NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Soha nem látott hőhullámokat okozhat az El Niño idei visszatérése

Kiszáradt föld (képünk csak illusztráció)
Kiszáradt föld (képünk csak illusztráció) Szerzői jogok JAVIER BARBANCHO/AP
Írta: Kristof MolnarThe Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A szakértők a világ átlaghőmérsékletének 1.5 fokos emelkedésére számítanak.

HIRDETÉS

Az éves átlaghőmérséklet jelentős növekedésére számítanak idén, de legkésőbb 2024-re a tudósok. Az El Niño visszatérése és a globális felmelegedés hatásai együttesen akár 1.5 fokos hőmérséklet növekedéshez is vezethetnek a szakértők szerint.

A történelem eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amit egy erős El Niño okozott. Az elmúlt három évben azonban a jelenség ellenpárja, a hűvösebb levegőt hozó La Niña dominált. Idén azonban visszatér az El Niño, mely az északi félteke téli időszakában alakul ki, melegítő hatását azonban csak hónapokkal később lehet érezni. A klímaváltozás miatt ráadásul az El Niño hatásai is egyre erősebbek lesznek. Emiatt 2024 szinte biztosan a valaha volt legmelegebb év lehet majd. 

Az El Niño-La Niña ciklusok változása a világ számos régiójában az elsőszámú időjárás módosító tényező. A La Niña években a Csendes-óceán kelet-nyugati irányú passzátszelei erősebbek, így a melegebb felszíni vizeket nyugati irányba tolják, a helyükre pedig hidegebb víz áramlik a mélyebb régiókból. Az El Niño években azonban meggyengülnek ezek a passzátszelek, így a meleg víztömeg vissza tud áramlani a keleti régiókba, mely a hőmérséklet emelkedéséhez vezet.

A két jelenség érkezését a tudomány már hónapokkal előre is meg tudja jósolni. Ezeket az információkat mindenképpen fel kell használniuk a szakértőknek, hogy az országok fel tudjanak készülni az esetleges természeti katasztrófákra, valamint a mezőgazdasági tevékenységüket is igazítani tudják a változó körülményekhez.

Az ausztrál Meteorológiai Szolgálat januári modelljei például azt mutatták, hogy az elmúlt három - átlagon felüli csapadékot hozó - év után idén aszályra, hőhullámokra és bozóttüzekre kell számítaniuk az ausztráloknak. A változás elsőszámú oka pedig az El Niño lehet. 

Az El Niño pontos érkezését egyelőre még nem lehet biztosan látni. Több előrejelzés azonban úgy becsüli, hogy az idei év nyarára érkezhetnek meg a jelenség első hatásai.

Az emberi tevékenység következtében kibocsátott üvegházhatású gázok már 1.2 fokkal megemelték a globális átlaghőmérsékletet az elmúlt években. Az emelkedés pedig pusztító természeti katasztrófákhoz vezetett világszerte. A tavalyi évben az Egyesült Államok és Európa is küzdött a hőhullámok miatt kialakuló erdőtüzekkel, míg Pakisztánban és Nigériában több millió ember életét befolyásolták a hatalmas áradások. A szakértők szerint a szélsőséges időjárási körülmények egyre gyakoribbak lesznek a következő években.

Azonban a világgazdaság legfontosabb szereplői még az egyértelmű negatív hatások ellenére sem veszik komolyan a klímaváltozást. Nemrégen például egy tanulmány mutatott rá, hogy több olyan bank és pénzügyi vállalat is fosszilis energihordozók kitermelésével foglalkozó cégekbe fektetett, mely korábban vállalta, hogy zéró kibocsátóvá válik a jövőben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A tengerek és óceánok vize is vészesen melegszik – Európában a legintenzívebben

Extrém időjárás extrém károkkal Kelet-Európában

Ez az időjárás még az alaszkaiaknak is sok