harcban részt vett áldozatok mintegy 90%-ban robbanó- és repesztalálat következtében halt meg vagy szenvedett olyan súlyos sérülést, ami később halálhoz vagy végleges harcképtelenséghez vezetett.
A drónok által okozott sebek aránya azóta megdöbbentően nőtt, ahogy egyre több és egyre nagyobb pontosságú halálos UAV jelent meg a csatatéren. A mikrodrónok eljutottak arra a szintre, hogy képesek egy-egy ellenséges katona követésére és likvidálására. Mivel a hadviselés egyben pénzkérdés is, egy mikrodrón bevetése nem csak pontosabb, de adott esetben olcsóbb eljárás is, mint az adott területre zúdított gépfegyveres tűz. Ezáltal a hadviselés költségeit is kímélni lehet, és átcsoportosítani a kifinomultabb technikák felé.
A drónok használata egyben embervédelmet is jelent, mert a szárazföldi tüzérségi vagy gépfegyveres ütegek felfedik magukat és állandó mozgásra (relokációra) kényszerülnek, melynek során veszteségeik kockázata nagyon magas. Ugyanez egy öngyilkos drón esetében nem szempont.
A fenyegetettség kölcsönös
A The New York Times „Ezer mesterlövész az égen” című összefoglalója szerint az orosz drónok hasonló mértékű veszteségeket okoztak az ukrán csapatoknak. Noha ez inkább elbeszéléseken, mintsem hivatalos statisztikákon alapul, azt sugallja, hogy a sebesültek hatékony evakuálása az ukrán fél számára is kemény feladatot jelent.
A lap megerősíti azt az állítást, hogy a mindkét oldalon meghalt vagy megsebesült több mint egymillió katonáért a drónok már inkább felelősek, mint az összes többi harctéri fegyver együttvéve
Ehhez kapcsolódik az a felismerés is, hogy az Egyesült Államok által szállított Abrams harckocsik ellen a drónok hatékonyabbak, mint a páncélelhárító tűz. Egy magasrangú ukrán tisztviselő szerint a Washington által 2023-ban biztosított 31-ből már 19-et tettek harcképtelenné az oroszok, és ebből sokakat drónokkal.
Az Abrams, amely a világ egyik legjobban páncélozott harckocsija, amit a hagyományos harckocsik elleni harcra terveztek, jól példázza a nehézfegyverek korábbi generációjának sebezhetőségét az UAV és FPV drónokkal szemben.
A drónok kérdése már a legmagasabb szint politikai egyezkedések ügye is. A The Telegraph értesülése szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin legutóbbi telefonbeszélgetése után az amerikai elnök frusztráltnak mutatkozott és „füstölgött a folyamatos ukrán rakéta- és dróntámadások miatt”, noha a két fél ígéretet tett az ideiglenes fegyverszünet elfogadására. Az elnök „csalódott lesz, ha Ukrajna és Oroszország továbbra is bombázzák az infrastruktúrát és az energiarendszert" - mondta az újságnak az amerikai kormány egyik tisztviselője.