A térségben fontos pozíciókat szerzett a Wagner-csoport, de a Nemzetközi Kríziscsoport egyik vezetője szerint Oroszország is azon dolgozik, hogy a megpuccsolt nigeri elnök visszatérhessen a hatalomba.
HIRDETÉSKevés nemzetközi támogatója van egyelőre Abdourahamane Tchiani tábornoknak, aki a múlt héten puccsal jutott hatalomra Nigerben. Franciaország, Németország, az EU és az ENSZ már leállította az országba irányuló segélyszállítmányokat, és a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnök visszaállítását követeli. Hasonlóan a nyugat-afrikai országokat tömörítő ECOWAS csoporthoz, melynek elnöke egyenesen katonai beavatkozással fenyegette meg az államcsíny elkövetőit arra az esetre, ha egy héten belül nem távoznak a hatalomból.
A kevés támogató között ott van az Afrikában igen aktív orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin. Ahogy azt néhány napja megírtuk, a saját, hazai puccsával kudarcot valló zsoldosvezér jó hírként üdvözölte nigeri sorstársai sikerét.
Prigozsin a nyugati gyarmatosítók alóli felszabadulás már régóta esedékes pillanataként, a nép győzelmeként hivatkozott a nigeri puccsra, melynek vezérei szintén megpróbálnak rájátszani az egykori úr, Franciaország elleni, sokakban meglévő sérelmekre. Ezeket jól példázza az alábbi nyilatkozat:
„Oroszbarát vagyok, és nem szeretem Franciaországot. Már gyerekkorom óta szemben álltam Franciaországgal. Kiszipolyozták az országom összes kincsét, az uránt, az olajat, az aranyat. A legszegényebb nigeriek Franciaország miatt nem tudnak naponta háromszor étkezni" - mondta a BBC-nek egy név nélkül nyilatkozó nigeri üzletember, aki szerint szülővárosában, a fővárostól 800 kilométerre fekvő, negyedmilliós Zinderben több ezren vettek részt a puccsisták melletti tüntetésen. A férfi egyébként az orosz zászló színeibe öltözött, és tagadta, hogy pénzt kapna oroszbarát csoportoktól.
Nem egyértelmű Oroszország támogatása
Az államcsíny melletti tüntetéseken rendszerint legalább annyi orosz zászlót lehet látni, mint nigerit. Ez, és Prigozsin támogató nyilatkozata azonban nem jelenti azt, hogy Moszkva is beállt a puccsisták mögé. A Nemzetközi Kríziscsoport nevű civil szervezet Száhel-övezetért felelős igazgatója, Jean-Herve Jezequel az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, a háttérben az orosz vezetés is azon dolgozik, hogy visszaálljon az államcsíny előtti rend Nigerben:
„Még mindig van esély arra, hogy Bazoum elnök visszatérjen. Nagyon nehéz ügy, nem ez a legvalószínűbb végkifejlet, de sokan dolgoznak rajta. A nemzetközi közösség számos szereplője, és ami azt illeti, Oroszország is azon van, hogy a megválasztott elnök visszakapja a hatalmát. Azonban ha a kívülről érkező nyomás nem találkozik belső nyomással, akkor ez sajnos nem fog megtörténni" - mondta Jezequel, aki egyelőre egyáltalán nem biztos abban, hogy ha a puccsisták maradnak hatalmon, akkor szakítanak az eddigi, nyugatbarát külpolitikával:
Erősödnek a franciaellenes érzelmek a térségben
Niger 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaországtól. Azóta egyetlen alkalommal történt békés, demokratikus hatalomátvétel az ország élén, éppen 2021-ben, amikor a múlt héten megpuccsolt Bazoum elnök nyert a választáson.
Niger hasonló problémákkal küzd, mint a térség más államai. A legnagyobb gond természetesen a szegénység: a nemzetközi szervezetek szerint a 24 milliós lakosság nagyjából 40 százaléka él mélyszegénységben. A másik komoly probléma az iszlamistákkal van: az ország délkeleti és délnyugati részén is az Iszlám Államhoz, illetve az al-Kaidához köthető felkelők tevékenykednek.
A szomszédos Maliban és Burkina Fasóban épp a dzsihadista lázadások jelentette veszélyre hivatkozva ragadta magához a hatalmat a hadsereg az elmúlt években. Mindkét országban voltak francia csapatok a katonai puccsok előtt, ahogy Nigerben most is vannak, nagyjából 1500 katona. A BBC szerint pedig az elmúlt években egyre többen kezdték el a franciákat hibáztatni azért, mert nem sikerült megfékezni az iszlamisták lázadásait.
Folyamatosan nőtt a feszültség a puccs előtt
Mali és Burkina Faso már elküldte a francia katonákat, és Mali nyíltan a Wagner-csoport támogatását kérte a rendteremtéshez. A Maliból távozó francia csapatokat pedig éppen Niger fogadta be, amivel sikerült kivívni egyes társadalmi csoportok nemtetszését.
Az elégedetlenkedőket tömörítő legfontosabb szervezet tavaly augusztusban alakult, és M62 mozgalomnak hívják. A csoport rendszeresen szervezett tüntetéseket, melyek szónokai a megélhetési válságra panaszkodtak, gyengekezűnek minősítették a kormányt és tiltakoztak a francia csapatok jelenléte ellen. A hatóságok nem tűrték békésen az ellenállást: több tüntetést is erőszakosan oszlattak fel, a szervezet vezetőjét, Abdoulaye Seydout pedig idén áprilisban börtönbe zárták, közrend elleni izgatás miatt.
Úgy néz ki, hogy az M62 magához tért Bazoum elnök leváltásával, és a puccsisták mellé állt. Ezt állította legalábbis a felkelők kezébe került állami televízió, de azt egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a csoport kapcsolatot tart fenn az államcsíny mögött álló elnöki gárda vezetésével. Az mindenesetre biztos, hogy valamekkora társadalmi támogatás van a most hatalmon lévő tábornokok mögött. A kérdés csak az, hogy valójában mekkora.