Nevét az orosz elnök és a delfin szavak összevonásával kapta, így lett Hvaldimir.
Óriási riadalmat keltett 2019-ben egy beluga bálna a skandináv partoknál, egészen pontosan egy norvég halászfaluban. Az emberek közelségét kereső, barátságos delfinről egy hámot szedtek le halászok. A pánt miatt egy oroszok által beidomított kémállatnak gondolták, amire azért erősítettek hámot, hogy szükség esetén kamerát és egyéb felszereléseket lehessen rajta rögzíteni. Akkor kiderült, hogy a delfin valójában egy terápiás állat, sérült gyerekeket húzott egy vízi járművel, a kicsik nagy örömére.
Most ismét feltűnt ugyanez az egyed. 2019-ben Vlagyimir Putin után, az orosz elnök neve és a delfin szavak ötvözéséből adták neki a Hvladimir nevet. Még korábbi neve Szemjon volt, amit már 2008-ban ismert az őt később azonosító norvég újságíró és egy murmanszki exkonzul, akik látták a Murmanszk melletti komplexumban a belugát, miközben gyerekeket húzott.
Az előző három évben Norvégia északi partvonala mentén haladt lassan Svédország felé, ám az elmúlt hónapokban mozgása felgyorsult, vasárnap már Svédország délnyugati partjainál, Hunnebostrandban figyelték meg a Guradian értesülése szerint.
Hirtelen nagyon felgyorsult a mozgása
A OneWhale nevű szervezet szakértői a Twitteren nagyon gyorsan változónak nevezték a beluga tartózkodási helyét.
Sebastian Strand tengerbiológus hozzátette, hogy ez különösen elgondolkodtató, mert a bálna „nagyon gyorsan eltávolodott természetes környezetétől”.
A kutatók attól tartanak, hogy esetleg magányosnak érezheti magát az állat, és felgyorsuló mozgását a hormonok hajtják, illetve a vágy, hogy párt találjon magának.
Hvladimir korát a kutatók 14 év körülire becsülik, ami nem sokban tér el attól, hogy 2008-ban Szemjonként már látták azok, akik korábban azonosították. Ebben az életkorban a hormontermelés intenzív, ami okozhatja a delfin gyors helyváltozatását.
Úgy tudni, hogy 2019 óta nem találkozott fajtársaival. A hozzá legközelebbi populáció a Norvégia északi partjai és az Északi sark között él.
Már nem tartják kémállatnak, de stratégiák felhívják a figyelmet, hogy a történelemben nem egy hadsereg idomított be állatot céljai eléréséhez, és a delfinek különösen alkalmasak arra, hogy idomítsa őket az ember.