Orosz parancsnokság alatt álló katonai egységeket azonosítottak egy új vizsgálat során, melyek az ukrajnai Izjum 2022-es megszállásakor többszörösen megsértették az emberi jogokat.
HIRDETÉSAz orosz erők 2022 áprilisában közel egy hónapig tartó harc után foglalták el Izjumot, az ukrán erők pedig hat hónappal később foglalták vissza az ország északkeleti részén fekvő várost.
A visszafoglalást követően az ukránok feltártak több kínzókamrát és egy tömegsírt, melyben 447 holttestet, köztük 22 ukrán katona maradványait találták meg.
A Centre for Information Resilience jelentése négy katonai egységet nevez meg, melyek feltehetően civileket és hadifoglyokat bántalmaztak. A négy egységről azt írják, hogy egytől egyig a luhanszki (LPR) és donyecki népköztársaságokból (DPR) származtak. A két régió jogilag ugyan Ukrajna része, de Moszkva 2014-ben annektálta őket, és orosz fennhatóság alatt állnak.
Részegek, képzetlenek és gyilkolnak
A jelentés szerint 2022 áprilisa és júliusa között a Luhanszki Népköztársaság 5. zászlóalja Izjum hatos számú iskolájában lakott. (Az orosz haderőre jellemző, hogy az elfoglalt településeken az óvodákban és iskolákban rendezkednek be.) A zászlóalj katonái képzetlenek voltak és alig volt felszerelésük, a helyiek elmondása szerint ottlétük során gyakran
részegek voltak,
amit értek, elloptak (a jelentés kitér arra, hogy a szakadár államok katonái Ukrajnát hibáztatják a 2014 óta tartó háború miatt, az inváziót pedig a meggazdagodás lehetőségének tekintették),
illetve fegyverrel fenyegették a környékbelieket.
Noha feladataik közé az ellenőrzőpontok ellátása, illetve az ukrán foglyok őrzése tartozott, a lakossággal rendre kegyetlenkedtek: a jelentés szerint lelőttek egy 12 és egy 13 éves gyereket, akik egy pincébe menekültek közvetlenül az este 6 órai kijárási tilalom előtt.
A megszállás egyik túlélője, egy 48 éves Ihor nevű férfi tavaly októberben azt mondta a Human Rights Watch-nak, hogy az orosz katonák a lakásában tartóztatták le, majd zsákot húztak a fejére és ütlegelték, miközben beültették egy autóba. Az autóval az iskolába szállították, ahol bezárták egy raktárszekrénybe. Később közölték, hogy marihuána birtoklásával vádolják, majd megrugdosták és fasisztának nevezték. Egy parancsnok felszólította, hogy azonosítsa az ukrán haderő tagjait, akik Oroszország ellen harcoltak.
Egy orosz influenszer és az árulkodó tapétaminta esete
A nyomozók a hatos számú iskolát egy luhanszki propagandista (és énekes), név szerint Roman Razum felvételei alapján lokalizálták. Razum a brigádjával 2022 áprilisában videóra vette, amint segélycsomagokat pakolnak ki egy teherautóból az udvaron, később pedig előadott pár dalt.
Izjum kettes számú iskoláját is bevették az oroszok: a jelentés szerint a 20. egyesített hadsereg katonai parancsnokságként és fogdaként használta az intézményt. Az egyik ott állomásozó egység az LPR orosz légiója volt, mely a Kreml-szimpatizáns nacionalista íróhoz, Zakhar Prilepinhez köthető alakulat. Prilepin tavaly májusban megsebesült, amikor felrobbantották az autóját, testőre viszont a merényletben életét vesztette. A kettes számú iskolából az orosz haderő képeket közölt az ukrán hadifoglyokról: rózsaszín háttér előtt fényképezték őket, melyről azonosították az iskolát.
A túlélők azt mondták, hogy az iskolában rendszeresen megverték őket, és legalább két civil meghalt. Megjegyzendő: 2022 júniusában Ukrajna rakétával találta el az épületet, és sokan meghaltak odabent.
Az iskolákon túl
A vizsgálat során egy harmadik kínzási helyszínt is azonosítottak, mely a donyecki haderőhöz köthető, és az izjumi fűtőház melletti telepen működött. A túlélők itt is kínzásokról számoltak be, egyes férfiaknak állítólag áramot vezettek a heréjébe.
Valerij Marcsenko izjumi polgármester 25 éves fia, Makszim szerint a DPR és az LPR bosszút állt a város lakóin. A The Guardiannel közölte, hogy szerinte a luhanszki és a donyecki katonák voltak a legkegyetlenebbek. "Sokkal inkább voltak szadisták, mint a csecsenek vagy az oroszok" - mondta, és hozzátette, hogy a hatos számú iskolában történtekről nem, de a kettes számú iskolában történt kínzásokról hallott.
A The Guardian helyszíni tudósítója szerint az iskola jelenleg egy romhalmaz, de a megszállás néhány árulkodó jelével: találtak orosz egyenruhát, konzerveket, illetve az orosz fennhatóságú területekről érkező, elvileg gyerekek által a katonáknak írt levelet.
A Centre for Information Resilience megjegyzi: végső soron Oroszország felelős az izjumi háborús bűnökért, de meg kell vizsgálni az orosz ellenőrzésű hadtestek ukrán harcosainak szerepét is. Úgy vélik, hogy az orosz invázió alatt elkövetett emberi jogi visszaélések áldozatai és túlélői közül sokan nem tudják pontosan, hogy mely egységek voltak felelősek az ellenük elkövetett visszaélésekért. Az áldozatok gyakran soha nem hallották fogvatartóik nevét vagy rangját, miként azt sem, hogy melyik egységhez tartoznak.