Két év telt el azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban. Az Euronews riportere, Anelise Borges által megkérdezett két fiatal afgán nő az azóta eltelt időszakban átéltekről mesélt.
"Úgy általában a mindennapok - nem csupán az én mindennapjaim, hanem több millió lányé és asszonyé, akik ebben az országban élnek - egyformák. Szomorúsággal, fájdalommal és sok csalódással tengetjük napjainkat. Minden egyes nap azzal az aggodalommal fekszünk le este, hogy mi lesz velünk és a jövőnkkel. Teljesen homályos a jövőkép, hiszen a nőknek rengeteg dolgot nem engednek meg, korlátozások vannak és ezek napról napra nagyobbak. Például, hogy nem járhatnak iskolába, majd egyetemre, hogy nem mehetnek egyedül a piacra, és nem utazhatnak egyedül mahram, azaz férfi kísérő nélkül" - mondta az egyik fiatal interjúalany.
A lányok és nők oktatásának többszöri betiltása a legaggasztóbb a tálibok által bevezetett intézkedések közül, mivel hatásuk tartós.
A hatalomátvétel előtt több mint százezer afgán nő iratkozott be állami vagy magánegyetemekre Afganisztánban. Manapság sokan az online lehetőségekhez, például a Nép Egyeteméhez - University of the People - fordulnak, hogy megpróbálják folytatni tanulmányaikat.
"Hallgatóink száma ugrásszerűen nőtt: ezerről kétezerre. Azt mondtuk, hogy 2000 főt fogunk befogadni. Mostanra 21 000 afgán nő jelentkezett az egyetemre. Közülük eddig 2500-at fogadtunk be. Vagyis, jelenleg 2500-an tanulnak egyetemünkön - persze azt szeretnék, hogy még többet tudjunk felvenni. Nem tudni, hogy Afganisztán merre tart. Nem tudjuk, hogyan fog kinézni ez az ország öt vagy tíz év múlva. De mi és a diákjaink is úgy gondoljuk, hisszük, hogy ha van lehetőség egy jobb jövőre, akkor azt meg kell ragadnunk, és meg kell adnunk a lehetőséget azoknak, akik részesei akarnak lenni" - mondta az egyetem vezetője, Shai Reshef.
A tálibok "csupán" egy akadály a sok közül, amellyel az afgán nőknek ma szembe kell nézniük tanulmányaik folytatása közepette - hiányzik a stabil internet és az áram is.
Bár a tálibok szilárdan hiszik, hogy véget vetettek a 40 éve tartó konfliktusnak, az afgán nők azonban inkább azt kérdeznék: de milyen áron?
"A béke nem csak annyit jelent, hogy nincs háború. Számomra a béke az, hogy az embernek joga van saját magához, a saját választásához. Mi vagyunk ebben a társadalomban az a csoport, amely a perifériára szorult, amelynek nincs semmilyen joga ebben az országban. A helyzetünk nem jó, és napról napra romlik" - hangsúlyozta egy másik, az Euronews riporterének nyilatkozó fiatal afgán lány.