EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Formaságon múlik, hogy Magyarországnak le kelljen tartóztatni Putyint gyerekdeportálás gyanúja miatt

Vlagyimir Puytin
Vlagyimir Puytin Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Tamas Fencsik
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nem véletlen, hogy az oroszok által az ukrajnai invázió során gyaníthatóan elkövetett háborús bűnök közül az ukrán gyerekek deportálásra fókuszál a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), ugyanis ez a legkönnyebben bizonyítható tényállás.

HIRDETÉS

Az ICC márciusban éppen ennek gyanúja miatt adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Dr. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus egyetem docensét kérdeztük többek közt arról, hogy Putyin kiköthet-e az ICC hágai tárgyalótermében, és hogy az orosz elnök parádézhatna-e Budapesten, ha már Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter korábban közölte: Oroszország elnökét nem tartóztatnák le hazánkban. 

Tisztázzuk: hogyan született ez az elfogatóparancs?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészsége szerint megalapozott a gyanú, hogy az ICC joghatóságába eső bűncselekményt követtek el, jelen esetben gyermekek deportálását megszállt területekről. Az elfogatóparancs kiadásához az ICC ügyészsége megvizsgálta a beérkező információkat, és ez alapján úgy látta, hogy fennáll a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, a bíróság pedig mindezt jóváhagyta. Kétszintű eljárás történt, de egy valószínűsíthető gyanút állapítottak meg.

A “megvizsgálta” azt jelenti, hogy nyomozást is folytatott?

Az ICC 2022. február 24-től, tehát az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus első napjától gyűjt különböző bizonyítékokat Ukrajnában, a formális nyomozati eljárást pedig 2022 márciusában indították meg. Viszonylag hamar felállt egy nemzetközi nyomozócsoport több európai ország, illetve Ukrajna és az ICC részvételével.

A bizonyítékok gyűjtése többféle háborús bűnre vonatkozik?

Igen, de Ukrajna speciális helyzetben van, mivel az ICC eddig is jelen volt az országban a Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai harcok miatt. Ukrajna ugyanabban az évben elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát (de nem tagja az ICC statútumának), ami azt jelenti, hogy a területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban az ICC eljárhat. Az ukrajnai vizsgálatokat igazából csak kiterjesztették a 2022-ben megkezdett orosz invázió során. A krími és kelet-ukrajnai eseményekhez képest ez egy sokkal nagyobb volumenű cselekménysorozat, így nagyobb figyelmet kapott, és kap is a mai napig.

Jelképes vagy tényleges súllyal bíró intézkedés az elfogatóparancs? Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy klozetpapírhoz hasonlította.

Még egy szimbolikus jelentőségű aktus is fontos lehet. A nemzetközi közösség kétharmada tagja az ICC-nek, ez a közösség pedig azt mondja, hogy egy államfő és egy ombudsman – nagy valószínűség szerint – háborús bűncselekményekben vesznek részt, ráadásul gyermekek deportálásában. Az elfogatóparancsnak ily módon stigmatizáló funkciója van, amivel kapcsolatban – morális szempontból – képtelenség semleges alapállást felvenni. A döntésnek ráadásul gyakorlati jelentősége is van: Putyinnak csökkent a mozgástere, és nem tud bármilyen országba szabadon utazni. Önmagában is jelentős, hogy felmerül a letartóztatásának a lehetősége.

A mozgása pár hete került szóba, mikor arról szóltak a hírek, hogy augusztusban elutazik a BRICS országok dél-afrikai csúcstalálkozójára.

Dél-Afrika ráadásul egyszer már megszegett egy ilyen letartóztatási kötelezettséget, amikor 2015-ben elengedték az országból Omar al-Basír volt szudáni elnököt. Gondolom, al-Basír eleve azzal az előzetes megállapodással érkezett az országba, hogy nem fogják letartóztatni. (Al-Basír ellen 2009-ben adott ki elfogatóparancsot az ICC, de ő 2019-ig hatalmon maradt, és csak a bukása után vették őrizetbe. Szudán végül 2021-ben adta át az ICC-nek – a szerk.) A történet érdekessége, hogy Dél-afrika legfelsőbb bírósága később kimondta, hogy kormánya jogot sértett, amikor nem tartóztatták le a szudáni elnököt, magyarán a bírák egyetértettek az ICC-vel. Érdekes helyzet áll elő, már amennyiben Dél-Afrika Putyinnal is meglépi ugyanezt, hiszen azt már a legfelsőbb bíróságuktól tudjuk, hogy jogsértést követnek el, ha nem tartóztatják le.

Nyílik kiskapu Putyinnak, ha utazni akar?

