Putyin orosz elnök a héten aláírta a rendeletet, ami kötelezi a félkatonai, vagy nem katonai alakulatok minden tagját, hogy tegyenek esküt az ország alkotmányos rendjére. A rendelet a Wagner-zsoldosokra van kihegyezve, és különös élt kap most, hogy Prigozsin életben maradásáról szólnak híresztelések
HIRDETÉSIlyen fogadalomtételre kötelezik az önkéntes alakulatok tagjait, a területvédelemben és a hadsereg ellátásában közreműködő személyeket, sőt még a megszállt ukrajnai területeken dolgozó biztonsági őröket is. Az esküt az állami zászló előtt kell letenni.
A rendelet „az Orosz Föderáció védelmének szellemi és erkölcsi alapjainak megteremtését szolgálja”– áll a hivatalos közlönyben közzétett dokumentumban.
Miért volt erre szükség?
Putyin intézkedésének valódi célpontja alapvetően a még mindig mintegy 40,000 fegyveressel rendelkező Wagner PMC, aminek sorsa a június végi lázadás és Jevgenyij Prigozsin halála óta a levegőben lógott. A csoport egész arzenáljának csak kis része került leszerelésre a Fehéroroszországba vezényelt Wagner-alakulatoknál, de még ott sem teljesen.
Natia Sescuria, a londoni Royal United Services igazgatója erről azt mondja, hogy „Putyin azért is akarja szorosabban irányítani Wagnert, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jövőben nem ismétlődik meg hasonló válság”.
Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a wagneristák rajonganak az ötletért
Putyin rendelete valószínűleg csak átmenetileg éreztet majd némi hatást, mert Prigozsin hívei között lesznek olyanok, akik nem tesznek le egy ilyen esküt. „Ez hosszabb távon komoly problémákat okozhat Putyinnak, mert a lázadás leverésével a katonai vezetés alkalmatlanságának problémája még a nakán marad, és messze nem zárható ki egy újabb , és akár nagyobb felkelés veszélye sem” – mondja Seskuria.
A kérdés kivált éles lett hirtelen, amikor Prigozsin életben maradásáról szólnak híresztelések.
Miért olyan fontos a Wagner bedarálása?
Alapvető szempont, hogy a wagneristák nem a szülőföldjüket védő hazafiak, hanem fizetett zsoldosok, akik a válságövezetekben megszerezhető busás jövedelemért kockáztatnak. Olyan ügyeket intéztek, amiket az orosz kormány letagadhatott, ezért csak és kizárólag Prigozsinnak kellett engedelmeskedniük. Ennek meg is volt a bőséges jutalma, de egy új főnök felboríthatja az eddig olajozottan működő gépezetet.
A történelem egy sor példát ismer, amikor döntő ütközetekben a fizetett haderők eltűntek a vesztesre forduló csata helyszínéről, vagy akár át is álltak az ellenséghez. Ilyesmik történtek Konstantinápoly ostromakor (1453), a 30 éves háború során többször is, vagy a japán sógunátust előkészítő Sekigaharai csatában (1600).
Sokat és jól kerestek, és viszonylag könnyen
Egy wagnerista elmondása szerint a Közel-Keleten és Afrikában megszerezhető jövedelem legalább a tízszerese volt a szerződéses orosz katonák bérének, amit euróban, aranyban vagy gyémántban kaptak meg. Ehhez jöttek még a zsákmányolások, a szabadrablások, a korlátlanul engedélyezett szexuális terror, valamint a vállalat üzletágaiból érkező bónuszok.
A nagyobb nyílt ütközeteket általában kerülték, így például tilos volt számukra a Szíriában állomásozó amerika haderő megközelítése is. Putyin mindezt nem tudja és nem is akarja tovább biztosítani a számukra, hiszen elvileg lázadókról és árulókról van szó, akik örök veszélyt rejtegethetnek a számára.
Így nagy az esélye annak, hogy akár teljes alakulatok egyszerűen átszegődnek valamelyik afrikai diktátor szolgálatába, Nigerben, Burkina Fasóban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, vagy legújabban Gabonban. Ezekben az országokban felmérhetetlen ásványi vagyonkincs rejtőzik, amelyek továbbra is onthatják a jövedelmet, és az esetleges civil ellenállásokat a Wagner könnyűszerrel leveri.
Fegyverzetük utánpótlása sem jelent különösebb akadályt, mert azokat a feketepiacon könnyen beszerezhetik, és ehhez évek óta kialakított kapcsolatrendszereket működtetnek.
Név nélkül nyilatkozó orosz kormánytisztviselők szerint a szakszolgálatok feladata annak felmérése, hogy az esetleges eskümegtagadások milyen kockázatokat rejtenek, és ezeket hogyan lehet megakadályozni (például a családtagokkal való zsarolással).
Erős a valószínűsége annak, hogy ha a wagneristák nagyobb tömegben vonakodnak, akkor az egész szervezetet feloszlatják, és tagjait bűnözői listára teszik.
A feloszlatás okozna némi jogi fejtörést, mert a lázadás utáni zavaros napokban Putyin elnök úgy nyilatkozott, hogy a Wagner nem is létezik, mivel az orosz törvények nem ismerik a katonai magánvállalkozás fogalmát. Egy nem létező dolog megszüntetése még a nagyhatalmú orosz elnöknek is kemény dió, de megoldott ő már ennél nehezebb feladatokat is.
Viszont valóban kemény dió, hogy a Wagner-birodalmat, jelenlegi átláthatatlan és szerteágazó formájában a Kreml nem is lenne képes működtetni.
Az évek alatt világszerte kiépült pénzügyi birodalom szerződései és bevételi forrásai még mindig nem láthatók teljességükben.
A legfőbb ok azonban a pszichés sokk
A lényeg azonban nem ez – mondta a Moscow Timesnak két orosz kormányforrás. Szerintük a Wagner engedélyzésével és támogatásával az elnök dr. Frankenstein szerepébe keveredett, és olyan szörnyet alkotott, amit már nem képes uralni.
HIRDETÉSA Moszkva 200 kilométeres közelségéig eljutó tankok és lázadó haderők - mögöttük a hűségesebbnek hitt hős, Szurovikin vezérezredessel - olyan maradandó lélektani hatást gyakoroltak a 23 éve uralkodó Vlagyimir Putyinra, hogy még a gondolatát is ki akarja irtani annak, hogy elnöki hegemóniáját bárki újra megkérdőjelezze.
Kapcsolódó hivatkozások:
Az elnöki rendelet szövege az orosz hivatalos közlönyben
Az eskü lényege
A Wagner fegyverzete
A Wagner lázadás pszichológiai hatásai
Az USA szerepe az afrikai válságövezetekben