Einstein neve összeforrt a brilliáns és zseniális jelzővel, aki a tudománytörténet legtöbbet idézett gondolkodója. Több elméletét csak az utókor igazolta, mert ezeket az ő idejében még nem lehetett bizonyítani, mint például a gravitációs hullámok létezését.
Ma teszik le a múzeum alapkövét, ahol majd a tudós által hagyományozott 80 ezer dokumentumot kezeli és mutatja be a Héber Egyetem
HIRDETÉSAz építkezés és az installációk költségeit részben az izraeli kormány állja. Úgy gondolják, hogy Einstein műve a zsidóság nélkülözhetetlen hozzájárulása az egyetemes tudományhoz, amit minden ember hasznosíthat a világon – még a legelvakultabb antiszemiták is.
Einstein már évtizedekkel Izrael Állam létrejötte előtt sürgette a zsidó nemzeti otthon megteremtését, és ehhez latba vetette tekintélyét és nemzetközi befolyását. A nyilvános politizálást nem kedvelte, de a háttérben több amerikai elnökkel is tárgyalt és levelezett.
A magyar atomtudóssal, Szilárd Leóval együtt hívta fel 1939-ben F.D. Roosevelt figyelmét a nácik nukleáris fegyverkezési terveire, amit az elnök nagyon komolyan vett, és megparancsolta a megfelelő intézkedések megtételét. Ennek lett következménye az atombombához vezető Manhattan-terv. A sorsdöntő levél vázlatát Szilárd készítette el.
Eisteinnek tiszta képe volt a nácik tudományos kapacitásairól, mivel még 1932-ben az ő ajánlására kapott Nobel-díjat Werner Karl Heisenberg fizikus, akivel sokáig levelező viszonyban maradt, és aki a kvantummechanika atyjának számít.
A III. Birodalom nukleáris kutatásainak később Heisenberg lett a vezetője. Az amerikai hírszerző szervezet, az OSS (a CIA elődje) még ügynököt is küldött egy svájci nemzetközi értekezletre, azzal a paranccsal, hogy gyilkolja meg Heisenberget, ha előadásából az derülne ki, hogy a nácik atomfegyvert építenek.
Erre nem került sor, mert a németek akkor már feladták az atomfegyver megépítésének tervét, mivel a szovjet front veszteségei kimerítették pénzügyi, humán és fizikai kapacitásaikat.
A hirosimai atomtámadásról Heisenberg és Einstein egyaránt rémülettel értesült, és a német tudós sokáig nem is hitte el, hogy az amerikaiak képesek voltak erre a tudományos-katonai teljesítményre. Az esemény mögött Einstein szerepét sejtette, de ebben nagyot tévedett.
Az amerikai kormány távol tartotta Einsteint az atombomba kidolgozásától, sőt gyanús személynek tartotta
Einsteint gyakran helytelenül hozzák összefüggésbe az atomfegyverek megjelenésével. A nevezetes E = mc² egyenlete ugyan megmagyarázza az atombomba által felszabaduló energiát, de arra nem ad választ, hogy egy atomfegyvert hogyan kell megépíteni és működésbe hozni. Többször emlékeztette a közvéleményt, hogy nem tartja magát az atomenergia felszabadítása atyjának, mert azt a német tudósok végezték el.
Említett levelében azt javasolta az elnöknek, hogy az Egyesült Államok azért fejlesszen atomfegyvereket, hogy válaszolni tudjon a németeknek, ha felhasználnák a halálos technológiát. De még ezt a lépését is megbánta később. A Newsweek magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy "ha tudtam volna, hogy a németeknek nem sikerül az atombombát kifejleszteni, nem tettem volna semmit ".
Inkább ne legyen atomfegyver, mintsem Amerikának és a szovjeteknek egyaránt legyen
Einstein 1955-ben bekövetkezett haláláig az amerikai kémelhárítás egyik célpontja volt, tekintettel pacifista nézeteire és kapcsolataira. A minden bokorban kommunistát szimatoló Edgar J. Hoover FBI-igazgató utasítására a tudós telefonjait lehallgatták, levelezését átvizsgálták, vendégeit ellenőrizték, de ennél tovább nem merészkedtek. Azért sem, mert Einstein a korábbi világháborús hadvezér, Dwight Eisenhower elnök személyes védelmét élvezte.
