A szélsőjobb európai erősödésére figyelmeztetnek elemzők azok után, hogy Finnországban bemutatták az új kormányt.
Finnországban a konzervatívok koalíciós partnere lett egy bevándorlásellenes párt, amelyik azáltal vált megkerülhetetlen tényezővé, hogy második helyen végzett a választásokon.
A centrista pártok rovására nem csak a szélsőjobb, hanem a radikális baloldali tömörülések is erősödnek az EU több országában. A közélet egyre több helyen szakad Európa-barát és euroszkeptikus, illetve mérsékelt és bevándorlásellenes táborrá az Unióban.
Sylvie Guillaume politológus mondja, hogy a centristák rendszerint a konszenzust keresik. Minél nagyobb a megosztottság egy társadalomban, annál nehezebb ezt megtalálni, ezáltal a centrizmus meggyengül.
Általános jelenség a közösségi platformok és azok közvetítő szerepének terjedésével, hogy a választókat nagyobb arányban szólítja meg hatékonyan a populista retorika.
Sylvie Guillaume egyetemi tanár hangsúlyozza, hogy a kedvező ígéreteket elhinni nem csak politikai, hanem társadalmi jelenség, és ezt használják ki a szélsőséges tömörülések. Korábban erős keretet adtak a középen politizáló pártok, a szakszervezetek és egyéb struktúrák, de ez a hagyományos háló szétszakadni látszik.
A radikális politikai tömörülések nem csak népszerű ígéretekkel tűnnek vonzónak a tömegek számára. Azzal is nagyobbítják erőterüket, hogy a centrista pártoktól átveszik a bevált paneleket, a maguk hasznára fordítva.
Jean-Pierre Darnis, az Université Côte d'Azur professzora mutat rá, hogy az így hatalomra kerülő szélsőséges erők képesek kifogni a szelet a centrista pártok vitorláiból, erőtlenné téve azokat. A választók pedig elhiszik, hogy a mai világban a hagyományos pártok már nem ütőképesek.
A középen politizáló pártokat ha gyengének látják a választók, akkor funkciójukat is elveszítik. Ezért nagy kérdés a most megszólalt szakértők szerint, hogy mit hoznak az európai parlamenti választások 2024-ben.