Oroszország 2019 óta kecsegteti az afrikai országokat növekvő befektetésekkel és stabil gabonaexporttal, de ez jórészt csak szándék maradt. Egyre több afrikai mondja, hogy az oroszok is csak gyarmatosítók, és valóban egyenértékű kapcsolatra inkább Kínától lehet számítani.
HIRDETÉSSiralmas szintre süllyedt Moszkva és az afrikai országok többségének gazdasági kapcsolata, amiért – Moszkva értelmezése szerint – az Egyesült Államok és az Európai Unió a felelős. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője igyekezett a héten lezajlott orosz-afrikai értekezlet sivárságát elfedni, és ennek felelősségét a Nyugat nyakába varrni.
Oroszország kenyai nagykövete két vezető kenyai lapban tett közzé nyílt levelet, közölve, hogy „a Nyugat bármilyen trükköt bevetett, hogy korlátozzák az orosz gabona- és műtrágyaellátást a világpiacokon. Most, kedves kenyai barátaim, megtudjátok az igazságot arról, hogy ki teljesen az ételt fegyverként használja” – írta Dmitrij Makszimicsev nagykövet, de nem tért ki arra, hogy jelenleg éppen Oroszország bombázza azokat a kikötőket, ahonnan ukrán búza és kukorica juthatna el a külvilágba.
Az 53 milliós kelet-afrikai ország külügyminisztere viszont egyenesen hátbaszúrásnak nevezte Moszkva kilépését a nemzetközi gabonaegyezményből. Korir Sing'Oei szerint a fejére fordult új helyzet különösen sújtja Afrika szarvának országait, vagyis a kontinens észak-keleti nagyrégióját.
Putyin 25-50 ezer tonna gabona ingyenes szállítását ígérte meg hat országnak - Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának. Ez a teljes orosz afrikai gabonaexport 0,1 százaléka. Egyben ígéretet tett az afrikai országok által felhalmozott adósságállományból 23 milliárd dollár elengedésére, de azt még nem tudni, hogy ki a felajánlás kedvezményezettjei.
A héten lezajlott orosz-afrikai csúcsértekezlet több kijózanító felismerést is hozott
Először is azt, hogy az afrikai országok korábbi részvételi aránya a harmadára csökkent, és több ország nem is küldte el csúcsvezetőit Moszkvába. Öt ország meg sem jelent, és az államfők száma mindössze 17 volt (szemben a 2019-es hasonló értekezlet 54 fős részvételével).
„A régi gyarmati rendszer helyett, amitől keservesen megszabadultunk, miért lenne nekünk jobb egy új orosz?” – kérdezte egy kenyai diplomata, aki szerint Niger erre a legjobb példa
Nagyon is életszerű az a híresztelés, hogy Jevgenyij PrIgozsin 'álszakállban' szintén ott sertepertélt az orosz-afrikai konferencia környékén, ha figyelembe vesszük, hogy Niger urániumtermelése közel azonos egész Oroszországéval, és hatalmas feltáratlan kapacitásai vannak. A más ásványkincsekben is gazdag ország katonai rendszere a Wagner felügyelete alatt működik, és mivel az urániumbányák állami tulajdonban vannak, akié a kormány, azé az uránium is.
Az arany és a foszfátok mellett nagyon fontos még a gipsz, ami Prigozsin egyik legnagyobb személyes érdekeltsége. A Wagner részben a hatalmas ukrajnai gipsz-bányák miatt volt kimagaslóan aktív a Bahmut körzetében vívott harcokban is.
Az orosz érdekek alapvetően nem arról szólnak, hogy élelmezzék Afrikát, hanem hogy megszerezzék azokat a stratégiai-gazdasági pozíciókat, amelyeket a Nyugat most folyamatosan kiüresít, békefenntartóinak kivonásával és afrikai pozícióinak feladásával.
Az orosz stratégiai cél a maximális gazdasági befolyás Afrikában, de ez nem fog könnyen menni
Az értekezlet előtt a Kreml honlapján megjelent terjedelmes írásában Putyin elnök széles perspektívát festett Oroszország és Afrika távlati kapcsolatairól. Ebben olvashatjuk, hogy „hazánk Afrikával fennálló partnerségi kapcsolatai erősek, mély gyökerűek, és mindenkor a stabilitás, a bizalom és a jóindulat jellemezte őket. Következetesen támogattuk az afrikai népeket a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásért folytatott harcukban, segítettük az államiság kialakulását, a szuverenitás és a védelmi képesség erősítését.”
