A magyar főváros sokat profitálhat az Európa-liga döntőjének megrendezéséből.
HIRDETÉSBudapestre figyel szerdán a futballvilág: a Puskás Arénában játsszák a második számú európai klubsorozat, az Európa-liga döntőjét. Este kilenc órakor a győztesnek járó trófeát eddig rekorderként hatszor (2006, 2007, 2014, 2015, 2016, 2020) elhódító spanyol Sevilla FC az Európa Konferencia Liga tavalyi győztesével, az olasz AS Romával mérkőzik.
Ez lesz az első európai labdarúgó kupadöntő Budapesten – ami a férfi versenysorozatokat illeti. A mérkőzés megrendezése szépen felépített imázsépítő sorozatba illeszkedik: a közelmúltban a magyar főváros otthont adott már a női Bajnokok Ligája döntőjének (2019, Lyon – Barcelona 4-1), európai Szuperkupa-mérkőzésnek (2020, Bayern – Sevilla 2-1), valamint a 2021-es Európa-bajnokság több összecsapásának is.
A korábbi alkalmakkor a mérkőzéseken résztvevő játékosok, edzők és szurkolók, valamint az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) képviselői is elégedetten, nagy elismeréssel nyilatkoztak a találkozóknak otthont adó stadionokról, a szervezésről és a rendezésről. Minden bizonnyal ez most is így lesz, ráadásul aligha nézett még Budapesten zajló futballmeccset több tv-néző, mint ahányan most leülnek a képernyők elé: a közvetítést több mint kétszáz ország tv-csatornái veszik át – az M4 csatornaigazgatójától, Székely Dávidtól kapott tájékoztatás szerint.
Imázsépítő meccs
A hírnévkeltés mellett az Európa-liga döntő megrendezésének másik hozadéka a vendéglátóiparban keletkező bevétel. Ezt megbecsülni egyelőre lehetetlen, mindenesetre igencsak jó kiindulási alap, hogy a szerdai összecsapásra mintegy ötvenezer külföldi szurkoló érkezhet – az mfor.hu a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) információi alapján készült cikke szerint.
A Magyar Turisztikai Ügynökség által létrehozott NTAK adatai alapján az Európa-liga-döntő napjára már napokkal ezelőtt jóval több mint 20 ezer külföldi vendég gondoskodott magának szálláshelyről. Az előfoglalások több, mint felét szállodákban regisztrálták, a vendégek többségében a 4 csillagos szállodákat részesítették előnyben. Figyelemre méltó továbbá, hogy a győztesen megvívott elődöntős párharcok után Olaszországból 67 százalékkal nőtt a budapesti előfoglalások száma a döntő napjára, miközben a belföldi fővárosi vendégéjszaka-előfoglalások is közel 10 százalékos emelkedésbe kezdtek.
A NTAK szerint nagyon sok külföldi nem csak egy napra foglalt szállást Budapesten, ami jól mutatja, hogy az El-döntő milyen jelentős mértékben járul hozzá a magyar turizmus és az abban működő vállalkozások piaci erősödéséhez.
Az mfor.hu ezzel kapcsolatban a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing és kommunikációs vezérigazgatóját, Jakab Zsófiát idézi. A szakember úgy véli, hogy az olyan „nagyszabású sportesemények, mint amilyen az Európa-liga-döntő, vagy az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság, nem csak katalizátorai a hazai turizmusnak, jelentős országimázs-formáló erővel is bírnak”
Jakab Zsófia szerint az El-döntő idején Budapesten tartózkodó szurkolók kedvező tapasztalataik alapján, később „nagyobb eséllyel térnek vissza családjuk, barátaik körében, hogy immár nem szurkolóként, hanem valódi turistaként fedezzék fel hazánkat”, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója, Juhász Szabolcs pedig pár napja úgy nyilatkozott, az Európa-liga döntőjére érkező versenyzők és szurkolók is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy ismét erős májust zárjanak.
Mégis mennyi az annyi?
A turizmusban keletkező bevételt tényleg nem könnyű megbecsülni, már csak azért sem, mert ha igaz Jakab Zsófia feltételezése, akkor jó néhány külföldi szurkoló esetében a későbbi vendégéjszakákra, programokra, vendéglátásra költött pénz is a másik oldalon majd az Európa-liga döntő megrendezésének hozadékaként jelentkezik.
Könnyebb a dolgunk a résztvevő csapatokkal. Az Európa-liga résztvevői között az UEFA 465 millió eurót oszt szét, ami aprópénz a Bajnokok Ligája 2 milliárdos díjazásához képest – jegyzi meg a sportsmarketing.hu. A nyolcaddöntőig jutó Ferencváros például közel 9 millió eurót keresett a Világgazdaság összesítése szerint, a két döntős csapat pedig végül mintegy 20-25 millió euró körül kasszírozhat az UEFA táblázata alapján, attól függően, hogy megnyeri vagy elveszíti a finálét.
A Sevilla és a Roma számára nem csak a győzelem és 4 millió euróval több pénz a tét – csak ezért az egy mérkőzésért a győztes 8,6 millió eurót, a vesztes 4,6-ot kap –, hanem a Bajnokok Ligája indulás is, amire az Európa-liga mindenkori győztese jogosult.
A győztes tehát nagyot kaszálhat, és hogy Budapest az idegenforgalmi bevételeken, valamint az imázsnövelésen túl mit nyerhet még? Nos, ha folytatódik az utóbbi években jól megfigyelhető európai szcenárió, nem lenne meglepetés, ha a Puskás Aréna néhány éven belül (férfi) Bajnokok Ligája-döntőnek adna otthont.