A Dél-afrikai Köztársaság bejelentette, hogy valamennyi, a BRICS-csúcstalálkozóra látogató államfőnek diplomáciai mentességet ad, de ez nem adna Putyinnak védelmet. Az államfők mentessége külön kategóriába tartozik, amivel kapcsolatban az ICC már régen kimondta, hogy – egy ilyen letartóztatási parancs esetén – érvénytelen. Dél-afrika szempontjából egyértelmű a helyzet: az ICC és a saját joguk alapján is le kéne tartóztassák Putyint, és amennyiben nem teszik meg, akkor egy komolyabb belpolitikai zavart is megkockáztatnak.

Mert a letartóztatás tulajdonképpen egy állásfoglalás, hogy Putyint nem tekintik bűnözőnek?

És hogy a saját jogrendszerüket sem tartják irányadónak, ami tán egy még erősebb állásfoglalás. Putyin esetleges dél-afrikai útjából azonban mindkét fél könnyen kijöhet arcvesztés nélkül. Például közlik az oroszok, hogy az elnökük valamilyen mondvacsinált ok miatt mégsem tud utazni, és elküldik helyette Szergej Lavrov külügyminisztert.

HIRDETÉS
nemzetközi jogász
dr. Hoffmann Tamásnemzetközi jogász

Mi lenne, ha Putyin szemközt sétálna velem Budapesten? Mit tehetnék?

Elméletileg bárki elkaphatná, de míg egy magánszemélynek ez csak lehetőség, addig az államnak kötelesség. A magyar jogon belül viszont vannak kérdőjelek, és Gulyás Gergely is kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet letartóztatni Putyint. Magyarország ugyan ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát (tehát elismerte annak nemzetközi jogi kötelező voltát Magyarországra nézve), viszont nem ültette át a magyar belső jogba. Van itt ezért egy furcsa vákuum, ami pont az eljárásjogi kötelezettség kapcsán okozhat problémát. Normál esetben ez úgy néz ki, hogy kötünk egy országgal egy nemzetközi büntetőjogi és végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos megállapodást, amiben rögzítjük, hogy például az Egyesült Államokban kiadott letartóztatási parancsot Magyarországon is végrehajtjuk. A két ország jogrendszere különböző, tehát itt nem érvényesül automatikusan az amerikai jog, viszont a megállapodással ezt a problémát kizárjuk. A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának is van egy ilyen vonzata: az ICC kiad egy elfogatóparancsot, de az csak akkor tud érvényesülni a tagállamok jogrendszerében, ha a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket, hogy azt átültessék a saját belső jogrendszerükbe.

Ezek szerint Magyarország ezt nem tette meg.

Gyakorlatilag nem, viszont lehet úgy érvelni, hogy Magyarországnak ettől függetlenül is nemzetközi jogi kötelezettsége végrehajtani az elfogatóparancsot. Van egy kiskapu, amin keresztül ezt mindenképpen meg lehetne ezt oldani: ha a Nemzetközi Büntetőbíróság az Interpolon keresztül köröztetné az elfogatóparancsot, ugyanis az Interpol által köröztetett elfogatóparancsok végrehajtására Magyarország törvényben kötelezettséget vállalt.

HIRDETÉS

Tehát amíg ez nincs, addig Putyin parádézhatna Budapesten egy konvojjal?

Akár, de erre persze kevés a lehetőség. Az Interpolon túl még az is megoldás lehetne, ha európai, tehát az Európai Unió területén belül érvényes elfogatóparancsot adnának ki, mivel azt is végre kellene hajtani Magyarországon. No persze, mivel egyetlen állam és kormányfő sem teleportál egy másik ország területére, valahogy Putyinnak is be kéne lépni egy országba, amihez a területi állam jóváhagyása kell. Ha egy állam el akar kerülni bizonyos politikai konfliktusokat (ami egy ilyen elfogatóparancs végrehajtásából vagy végre nem hajtásából fakad), akkor ezt már jóval előtte meg tudja tenni az egyeztetések során. Ha Magyarország nem akar nemzetközi politikai problémákat abból, hogy nem hajt végre (vagy végrehajt) egy elfogatóparancsot, akkor a legegyszerűbb azt mondani az Orosz Föderáció képviselőinek, hogy Putyin nem léphet be Magyarországra.

Miért a gyerekek deportálására fókuszál az ICC? Miért ezt emelte ki a tengernyi feltételezett bűn közül?

