A szír kormány nem támogatja, hogy a lázadók által uralt térségbe nemzetközi segélyek érkezzenek, ezért eddig a Biztonsági Tanács jóváhagyásával működött a segélyezés. A humanitárius folyosóról szóló megállapodás azonban hétfőn lejárt, és nem sikerült meghosszabbítani.
HIRDETÉSVeszélybe került az ENSZ észak-szíriai segélyezési programja, miután a Biztonsági Tanács tagjai nem tudtak megegyezni a térséget Törökországgal összekötő humanitárius folyosó fenntartásáról.
Oroszország nem engedett
A nyugati országok egyéves hosszabbítást szerettek volna, míg Oroszország csak félévesbe akart belemenni. Miután a kompromisszumos, 9 hónapos javaslatot megvétózta Moszkva ENSZ-nagykövete, az orosz álláspontnak megfelelő 6 hónapos hosszabbítást sem fogadta el a testület.
A 9 hónapos tervet csak Oroszország utasította el, Kína tartózkodott a szavazástól, 13 ország pedig támogatta azt. Az orosz tervet Moszkva és Peking támogatta, tízen tartózkodtak, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok pedig vétózott a szavazásnál.
Moszkva Damaszkusz pártján áll
A szíriai rezsim szövetségesének számító orosz vezetés álláspontja az, hogy a segélyprogramoknak Damaszkusz irányításával kellene működniük. Ez viszont a nyugati országok szerint veszélyeztetné az észak-szíriaiak ellátását, mert a térség egy része a kormánnyal ellenséges lázadók kezén van.
Az ENSZ segélyezési programja 2014 óta működik Észak-Szíriában, de fenntartásához nagyhatalmi összhangra van szükség, mert a szíriai kormány nem támogatja a programot. Mostanra már csak egy átkelő maradt nyitva Törökország és Szíria között a segélycsomagok számára, Bab al-Hawánál, de hétfőn az itt üzemelő humanitárius folyosóról szóló megállapodás is lejárt, ezért kellett most új szavazást kiírni az ügyben.
Eddig is akadozott a segélyezés
A segélyezés akadozása különösen nagy gondot okozott idén februárban, amikor rendkívül erős földrengések rázták meg Törökország déli és Szíria északi részét. Szíria érintett területeire napokig nem jutottak el a mentőcsapatok és a segélycsomagok, ami tovább rontotta az ott lévők túlélési esélyeit.
A természeti katasztrófában a hivatalos adatok szerint majdnem 60 ezren haltak meg, közülük 8400-an Szíriában vesztették életüket.