A Hezbollah milicistái húzogatják az oroszlán bajszát. Nyílt katonai konfliktus egyelőre nincs, de a helyzet könnyen eszkalálódhat.
HIRDETÉSMiközben Izrael az igazságügyi reform miatt kialakult belpolitikai válsággal küzd, északi határán kisebb-nagyobb csetepaték vannak, a helyzet pedig egyre feszültebb. A Libanon déli részét ellenőrzés alatt tartó és Irán támogatását élvező Hezbollah (melynek katonai szárnyát az EU terrorszervezetként tartja nyilván) az utóbbi időszakban többször is provokáló akciókat hajtott végre a határ térségében. A 17 éve lezárult háború kiújulása egyelőre még nincs napirenden, de
„Szerintem a Hezbollah most azt próbálgatja, hogy mit tud még megúszni. Egyik oldal sem akarja újrakezdeni a nyílt háborúskodást, de a kontextus megváltozott. Netanjahu hagyományosan óvatos a nyílt harcot illetően, de a Hezbollah most hatékonyabban működik együtt a palesztin szervezetekkel, mint korábban. Az amerikai vezetés nem bízik a jelenlegi izraeli kormányban, és Irán nem szorul defenzívába, mint Trump idején" - magyarázta Mohanad Hage Ali, a Carnegie Middle East Centre kutatója a Guardian tudósítójának.
Provokáció a határnál
Júniusban a Hezbollah két katonai sátrat telepített az úgynevezett kék vonal déli, izraeli oldalára. Ez az ENSZ-békefenntartók által ellenőrzött demarkációs sáv választja el jelenleg Libanont és Izraelt, valamint az izraeli megszállás alatt lévő és egykor Szíriához tartozott Golán-fennsíkot. A milicisták kijelentették, hogy a sátrakat libanoni területre verték fel, ami kifejezetten provokatív lépés, és korábban nem volt példa hasonlóra. Diplomáciai úton sikerült elérni, hogy eltávolítsák az egyik sátrat, de a másik továbbra is ott áll a kék vonaltól délre.
Júliusban aztán libanoni milicisták többször is megközelítették a határon az izraeliek által épített kerítést, és arra is volt példa, hogy megpróbáltak átmászni rajta. A Golán-fennsík egyik településén, Ghadzsárban pedig egy tankelhárító fegyvert is elsütöttek. Az elsősorban alavita szírek által lakott város egyébként a kék vonal 2000-es meghúzása óta ketté van szakítva.
Egy izraeli tisztviselő így foglalta össze a helyzetet:
Kihasználják Izrael átmeneti gyengeségét
A térségben tevékenykedő ENSZ-békefenntartó erők vezetése rendkívül érzékenynek nevezte a kialakult helyzetet, és mindkét felet arra biztatta, hogy tartózkodjanak az eszkalációhoz vezető lépésektől.
Izraelben hónapok óta forró a hangulat, a kormány igazságügyi reformját rendszeres tüntetések kísérik. Az ország katonai hírszerzése szerint a Hezbollah és szövetségese, Irán történelmi lehetőségként tekint a politikai válságra. A hadsereg egyes egységeinek lefoglalása a libanoni határ mentén egyfajta kifárasztási taktika része lehet.
A válság méretét jól jelzi, hogy több mint 10 ezer izraeli katona jelezte: leszerel, hogyha a társadalmi ellenállást semmibe véve a parlament elfogadja a legfelsőbb bíróság jogköreit csorbító igazságügyi reformot. A vezérkar ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ha a bizonytalanság elhúzódik, az Izrael katonai képességének csökkenésével járhat.