Bár Aszad bukása után sokan azt gondolták, Moszkva elfelejtheti a szíriai katonai bázisait, azonban ez a meccs még közel sem lejátszott.
HIRDETÉS
Miután Bassár el-Aszad szíriai elnököt vasárnap megbuktatták, sokan úgy vélték, hogy ez Oroszország katonai jelenlétének a végét is jelentheti, márpedig az orosz katonai jelenlét segített Aszadnak fenntartani a hatalmát Szíriában.
Egy, a Kremlhez közelálló forrás azonban vasárnap azt mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy Moszkva garanciákat kapott a szíriai lázadó csoportoktól arra, hogy az orosz érdekeltségeket, köztük a katonai bázisokat is megvédik – írja a Kyiv Post.
„Orosz tisztviselők kapcsolatban állnak a fegyveres szíriai ellenzék képviselőivel, akiknek a vezetői garantálták a szíriai területen lévő orosz katonai bázisok és diplomáciai képviseletek biztonságát” - mondta a forrás a hírügynökségnek.
Moszkva Törökországot, a szíriai lázadó csoportok egyik fő támogatóját is bevonta a tárgyalásokba - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságírókkal.
„Párbeszédet folytatunk Ankarával és más regionális államokkal a szíriai ügyekről” - mondta Peszkov, mielőtt elismerte, hogy még túl korai lenne a szíriai orosz támaszpontok jövőjéről beszélni.
Oroszország 2015 óta támogatja Aszad rezsimjét Szíriában, amikor katonai beavatkozást indított a szíriai kormányerők megerősítésére a szíriai ellenzéki csoportok ellen.
Orosz bázisok Szíriában
Oroszországnak két fő katonai bázisa van Szíriában - a latakiai Hmeimim légitámaszpont és a Tartusz haditengerészeti támaszpont, mindkettő a Földközi-tenger partján található, emellett további kisebb bázisok is vannak az ország különböző területein.
A Hmeimim légitámaszpont szolgált Oroszország elsődleges szíriai légi bázisaként, ahonnan az Aszad-rezsim légi támogatását indította, míg a Tartusz haditengerészeti bázis - Oroszország egyetlen földközi-tengeri haditengerészeti bázisa - a haditengerészeti műveletek állomáshelyéül szolgál.
Moszkva 2015-ben gyakorlatilag ajándékba kapta az Aszad-rezsimtől a Hmeimim légibázist, amit ingyenesen, időkorlátozás nélkül használhatott, míg a Tartusz haditengerészeti támaszpontot 2017-ben 49 évre adták bérbe Oroszországnak.
Moszkva 2017-ben az Aszad-rezsimmel kötött megállapodást követően mindkét bázison állandó katonai jelenlétet hozott létre, és mindkét bázis felett teljes körű fennhatósággal rendelkezik.
Tartusz elvesztése a The Telegraph elemzése szerint akadályozhatja Moszkva Ukrajna elleni tengeri hadműveleteit.
A bázisokat ugyan nem foglalták el, de a lázadó csoportok teljes ellenőrzést szereztek a két támaszpontnak otthont adó régiók felett.
Vajon a lázadók elfoglalják az orosz bázisokat?
A legutóbbi offenzíva során egyes szíriai lázadókról olyan fotók készültek, amelyeken orosz zászlókat égetnek, ez alapján pedig minimum azt lehet feltételezni, hogy nem kedvelik Moszkvát, amely segítette az Aszad-rezsim erőszakos leszámolásait.
Ennek ellenére egyelőre semmi jele annak, hogy a lázadók az orosz támaszpontok ellen vonulnának. A Reuters egy orosz katonai bloggerre hivatkozva hétfőn arról számolt be, hogy az orosz hadihajók biztonsági okokból már elhagyták Tartusz partjait, a Hmeimim légibázist pedig lezárták, miután a lázadók átvették az ellenőrzést a közeli város felett.
Peszkov hétfőn azt mondta, hogy a moszkvai hadsereg „minden szükséges óvintézkedést megtett”. Egy katonai hírportál műholdas képekre hivatkozva azt állította, hogy Moszkva az elmúlt napokban evakuálta néhány nagy teljesítményű rakétavédelmi rendszerét a Hmeimim légibázisról és több hadihajót a tartuszi kikötőből.
Az ukrán védelmi hírszerzés kedden azt állította, hogy Moszkva „katonai szállítóhajókból álló karavánt telepített”, hogy csapatokat és felszerelést menekítsen ki Szíriából.
Akár megállapodás is születhet
Bár jogilag Oroszország ellenőrzi a szíriai bázisokat, egyáltalán nem biztos, hogy a lázadók tiszteletben tartják az Aszad-rezsim által aláírt megállapodásokat.
Az offenzíva élén álló csoportot a Nyugat még mindig terrorista csoportként tartja nyilván, és még az sem kizárt, hogy a szervezet alkut köt Moszkvával, bármennyire is furcsának tűnhet az ötlet.
Elméletileg Moszkvának van mit felajánlania annak érdekében, hogy megőrizze az ellenőrzést katonai bázisai felett, tekintve, hogy az elmúlt évtizedben jelentős befektetései voltak az országban.
Az Arab News 2019-es jelentése szerint orosz vállalatok fektettek be Szíria olaj-, gáz- és bányászati ágazatába, és nyertek szerződéseket lisztgyárak és szivattyúállomások építésére.
A Kreml szóvivője, Peszkov azt is elmondta, hogy Moszkva felveszi Ankarával a kapcsolatot a szíriai orosz bázisokkal kapcsolatban, bár egy elemző azt állította, hogy Törökországnak befolyása van ugyan a lázadókra, de nem állnak az ellenőrzése alatt.
Andreas Krieg, a londoni King's College biztonsági szakértője az AFP-nek elmondta, hogy Törökország, a lázadók egyik legfontosabb támogatója, a régió nagy nyertese Aszad bukásának, de nem ő irányítja a lázadókat.
Krieg hozzátette, hogy Oroszország valószínűleg elveszíti a támaszpontokat. „Nem látom, hogy az új rezsim vagy az új társadalmi-politikai rend hogyan fogja megengedni az oroszoknak, hogy maradjanak, azok után, amit tettek az Aszad-rezsim támogatásáért” - mondta.