EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Inkább csalódtak, mint megkönnyebbültek a magyarok a Wagner-lázadást illetően

Szelfi Prigozsinnal az egyik oroszországi város, Don-menti Rosztov utcáin
Szelfi Prigozsinnal az egyik oroszországi város, Don-menti Rosztov utcáin Szerzői jogok AP Photo/Jun 24, 2023
Szerzői jogok AP Photo/Jun 24, 2023
Írta: Euronews/Opinio
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Több mint ezer, okostelefonnal rendelkező magyart kérdezett az Opinio egy friss közvéleménykutatásban Prigozsin akciójáról.

HIRDETÉS

Mit érzett egy átlagember Magyarországon, amikor megtudta, hogy a Wagner-csoport zsoldosai elindultak Moszkva ellen? Vajon a magyarok szerint Prigozsin akciója gyengíthette Putyin hatalmi erejét? És mi lesz vele a későbbiekben? Egy friss, átfogó felmérésben kérdezte meg az okostelefonnal rendelkező magyarokat az Opinio. Az Euronews szerkesztőségének küldött adatsorból képet kaphatunk arról, mit gondolnak a magyarok a Prigozsin-lázadásról. A közvéleménykutatás résztvevőit nemre, korra, lakóhelytípusra és végzettségre nézve változatosan igyekeztek megkeresni, végül 1082-en válaszoltak az öt kérdésre. 

1) A Wagner nevű orosz zsoldoshadsereg váratlanul Moszkva ellen indult az ukrán harctérről. Hallott erről?

A válaszadók harmada (33%) azt felelte, hogy nem hallott a történtekről.

A legtöbben (67%) hallottak róla, azonban tíz megkérdezettből négy azt felelte, hogy csak a híradások főcímeit látta. Ebből arra lehet következtetni, hogy a részletek miatt már nem olvasták el a témában írt cikkeket. 

2) A Wagner csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin a kora esti órákban aztán visszavonulót fújt. Mit érzett inkább, amikor értesült az akció feladásáról?

A válaszokból kiderül, hogy erről a fejleményről még kevesebben tudtak, mint az alaphírről, 39 % felelt úgy, hogy egyáltalán nem értesült az alakulat visszafordulásáról. Az is beszédes adat, hogy minden ötödik válaszadó, aki tudott erről, közömbös maradt a fejlemény hallatán. A két csoportot összevonva állapíthatjuk meg, hogy tízből hat embert nem érintett meg az, hogy az orosz magánalakulat zsoldosai mégsem folytatták útjukat Moszkva felé és ellen.

A pozitív-negatív reakciókat a megkönnyebbülés és a csalódottság érzésével kategorizálta a felmérés, e közül a két érzés közül választhattak azok, akikre hatással voltak az események. Tíz százalékkal többen éreztek csalódottságot, mint megkönnyebbülést azt tudva, hogy az orosz fegyveresek nem folytatták útjukat az orosz főváros ellen. A megkérdezettek teljes körének negyede (25 %) érzett csalódottságot, és csupán alig minden hetedik ember (15 %) könnyebbült meg a fejleményről értesülve.

3) Mennyire lehetett komolyan számítani arra, hogy a Wagner-csoport valóban eléri Moszkvát?

Nagyon kevesen válaszoltak végletesen, miszerint reálisnak vagy esélytelennek gondolták az akciót. Közülük is még kevesebben gondolták azt, hogy teljes mértékben reális, azaz a tervtől a beteljesítésig végigvihető lett volna a Wagner-csoport lázadása, csupán a válaszadók 7 százaléka gondolta így. Több mint a duplája, 15 százaléknyi megkérdezett látta teljesen komolytalannak Prigozsin akcióját.

Bizonytalankodva, inkább komoly szándékúnak vélte az alakulat Moszkva felé való menetelését minden harmadik megkérdezett, ugyanakkor a válaszadók majdnem fele (45 %) szerint nem volt valószínűsíthető, hogy a zsoldosok elérik az orosz fővárost.

4) Az incidens hogyan érinti Vladimir Putyin orosz elnök hatalmának stabilitását?

A közvéleménykutatók által feltett kérdésre a világsajtó az események után is keresi a választ, számos elemzőt, stratégát és vezető politikust megszólaltatva. Az ő válaszaikhoz képest is érdekes, hogy mit gondolnak a magyar emberek az Opinio által készített felmérés alapján.

A válaszadók több mint fele, 55 százaléka szerint gyengítette az orosz elnök hatalmát a Wagner-csoport felkelése. Azonban a megkérdezetteknek csak 9 százaléka véli úgy, hogy teljes mértékben aláásta Putyin hatalmát Prigozsin akciója, 46 százalék gondolja úgy, hogy csupán valamelyest megingathatta.

A felmérésben résztvevők majdnem fele, 45 % gondolja úgy, hogy egyáltalán nem vagy inkább nem érintette az orosz elnök hatalmi erőterét a zsoldoslázadás. Míg az előbb éles különbség rajzolódott ki arról, hogy milyen mértékben befolyásolta, addig ebben a táborban, akik szerint nem volt hatással, a határozottak és a bizonytalanok csoportja hasonló nagyságrendű. Összességében a felmérésbe válaszolók negyede szerint inkább nem érintette, és ötödük szerint egyáltalán nem érintette az akció Putyin hatalmát.

5) Mi lesz a Putyin szakácsaként is emlegetett Prigozsin sorsa?

A legkevesebb megkérdezett magyar tartja valószínűnek, hogy folytatná a harcot az Oroszország által megtámadott Ukrajna ellen, csupán 13 százalék gondolja így. 

Jóval többen (43 %) számítanak arra, hogy eltűnik a nyilvánosság elől, és valamelyest többen (44%) biztos benne, hogy bosszút áll rajta az orosz rezsim.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin felmondta az ígéretét, bíróság elé állítják a Wagner-lázadás felelőseit

Mely országokban isznak legtöbb alkoholt Európában?

Navalnij temetése nem járhat tömegek részvételével, mint ahogy Prigozsin esetében sem engedték