NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Németország véget akar vetni az Ázsiától való félvezető-függőségének

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció Szerzői jogok Jim Wilson/NY Times
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Készen áll erre a kihívásra?

HIRDETÉS

Németország véget akar vetni Európa Ázsiától való félvezető-függőségének. Kérdés, hogy készen áll-e a kihívásra?

Az elektromos autókban és okostelefonokban, szélturbinákban, sőt rakétákban is használt elektronikus chipek (vagy félvezetők) a 21. század "olaja" - olyan alkatrészek, amelyektől "minden más függ".

Ezt a kijelentést Olaf Scholz német kancellár tette a hónap elején a német Infineon félvezetőgyártó által épített új gyáregység átadásán. És hétvégi, szöuli útja során ismét a félvezetőkről beszélt koreai kollégáival, és felhívta Dél-Koreát, hogy az ellátási láncok megerősítése érdekében fektessen be Európában.

Az Európai Unió kinyilvánított célja, hogy 2030-ra elérje a világpiac 20 százalékát, ami kétszerese a jelenlegi részesedésének. E cél eléréséhez a mostani termelés négyszeresére kell növelni a termelést a kontinensen.

Az uniós jogalkotók által áprilisban elfogadott európai "Chips-Act", amely 43 milliárd köz- és magánberuházást kíván mozgósítani a cél elérése érdekében.

Európa legnagyobb gazdaságaként Németország az élen jár ebben, az Ázsiától való függőség csökkentésére irányuló mozgalomban.

Az Infineon új drezdai gyárán kívül - amely egy 5 milliárd eurós projekt - az amerikai Intel és Wolfspeed csoportok is jelentős beruházásokat jelentettek be Németországban az elmúlt hónapokban.

Nagy nyereség lenne Németország számára, ha a tajvani TSMC csoport - a világ egyik legnagyobb chipgyártója - első európai gyárát oda telepítené.

Már több mint egy éve folynak a tárgyalások egy üzem létesítéséről a Drezda régióban, Európa vezető mikroelektronikai központjában, amelyet már "Szilícium-Szászországnak" is neveznek. A TSMC szerint legkorábban augusztusban várható döntés.

Elérhetetlen a cél?

Mintegy 200 km-re onnan, Magdeburg régióban az amerikai Intel óriáscég 17 milliárd eurós beruházásának tavalyi bejelentése által keltett eufória a kételyeknek adta át a helyét.

A gyár építése, amelynek 2023 első felében kellett volna megkezdődnie, még nem kezdődött el.

"Sok minden megváltozott" egy év alatt - ismerte el az AFP-nek adott nyilatkozatában a konszern, amely az első negyedévben rekord veszteséget szenvedett el a személyi számítógépek és okostelefonok értékesítésének erőteljes visszaesése miatt.

A "geopolitikai kihívások" mellett "a világgazdaságban bekövetkezett zavarok a költségek növekedéséhez vezettek, az építőanyagoktól az energiáig" - közölte a csoport.

További állami támogatást terveznek nyújtani a projekt "jelentősen megnövekedett költséghiányának pótlására" - ismerte el a német gazdasági minisztérium.

A támogatásokért zajló verseny sok németnek nem tetszik

"Sok pénzt költünk... annak érdekében, hogy némileg növeljük az ellátás biztonságát" - aggódik Clemens Fuest, az ország egyik legelismertebb közgazdásza.

Miközben a Drezdának és Magdeburgnak nyújtott állami támogatás milliárdos nagyságrendű, Németország és Európa továbbra is nagymértékben függ a kontinensen kívül gyártott chipektől. "El lehet képzelni, mit tudtunk volna kezdeni ezzel a pénzzel" - magyarázta Fuest, az IFO gazdasági intézet elnöke az ARD német televíziónak adott interjújában.

Ha a függőséget sikerül is csökkenteni, akkor sem lesz "egyetlen ország vagy régió önellátáó" a félvezetők terén - figyelmeztetett a minap Jochen Hanebeck, az Infineon vezérigazgatója is.

Ezzel szemben egyes szakemberek úgy vélik, hogy a támogatásnak még jelentősebbnek kellene lennie.

HIRDETÉS

"A Chip-törvény keretében bejelentett pénzeszközök jó kezdetnek számítanak, de világviszonylatban még mindig elégtelenek" - mondta az AFP-nek Frank Boesenberg, a szilícium-szászországi Silicon Saxony, a drezdai régió félvezetőket támogató szervezetének igazgatója.

Jelenleg Tajvan (ahol a világ legfejlettebb chipjeinek 90 százalékát gyártják), Dél-Korea és egyre inkább Kína uralja a világpiacot.

Európának az Egyesült Államokkal is versenyeznie kell, amely jelentős összegeket költ a hazai gyártás támogatására.

A másik nagy kihívás Németország számára az, hogy elegendő szakképzett munkaerőt találjon.

A Német Gazdasági Intézet decemberi tanulmánya szerint a chipiparban jelenleg 62 ezer szakmunkás hiányzik a különböző szakmákban.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Németországban építi első európai üzemét a tajvani chipóriás

Európa versenyképes lehet a mikrochipekért folytatott globális versenyben

Elfogadta a thai parlament az azonos neműek házasságára vonatkozó törvényjavaslatot