A kiáramló víztömeg robogása és szétterjedése nagyon gyors, ráadásul veszélyezteti a zaporozzsjei atomerőmű biztonságát is. A humanitárius és környezeti hatások felmérhetetlenek. Az ukrán vezérkar számolt ilyen lehetőséggel, de ép ésszel senki nem gondolta, hogy megtörténet.
HIRDETÉSEkkora pusztulásra még sosem volt példa - eközben az ENSZ "Az orosz könyv emléknapját" ünnepli. A csapás kitervezettségére mutat az a tény, hogy a kifolyások lezárásával az oroszok az elmúlt hónapokban folyamatosan növelték a tározó vízszintjét, ami a gát átszakadásának pillanatában meghaladta a 17 métert. Korábban ehhez megközelítő adat csak tavaly októberben mutatkozott.
A tározó 1956 óta működik különösebb zavarok nélkül, és szerepe meghatározó a régió vízellátásában és energiatermelésében. Tavaly az orosz megszállók hatalmas mennyiségű vizet engedtek a térségre, vélhetően a környék mezőgazdasági munkáinak megnehezítésére.
A katasztrófa kapcsán azonnal megszólalt Volodomor Zelenszkij ukrán elnök, aki a tározó elpusztítását úgy értékeli, mint igazolást arra, hogy egyetlen méter területet sem szabad az oroszoknak átengedni, mert azonnal terrorcselekményekre használják fel. A kahovkai vízerőmű gátjának lerombolása szerinte csak megerősíti az egész világ számára, hogy Ukrajna minden szegletéből ki kell űzni őket.
Az elnök közölte: minden szolgáltatás működik. Összehívta a Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Tanácsot, és azt kéri, hogy csak hivatalos és ellenőrzött információkat terjesszenek az üggyel kapcsolatban.
A körzet orosz kormányzója szerint viszont a őusztulás nem jelentős, és a gátszakadást ágyútűz okozta - azt sugallva ezzel, hogy akár az ukránok is tehették.
Anton Gerashenko, elnöki tanácsadó bemutatott egy ijesztő szimulációt, amit a vezérkar még korábban készített arra a forgatókönyvre, ha az ellenség elpusztítja a tározót, és ráengedi a felgyülemlett több millió köbméter vizet a környékre.
A bemutató szerint a hatás órákon belül teljes települések elpusztulásával jár, és gyakorlatilag belső tengerré változtatja a Dnyeper teljes folyását, ami természetesen lehetetlenné tesz bármilyen szárazföldi katonai akciót is.
Extrém veszélyt jelent, hogy az érintett körzetben található a legnagyobb európai atomerőmű, az 5 reaktoros zaporozzsei intézmény, aminek vízzel való esetleges elárasztása a legmagasabb szintű nukleáris veszélyt jelentené.
Félelmetes humanitárus következmények
A Kyiev Independent ukrán lap felhívja a figyelmet, hogy a robbanás a folyó azon szakaszán történt, ami orosz ellenőrzés alatt áll, elébe vágva a hamis híreknek, hogy a katasztrófa Ukrajna műve.
A robbanás utáni órákban az árvíz hamar elérte a gáttól lefelé eső településeket. Reggel 9 órakor Herszon megye kormányzója, Olekszandr Prokudin arról számolt be, hogy Tiahinka, Lvove, Odradokamianka, Ivanivka, Mykilske, Tokarivka, Poniativka, Bilozerka és az Ostriv kerületet "teljesen vagy részben elöntötte a víz".
Volodimir Kovalenko, a gát melletti megszállt Nova Kahovka város száműzött polgármestere arról számolt be, hogy az orosz erők az üzem gépcsarnokát is felrobbantották, és a várost jelentős árvíz sújtja.