A megállapodás eltörli az EU összes vámját az amerikai árukra, miközben elfogad egy 15 százalékos illetéket a másik irányban.
Az Európai Parlament kedden megszavazta annak az uniós–amerikai megállapodásnak az elfogadását, amelyet tavaly nyáron Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött a skóciai Turnberryben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megállapodás végrehajtásához szükséges utolsó jóváhagyásra azután került sor, hogy Trump hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy vámot vet ki a francia borra és pezsgőre, ha Párizs nem szünteti meg az amerikai techóriásokat terhelő digitális adót.
Trump legújabb, az uniós országokkal vívandó kereskedelmi háborúval kapcsolatos fenyegetései azonban nem tartották vissza a képviselőket a megállapodás jóváhagyásától. A kereskedelmi feltételek módosítását célzó fő jogszabályról tartott szavazáson 440képviselő voksolt igennel, 151 nemmel, 50-en pedig tartózkodtak.
A szavazás lehetővé teszi, hogy az EU a turnberryi megállapodásban foglaltak szerint eltörölje vámjait az amerikai ipari termékek túlnyomó többségére, miközben az európaiak elfogadják, hogy az Egyesült Államokba irányuló exportjukra 15 százalékos amerikai vámot vessenek ki.
Néhány képviselő kezdettől fogva kiegyensúlyozatlannak tartotta a megállapodást, a nevében tárgyaló Bizottság szerint ugyanakkor ez volt a legjobb egyezség, amelyet az amerikaiaktól ki lehetett harcolni.
„Azt mondtuk, és ma is úgy gondoljuk, hogy ez nem olyan, amilyennek lennie kellene” – mondta az újságíróknak a szavazás előtt Kathleen Van Brempt belga képviselő a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója nevében, hozzátéve: a Bizottság biztonságpolitikai megfontolások – mindenekelőtt az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fenntartása – nélkül nem kötött volna ilyen megállapodást.
Ehelyett az uniós végrehajtó testület a megállapodás mielőbbi végrehajtását szorgalmazta, mivel az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy nem teljesíti saját vállalásait, ha az EU sem tesz így.
A képviselők azonban nem siették el a döntést, és az év elején befagyasztották az eljárást, miután Trump azzal fenyegetőzött, hogy vámokat vet ki azokra az uniós országokra, amelyek nem teszik lehetővé számára Grönland megszerzését.
Trump azóta többször is jelezte, hogy kész a vámokat nyomásgyakorlási eszközként bevetni európai partnereivel szemben olyan ügyekben is, amelyeknek semmi közük a kereskedelemhez – így történt akkor is, amikor azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos vámot vet ki az uniós autókra, miután Friedrich Merz német kancellár bírálta az iráni háborút.
Ezért igyekeztek az uniós törvényhozók olyan védőmechanizmusokat beépíteni a megállapodásba, amelyek megóvják azt a jövőbeni amerikai kormányzati nyomásgyakorlástól.
„Erős felfüggesztési záradékunk van, így ha az Egyesült Államok megszegi a megállapodást, visszatérünk a saját vámtarifarendszerünkhöz” – mondta Bernd Lange német képviselő (S&D).
A képviselők és az uniós tagállamok közötti májusi egyeztetések kemények voltak, a Parlament pedig néhány követeléséről is lemondott, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást.
A végleges szövegbe egy úgynevezett hatályvesztési záradék is bekerült, amely szerint a kereskedelmi megállapodás 2029. március 31-én – amikor Trump hivatali ideje is lejár – hatályát veszti, hacsak addig nem hosszabbítják meg.
A képviselők azt is elérték, hogy a Bizottság a Parlament vagy bármely tagállam kérésére felfüggeszthesse a kereskedelmi megállapodást, amennyiben az Egyesült Államok 2026 végéig nem törli el az európai acélra és alumíniumra kivetett vámokat.
Azonban a kényszermunkával kapcsolatos, friss amerikai vámfenyegetések, valamint Trump legutóbbi, borra és pezsgőre vonatkozó figyelmeztetései is azt jelzik, hogy a vámokról szóló saga még korántsem ért véget.