Egyrészt szimbolikus, mert a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények bármilyen más bűncselekményhez képest magasabb érzelmi reakciót váltanak ki az emberekből. Másrészt mert ezt a bűncselekményt nagyon könnyű bizonyítani: az oroszok elismerik, hogy gyerekeket szállítanak el ukrán területekről, és elismerik, hogy vannak átnevelő táboraik, ahol kiirtják az ukrán gyerekekből az olyan csúnya dolgokat, mint a nemzeti öntudat, meg hogy ukránnak vallják magukat és ukránul is beszélnek. Azt mondják, hogy rendes orosz gyerekké kell őket nevelni. Nyilvántartják őket, sőt, büszkélkednek velük. Maria Lvova-Belova rendre nyilatkozik erről, tehát a deportálás egy nagyon könnyen bizonyítható bűncselekmény. Hozzá kell tenni: Lvova-Belova azt mondja, hogy ők humanitárius segítséget nyújtanak az ukrán gyermekeknek, mert elviszik őket a konfliktuszónából, de ez mit sem változtat azon, hogy csak azt kell bizonyítani, hogy egy másik ország területén lévő állampolgárt annak beleegyezése nélkül vittek át egy másik állam területére, magyarán erőszakkal eltávolították, és kész. Nincs még egy ilyen könnyen bizonyítható tényállás.

Fotó: AP
Putyin és Maria Lvova-BelovaFotó: AP

Putyinra is rábizonyítható? Mi kell hozzá? Egy általa szignózott papír?

Sokfajta bizonyíték van, az aláírt dokumentum csak egy módja a bizonyításnak. Ebben az ügyben a hivatalos orosz állami nyilatkozatok már önmagukban egy elég erős bizonyítékhálót alkotnak. Némileg olyan ez, mint a nácik által elkövetett nemzetközi bűncselekmények egy része, ahol mindent dokumentáltak. Az a különbség, hogy az oroszok most nyilvánosan elismerik, és nyilvánosan hangoztatják a tetteiket, sőt tettek is közzé ilyen dokumentumokat. Nagyon ritka az olyan nemzetközi bűncselekmény, amit ennyire a nyilvánosság szeme előtt követnek el.

Háborús bűncselekmény a deportálás?

Háborús bűncselekményként lehet a legkönnyebben bizonyítani. Vannak más nemzetközi bűncselekmények is, elsősorban az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás, a deportálás pedig emberiesség elleni bűncselekménynek és népirtásnak is minősülhet - csakhogy az utóbbi kettőt nehezebb bizonyítani. A nemzetközi büntetőjogi szakirodalomban folyik egy nagy vita, hogy lehet-e ezt a cselekményt népirtásnak minősíteni. Szerintem emberiesség elleni bűncselekménynek biztos, a népirtás viszont nehezebb kategória. Az emberiesség elleni bűncselekmény kizárólag a polgári lakosság ellen elkövetett, átfogó vagy módszeres támadás, és az annak során elkövetett bűncselekmények sora, tehát a gyermekek deportálása a polgári lakosság elleni támadás része. Ezt a háborús bűnnél nehezebb bizonyítani, a népirtást pedig méginkább, ugyanis annak esetén a népirtásra irányuló speciális szándékot kell bizonyítani: jelen esetben azt, hogy az oroszok részéről megvan a szándék, hogy mint külön nemzetiséget, legalább részben elpusztítsák az ukránokat, ennek részeként pedig deportálják a gyerekeket, hogy orosszá neveljék őket.

HIRDETÉS

Jóval bonyolultabb.

Sokkal. Taktikai szempontból jó lépés, hogy először a legkönnyebben bizonyítható bűncselekmény kapcsán adnak ki elfogatóparancsot.

Elképzelhető, hogy Putyin végül kiköt Hágában?

Csak abban az egy esetben, ha Oroszországban valamilyen erőszakos hatalomátvétel történik, és Putyint kiadják, mert szeretnének kiegyezni a Nyugattal. De ez egy nagyon-nagyon feltételes eset, még ha egy új orosz vezetés részéről logikus is lenne tálcán felkínálni. Egy rezsimváltás során otthon aligha ítélnék el, ez ugyanis nem része az orosz kultúrának. Talán a halála után kritizálnák. Hruscsov is csak azután kezdte bírálni Sztálin vezetői módszereit, hogy Sztálin 1953-ban meghalt, és ő került hatalomra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kijev szerint több mint 19 500 gyermeket deportáltak Oroszországba a háború kitörése óta

Brazília bizonytalankodik, hogy elfogja-e Vlagymir Putyint, ha jövőre Rióba látogat a G20-csúcsra

Oroszország el akarja fogatni azt a japán bírót, aki el akarja fogatni Vlagyimir Putyint