Az elnök próbálja bevonni és elkötelezni a "globális dél" országait a Nyugattal folytatott harcába, építve gyarmatellenes érzelmeikre és hagyományaikra. Oroszország viszont ma már nem nyújt ilyen támogatásokat, ezért a múlt emlegetése 50-60 év elteltével már nem sok új eredményt hoz.
A kenyai elnök, William Ruto májusban arra panaszkodott, hogy a nagyhatalmakkal folytatott tanácskozások lassan értelmetlenek, legyenek azok amerikaiak vagy oroszok. „Miért legyen muszáj elmenni (az afrikaiaknak) olyan találkozókra, melyeknek az eredménye a zsarolások miatt értelmetlen?” – kérdezte.
Jön Kína!
Egy kenyai diplomata jegyezte meg, hogy nem akarják újra a leütött gyalog szerepét játszani a sakktáblán, miközben népességük hatalmas, és Afrika stratégiai jelentősége megdöbbentően növekszik.
Ruto kenyai elnök nem is jelent meg Szentpéterváron, hanem inkább Kína régi-új külügyminiszterével, Vang Ji-vel parolázott Nairobiban. Egyre több afrikai ország esetében figyelhető meg, hogy kezdik egy kalap alá venni a Nyugatot és Oroszországot, azt sejtve, hogy egyiküket sem a megsegítésük érdekli, hanem a befolyás megtartása.
Egy sor afrikai ország Putyin fóruma előtt 3 héttel egy hatalmas közös expón vett részt a kínai Csangsa városában, ahol egyetlen nap alatt 20 milliárd dollár értékű megállapodásokat kötöttek kínai és afrikai cégek, főként Zambiából, Kenyából, Namíbiából, és 74 további projektet írtak alá.
Kína és az afrikai országok kereskedelmi forgalma az év végére el fogja érni a 300 milliárd dollárt
Oroszország viszont egyelőre nem túl buzgó az ígéretek tettekkel való alátámasztásában. A 2019-es első orosz-afrikai csúcson Putyin megígérte, hogy öt éven belül megduplázza a kereskedelmet a kontinenssel, de az megmaradt az évi 18 milliárd dolláros szinten.
A COVID idején a kapcsolat gyakorlatilag teljesen leépült, és most tornássza vissza magát a korábbi szintre, amit Oroszország természetesen növekedésként állít be. Ehhez képest Moszkva részesedése az afrikai közvetlen külföldi befektetésekből jelenleg kevesebb, mint 1%, és nem nyújt számára jelentős humanitárius segítséget sem.
Emiatt az afrikai politikában kulcsországnak számító Kenyában a megkérdezettek 48%-a gondolja úgy, hogy Putyin nem képes megfelelően fellépni a nemzetközi ügyekben – mutatta ki a Pew Research legutóbbi közvélemény-kutatása. Ez az arány 2019-ben még csak 35% volt.
Eközben Oroszország vagyonokat keres a gabonaválságon
A moszkvai hatóságok rendre panaszkodnak a Nyugat cselszövéseire, pedig a júniusban zárult 2022/23-as mezőgazdasági évben az orosz búzaexport 45,5 millió tonnás rekordot állított be. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának számítása szerint ez jövőre eléri a 47,5 millió tonnát.
HIRDETÉSMiután Ukrajnát kiütötte a piacról, Oroszország megpróbálja tovább növelni gabonabevételeit Afrikában. Vlagyimir Putyin azt a nehezen áttekinthető konstrukciót javasolta, hogy az előző szerződéses rendszert alakítsák át úgy, hogy Katar fizessen Oroszországnak azért, hogy mezőgazdasági termékeket exportáljon Törökországba, amiket majd Erdoğan török elnök „szétoszt” a rászoruló országoknak.
Az ötlet állítólag megbukott, mert sem Katar, sem Törökország nem mutatott rajongást ezért a köztes megoldásért.
Egyelőre nem látni tisztán, hogy a Putin elnök által jegyzett cikk ígéreteiből mennyi és mikorra valósulhat meg, miközben afrikaiak milliói éheznek.
Külföldi források a témában
Putyin elnök értékelése a az afrikai kapcslatokról a Kreml honlapján
A Kína-Afrika kapcsolat
Egyiptom álláspontja
A katari "megoldás"
Prigozsin és a gipsz
Oroszország és Afrika
Oroszország nairobi nagykövetsége