EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Csöppet sem lelkesednek a vidéki munkákért a kínai frissdiplomások

Kínai munkások a rizsföldeken 1944. június 21-én
Kínai munkások a rizsföldeken 1944. június 21-én Szerzői jogok AP/AP1944
Szerzői jogok AP/AP1944
Írta: The Guardian, Euronews (FM)
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hiába akarja a pekingi kormány, hogy a fiatalok menjenek a földekre dolgozni, ez a lehetőség nem túl vonzó a fiatalok számára, még úgy sem, hogy rekordszintű a munkanélküliség a körükben.

HIRDETÉS

A felsőoktatásban most végzett kínai fiatalok tömegei számára csak az elszegényedett vidéki területek kínálnak reális és biztos munkalehetőséget. Hiába kecsegtetik őket azonban gyakorlati tapasztalattal és legfőképpen biztos állással, nem igazán fűlik hozzá a foguk. Nem tetszik nekik a hosszú munkaidő, az alacsony fizetés, a korlátozott társadalmi élet és az esetleges rossz infrastuktúra, mert a távoli helyeken nem biztos, hogy van folyóvíz.

A The Guardianben megjelent cikk szerint idén nyáron több mint 11,5 millió diák kezébe kerül diploma Kínában. Nekik egy olyan munkaerőpiacon kell utat vágniuk maguknak, ahol rekord magas a munkanélküliség a fiatalok körében. A hivatalos statisztikák szerint júniusban a 16-24 évesek 21,3%-a volt munkanélküli a városokban, de becslések szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

A magas munkanélküliségi rátához hozzájárult a nullszaldóból való lassú gazdasági fellendülés, valamint a kemény kormányzati fellépés az olyan iparágak elleni, amelyek hagyományosan munkát adtak a fiatal diplomásoknak. 2021-ben a korábban mintegy 10 millió embert foglalkoztató magántanári ágazatot új szabályok sújtották, amelyek megtiltották a profitorientált korrepetálást az alapvető tantárgyakban. A New Oriental, Kína legnagyobb magánoktatási vállalata hónapokon belül elvesztette értékének 90%-át és 60 000 munkahelyet szüntetett meg. Több más cég is hasonló intézkedéseket hozott. Az ingatlan- és a technológiai ágazat is hasonló nehézségekkel nézett szembe.

Miközben a diplomások most azzal viccelődnek az interneten, hogy a diplomájuk semmit sem ér, a pekingi kormány azt az üzenetet próbálja sulykolni, hogy a kínai Z generáció túlságosan válogatós. Márciusban a Kommunista Ifjúsági Liga arra buzdította a fiatalokat, hogy "húzzák fel az ingujjukat és menjenek a földekre". Hszi Csin-ping, Kína elnöke felszólította a fiatalokat, nyeljék le keserűségüket, hogy "egy jobb Kínát teremtsenek".

Az idősebbek számára az ilyen felszólítások a kulturális forradalmat idézik, amikor a városi fiatalokat falura küldték, hogy a földművesek mellett dolgozzanak. "Hszi Csin-ping és a környezetében élők kollektív emlékezetében a xia xiang egy nagyon meghatározó élettapasztalat" - mondta Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem kínai történelem professzora, aki a vidékre küldés mandarin kifejezését használta. Mitter szerint a fiatalok nem tudnak ráhangolódni arra, hogy az ilyen munka jellemformáló hatású lenne.

A 25 éves Candice Zhang decemberben diplomázott. Hónapokig tartó keresgélés után nemrég kapott állást tanárként egy kunmingi szakközépiskolában. "Mint sok kínai fiatal, én sem akarok vidéken dolgozni" - mondta. A rossz közlekedés nagy kihívást jelent, a városi munkahelyek pedig magasabb társadalmi státusszal és jobb fizetéssel járnak - tette hozzá. "Ez a generáció nagyon kemény oktatáson ment keresztül az egyetem előtt, ezért amikor mérlegeljük, hogy városban vagy vidéken dolgozzunk, a nyugodtabb munkakörnyezetet részesítjük előnyben."

Az oktatási minisztérium idén 52 300 embert szeretne felvenni abba a programba, amely a tanárokat a "különleges nehézségekkel" küzdő, szegénység sújtotta területekre telepíti. Kína távoli, fejletlen részein dolgozni azonban még a legtapasztaltabb pedagógusok számára is kihívást jelent. Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a vidéki tanárok Kuanghszi, Kujcsou, Jünnan és Csungking tartományokban átlagosan több mint heti 50 órát dolgoztak, és azok a tanárok, akik úgy döntöttek, hogy hosszú távon maradnak vidéken, gyakran "nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel".

A nagyobb probléma az, hogy sok fiatal úgy döntött, tovább marad az oktatásban. Miközben a gazdaság a koronavírus-járvány évei alatt gyakorlatilag leállt, ők ma már gyakran túlképzettek a rendelkezésre álló állásokhoz. 

A nyomás, hogy a fiatalok a földeken dolgozzanak, nemcsak a kormány részéről érkezik. Egyes állások, különösen a tanítói állások, a munkába állás feltételeként megkövetelik a vidéken töltött időt. Bizonyos egyetemi képzésekre a jelentkezők pluszpontokat kapnak, ha előzőleg vidéki tanítási programot végeztek.

Rana Mitter professzor szerint a "feltörekvő diplomás elit tagjai úgy érzik, hogy a rendszer nem azt adja nekik, amit ígértek nekik".

A kormányzat nagyszabású propgandáját sem veszik már be.  A People's Daily, a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja egyik júliusi vezércikkében azt üzente a fiataloknak, hogy "ha a nehézséget választjátok, a termést választjátok, ha pedig az odaadást választjátok, a nemességet választjátok". Az olvasókat ez nem hatotta meg. A China Digital Times, a kínai internetet nyomon követő honlap által archivált egyik kommentár így jellemezte a hangulatot: "Ez a seggfejekből álló csoport tényleg túl régóta elidegenedett a tömegektől".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kockázatmentesíthetők-e a Kínával való gazdasági kapcsolatok?

Az EU felpörgetné a mikrochipek gyártását, hogy függetlenedjen Kínától a kulcsfontosságú iparágakban

Az orosz elnök és a kínai alelnök részvételével nyílt meg a harbini gazdasági expo