Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint az Egyesült Királyság és Írország tengereinek vizében ment végbe a legnagyobb hőmérséklet-emelkedés a Földön.
Az ESA és a Met Office elemzése alapján a vízhőmérséklet egyes területeken 3-4 Celsius-fokkal haladja meg az év ezen időszakára jellemző átlagot. Ezek a területek a következők: az Egyesült Királyság keleti partjainál Durhamtől Aberdeenig húzódó szakasz, valamint az Írország északnyugati részénél lévő tengerrész. A jelenség oka a Met Office szerint egyrészt az ember okozta éghajlatváltozás, másrészt kevésbé ismert természetes és ember okozta tényezők növelik még tovább a hőmérsékletet.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ennyire intenzív hőség halakat és más tengeri élőlényeket pusztíthat el, esetenként hatalmas mennyiségben.
Az ún. "tengeri hőhullámok", vagyis a tartósabb, szokatlanul magas tengerfelszíni hőmérsékletű időszakok a szélsőségesebb időjárással is összefüggésbe hozhatók, mivel a viharrendszerek több energiát vesznek fel, így intenzívebbé, hosszabb ideig tartóvá válhatnak.
Az Egyesült Királyságnál a globális tengerfelszíni hőmérséklet áprilisban és májusban is a valaha mért legmagasabb volt a Met Office 1850-ig visszanyúló adatai szerint.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) májusi összesítése szerint pedig az óceánok átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb az ebben a hónapban szokottnál.
A világon több szélsőséges hőséges eseménynek lehettünk tanúi, a szokatlanul magas hőmérséklet hozzájárult a rekordot döntő kanadai erdőtüzek kialakulásához, amelyek New York mellett számos észak-amerikai várost füstbe borítottak. És persze érintett Ázsia is, ami a szélsőségeket illeti: Kínában és Szibéria egyes részein is havi hőmérséklet-rekordok dőltek meg. Ugyanakkor az Antarktiszon a tengeri jég kiterjedése az erre az időszakra vonatkozó feljegyzések szerint a legalacsonyabb.
Albert Klein Tank professzor, a Met Office Hadley Klímakutató Központjának vezetője szerint a globális hőmérsékleti rekordok sora egyáltalán nem arra utal, hogy a Föld valamiféle éghajlati fordulóponton lenne túl. "Mindezek az elemek az éghajlati rendszeren belüli természetes változások részét képezik, amelyek együttesen magasabb szintre emelik a tengerfelszín hőmérsékletét" - véli a professzor.
A hőmérsékleti tendencia júniusban is folytatódott
Június első 11 napja volt a legmelegebb, amelyet világszerte valaha mértek az év ezen időszakában - jelentette az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz, amely szerint most fordult elő először, hogy a globális levegőhőmérséklet júniusban több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
A tudományos konszenzus szerint a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a globális hőmérsékletet hosszú távon az említett 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk.
A jelenlegi magas hőmérséklet azonban várhatóan átmeneti lesz; a másfél Celsius fokos küszöbérték a 20 vagy 30 éves időszak átlaghőmérsékletére vonatkozik. Szakértők arra számítanak, hogy az elkövetkező hónapokban további hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, mivel a Csendes-óceán várhatóan tovább melegszik az El Niño jelenség miatt.
2024 lehet a világ legmelegebb éve
Az El Niño az éghajlati rendszerben tapasztalható legerőteljesebb ingadozásért felelős a Földön. Az ENSO (El Nino Southern Oscillation) néven ismert éghajlati jelenség egyes kutatók szerint az egyik legfontosabb, ami képes megváltoztatni a globális légköri jelenségeket, befolyásolja a hőmérsékletet és a csapadékot egyszerre több kontinensen.
A tengerfelszín hőmérsékletének legdrámaibb emelkedése jelenleg az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható.Májusban a hőmérséklet 1,25 Celsius-fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot, ami a Met Office szerint a valaha mért legnagyobb eltérés volt egyetlen hónap alatt.
A szakértők egyelőre nem tudják biztosan megmondani, hogy miért van rekordmeleg az Egyesült Királyság és az Atlanti-óceán északi része körüli vizekben, de azt egyértelműen állítják, hogy az éghajlatváltozás kulcsszerepet játszik ebben. Mivel továbbra is hatalmas mennyiségű, a bolygót felmelegítő szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, ezzel a globális hőmérsékletet is növeljük.
De valószínűleg más tényezők is felelősek, erre hívja fel a figyelmet Michael Mann a Penn State University légkörkutatója, aki szerint az átlagosnál gyengébb szelek csökkentették a Szahara sivatagból származó por mennyiségét a légkörben. Márpedig a szaharai por elzárja és visszaveri a nap energiájának egy részét a légkörből, ami mérsékli a tengerek hőmérsékletét. A passzátszelek azonban idén szokatlanul gyengék voltak, illetve az Egyesült Államok kontinentális része felől érkező keleti szelek tartós időjárási mintázata is segíthetett a tengerfelszín felmelegedésében.
A tavalyi volt Európa eddigi legforróbb nyara
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentés szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség csaknem 16 ezer ember halálát okozta.