Mindenki hallott róla, de a kutya sem érti
1918-ban – Sigmund Freuddal és a későbbi első izraeli államelnökkel, Chaim Weizmannal együtt – Einstein társalapítója volt a jeruzsálemi Héber Egyetemnek, ahonnan az idők során 15 Nobel-díjas került ki. A tudós erre az intézményre hagyományozta teljes szellemi vagyonát és örökségét, aminek értéke felmérhetetlen.
A hollywoodiak közül Charlie Chaplin volt az egyetlen, aki iránt Einsten érdeklődést és tiszteletet mutatott. Találkoztak is, és lezajlott köztük egy jellegzetes párbeszéd.
Ezután – állítólag – Chaplin megkérte a tudóst, hogy magyarázza meg neki érthetően a relativitás elméletét. Einstein válasza az volt, hogy "Képzeljen el egy kétórás randevút egy gyönyörű nővel, ami két percnek fog tűnni. Utána képzelje el, hogy két percet kell ülnie egy tűzforró kályhán, ami viszont két órának fog tűnni. Na, ez a relativitás."
Különleges hely lesz
Az iratok és feljegyzések digitalizálása már jó ideje folyik, de csak egy részük került az internetre, és az is összevissza, áttekinthetetlenül. 2012-ben hoztak létre egy nehezen áttekinthető és meglehetősen hiányos weboldalt, ami a megértetés és népszerűsítés funkcióját képtelen ellátni.
Egy korszerűbb, digitalizált és interaktív gyűjtemény gondolata a külügyminisztérium egyik tisztviselőjétől, Ido Aharonitól származik, aki korábban Izrael New York-i képviseletének konzulja volt. Aharoni már 15 éve dolgozik azon, hogy Izraelt mint „vonzó márkát” népszerűsítse a világ előtt, és biztosra veszi, hogy Einstein neve hatalmas vonzerőt jelent.
A Jerusalem Postnak a diplomata azt mondta, hogy egy globális tanulmány szerint ahhoz, hogy egy ország "brandje" megerősödjön, több turista, befektető, pozitív médiamegjelenítés szükséges, és nem elég, ha Izraelt csak a csúcstechnológiával és a haderejével jellemzik. Ugyanilyen fontos a humanizálás, és a nagy zsidó személyiségek bemutatása és népszerűsítése.
Andy Warhol volt az igazi katalizátor - "második Einsteinek kerestetnek!"
Egy diplomata nem csinál nyarat, ezért Aharoninak szponzor után kellett néznie, akit egy milliárdos műgyűjtő, Jose Mugrabi személyében talált meg. A 80 éves textilmágnás ötezer modern alkotás tulajdonosa, köztük 100 Andy Warhol-műve.
Ezek közül az egyik Einstein fantázia-portréja, amit Mugrabi a legbecsesebb kincsei közt tart számon. A mű 1980-ban született, egy neves zsidókat ábrázoló 10 darabos kollekció részeként, amiben a tudós Golda Meir, Sarah Bernhardt, George Gershwin, Sigmund Freud és mások társaságában szerepel.
HIRDETÉSSzinte csak percek kérdése volt Mugrabit meggyőzni az Einstein-múzeum szükségességéről, és azonnal vállalt is egy 64 milliós sékeles (mintegy 20 millió dolláros) hozzájárulást a létrehozáshoz. Ezáltal (a Héber Egyetem mellett) ő lesz a múzeum egyik társtulajdonosa.
Az adományozó Daniel Libeskindot, egy neves lengyel-amerikai építészt kért fel a tervezésre, aki a berlini zsidó múzeumot megalkotta, és főtervezője volt a World Trade Center rekonstrukciójának.
A múzeum megépítése igen gyors lesz, megnyitását 2024-re tervezik. A belső installációkra, például a téridő görbület elmagyarázására, a gravitációs hullámokra, a nagy sebességgel bejárt tér zsugorodásának bemutatására látványos digitális hatásokra lesz szükség.
A tervezők rendkívül fontosnak tartják, hogy a 3000 négyzetméteres, kétszintes kiállítás minél több fiatal képzeletét megragadja, és felkeltse bennük a vágyat, hogy "második Einstein" legyen belőlük, hiszen rengeteg még a megválaszolatlan kérdés és a megoldatlan rejtély az Univerzumban.
Másokat pedig az érdekelhet, hogy ezt a tudást hogyan lehet a mindennapokban, a kommunikációban, a GPS-rendszerekben vagy a kvantumtechnológiában hasznosítani.
HIRDETÉS