Alig néhány év alatt a francia hadsereg elvesztette a legtöbb katonai bázisát Afrikában, és bár sok egykori gyarmattal megromlott Párizs viszonya, a legtöbben egy új, katonaság nélküli kapcsolatban reménykednek. Közben egyre nagyobb befolyást szerez Afrikában Oroszország, Kína és Irán is.
HIRDETÉS
A franciaországi politikai konfliktusok és a növekvő költségvetési nyomás közepette egyre fogy Párizs befolyása Afrikában, ahol a 17. században kezdett gyarmatosítani. Franciaország 2022-ben kezdte fokozatosan kivonni csapatait Nyugat-Afrikából, miután egyre nagyobb lett az ellenállás a katonai jelenléttel szemben.
A francia hadsereg a múlt héten adta át hivatalosan a n'djamenai bázist a csádi hatóságoknak, és kivonta az összes eddig ott állomásozó katonáját, miután Csád bejelentette, hogy felmondja a Franciaországgal kötött biztonsági és védelmi megállapodást.
Ez azután történt, hogy a francia csapatokat 2022-ben Maliból, 2023-ban pedig Burkina Fasóból is kiszorították. Egy 2023. szeptemberi katonai puccsot követően Franciaország megszüntette katonai együttműködését Nigerrel is, amely sokáig a Maliban működő francia terrorellenes műveletek bázisául szolgált.
A francia csapatok kivonása a volt gyarmatokról azóta is tovább folytatódik. A Száhel-övezet szomszédságában fekvő Elefántcsontpart és Szenegál bejelentette, hogy 2025-re ugyanez lesz a francia csapatok sorsa országukban, míg Niger katonai rezsimje közölte, hogy „a teljes szuverenitás felé” tart.
Újradefiniált afrikai kapcsolatok
"Nem, Franciaország nem hátrál meg Afrikában, egyszerűen csak tisztán lát és átszervezi magát," jelentette ki Emmanuel Macron a január eleji éves nagyköveti konferencián. Macron megvédte Párizs közelmúltbeli katonai beavatkozását is az afrikai térségben, de nem zárkózott el olyan kijelentésektől sem, mint hogy „egyetlen afrikai állam sem lenne képes egy szuverén országot irányítani francia támogatás nélkül”.
Thierry Vircoulon, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete szubszaharai Afrika Központjának munkatársa szerint minden francia nyelvű afrikai országnak más és más gazdasági kapcsolatai vannak Franciaországgal.
"Általánosságban elmondható, hogy a Franciaország és Afrika közötti kapcsolatok a 20. század vége óta egyre kevésbé szorosak. A jelenség pedig éppen felgyorsul," fogalmazott a szakértő.
A Franciaország és a szubszaharai Afrika közötti kereskedelem 2023-ban 24,5 milliárd eurót tett ki, ami Franciaország exportjának 1,8%-át és importjának 1,9%-át jelenti, ez pedig csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 10 évben.
Kié lesz a nigeri urán?
Míg Franciaország és Csád között gyakorlatilag nincs kereskedelem, ugyanez nem mondható el Nigerről, ahol a francia többségi állami tulajdonban lévő Orano nukleáris üzemanyaggyártó vállalat három leányvállalatán keresztül uránt bányászik.
A nigeri urán stratégiai fontosságú Franciaország, sőt Európa számára is, hiszen 2022-ben az európai atomerőművek ellátásának negyedét biztosítja. A helyzet azonban változhat, mivel Niger eltökéltnek tűnik, hogy visszaszerezze az ellenőrzést bányászati erőforrásai, különösen az urán kezelése felett.
Az Orano tavaly októberben felfüggesztette a termelést a nigériai bányászati leányvállalatánál, és azzal vádolja Nigert, hogy akadályozza az kitermelt urán eladását.
Ráadásul Niger most inkább Oroszországhoz és Iránhoz közeledik, akárcsak Mali, Burkina Faso és a Száhel-övezet szomszédságában fekvő Közép-afrikai Köztársaság. Kína 2024 első félévében Afrika vezető kereskedelmi partnere lett, a kereskedelem becsült értéke meghaladja a 152 milliárd eurót.
Nem akarnak minden kapcsolatot megszakítani
Vannak országok, akik nem zárkóznak el a Franciaországgal való együttműködéstől. A burkina fasói hatóságok számára a francia katonai jelenlét vége nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok végét, annak ellenére, hogy valamennyire visszaesett a kereskedelmi forgalom.
Elefántcsontpart is számít Franciaország partnerségére, hiszen az országnak csaknem 300 francia leányvállalata van, és több mint 700 elefántcsontparti vállalatot francia állampolgárok irányítanak.
Korábban Szenegál elnöke is arról beszélt, hogy a francia katonai jelenlét vége nem jelenti azt, hogy országa minden kapcsolatot megszakítana Franciaországgal.
A szakértő szerint a kapcsolatnak már csak azért sem fognak egyik pillanatról a másikra véget vetni az afrikai országok, mivel a francia vállalatok több mint 200 ezer embernek adnak munkát a kontinensen.