NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egy többszörösen elítélt bűnöző Szerbiában saját tévéműsort kap, és iskolában népszerűsíti magát

Egy nő megölel egy kislányt a belgrádi iskolai vérengzés után, 2023. május 3-án
Egy nő megölel egy kislányt a belgrádi iskolai vérengzés után, 2023. május 3-án Szerzői jogok AP Photo/Armin Durgut
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A fiatalok Szerbiában abban a hitben élnek, hogy az erőszak egy életérzés, a társadalom pedig a kilencvenes évek, a balkáni háborúk óta semmit nem tett annak az érdekében, hogy az erőszakot orvosolja. Az összeomlott társadalom a tudáskultusz ápolása helyett a személyi kultusz fényezésére bátorít.

HIRDETÉS

Egy vasárnap hajnalán, még 1990. február 25-én az állig felfegyverkezett Kristijan Golubović barátjával együtt betoppant a belgrádi Mažestik hotel bárjába – a szerb gengszterek törzshelyére. Egy rivális bűnözőt kerestek, a leszámolás nyilvánvaló szándékával. Az illető azonban felszívódott, így a többszörösen büntetett férfi a termen állt bosszút, és hírhedt maffiózók előtt lőtte szitává az éjszakai mulató berendezését és italkészletét.

A felelősségre vonás elől németországi lakhelyére, Düsseldorfba menekült vissza, ahol korábban fegyveres rablásban való részvétel miatt – még kiskorúként – három évre javítóintézetbe zárták. Görögországban, szintén fegyveres rablásért tizennégy és fél évre ítélték, de 2002-ben megszökött a Koridallosz börtönből. Szerbiában kábítószer kereskedelemért ült négy és fél évig, majd ugyanilyen bűncselekmények miatt 2016-ban újra a rácsok mögé került. Három éve szabadult utoljára. Többször is elismerte, hogy a börtönélet nem változtatta meg életelveit.

Amikor épp szabadlábon volt, ketrecharcosként (is) kereste kenyerét, valóságműsorokban szerepelt, majd az Alvilág meséi címmel önálló show-t kapott egy kereskedelmi csatornán. Sokan bálványozzák.

„A kedvenc tanárotok” – így mutatkozott be a visszaeső bűnöző alig két héttel a belgrádi iskolai vérengzés előtt egy másik fővárosi általános iskolában, ami után aggódó szülők kérték a sajtó segítségét. Az iskolaigazgató nem adott magyarázatot arra, miért engedélyezte a zsivány és a kíséretében levő feketeinges hip-hop zenekar látogatását.

A jó tanuló példakép helyett gyilkossá vált

Miközben a szerb politikai vezetés a Vladislav Ribnikar általános iskolában elkövetett mészárlás tüneteinek kapkodó kezelésével elfoglalt – egy 13 éves diák nyolc társával és az iskolaőrrel végzett, tanárnőjét és még hat gyereket súlyosan megsebesített, majd másnap egy fiatal ámokfutó autójából lövöldözve további nyolc járókelőt ölt meg –, mások a vérfürdők kiváltó okait boncolgatják.

„Nem leptek meg a történtek” – mondta egy veterán újságíró egy reggeli műsor vendégeként, aki történetesen ugyanennek az általános iskolának volt a tanulója évtizedekkel korábban, így össze tudja hasonlítani a két időszak légkörét. Akkoriban a Golubović-féle martalócok nem voltak hírességek, hanem az őket megillető helyen, a bűnözők között szerepeltek – negatív példaként.

Ma az erőszak és a pökhendiség korát éljük – mondta Jakša Šćekić, aki szerint az erőszak egyenesen intézményesített. A mai fiatalok abban a hitben élnek, hogy az erőszak egy életérzés, a társadalom pedig a kilencvenes évek, a balkáni háborúk óta semmit nem tett annak az érdekében, hogy az erőszakot orvosolja. Régi igazság: ha egy darab első felvonásában megjelenik egy puska, a harmadikban el fog dördülni – emlékeztetett Šćekić.

Vajon egy pedagógus kiszűrheti diákjai közül a potenciális gyilkost? – kérdeztem egy belgrádi tanárnőtől. „Senki sem gondolta, hogy egy tiszteletreméltó családból származó, kiváló tanuló, gyermek ölni tud” – válaszolta Zorica Németh, aki egy ahhoz hasonló iskolában tanít, mint amilyenben Kosta K. hidegvérűen lelőtte társait.

A környezet és a társadalmi légkör nagyban befolyásolja egy ilyen bűncselekmény elkövetését – véli egy politológus. Kosta K. higgadt, visszahúzódó, értelmiségi családból származó, művelt, az iskolában fantasztikus eredményeket felmutató, több versenyen részt vevő aktív gyermek – idézte fel Đorđe Terek a nyomozás eddigi eredményeit. Ilyen tulajdonságokkal felvértezve, a minőségi mércék alapján minden feltételnek megfelelt, hogy a legkiemelkedőbb gyerekek közé sorolják be. A valóság erre rácáfolt. Hosszú ideig gúnyolták, így maga kérte áthelyezését egy másik osztályba.

Vajon egy gyermek, akinek a kortársai körében a társadalmi ranglétrán az élen kellene szerepelnie, miért süllyed a legalsó szintre? Miért nem volt Kosta K. példakép mások szemében, hanem ellenkezőleg, kiközösített, aki végül Szerbia leghírhedtebb tömeggyilkosa lett? A szakember szerint a társadalmi trendeket és értékeket a közeg határozza meg, például a valóságműsorok, amelyekben az erőszak természetesnek és mindennaposnak tűnik, vagy a bűnözők népszerűsítése, akik tanintézményeket látogathatnak. Ez minden bizonnyal az értékek leépülésének termékeny talaja – hangoztatta Terek, aki szerint a kormány szemet huny a nemkívánatos társadalmi jelenségek felett, a médiahatóság és más intézmények pedig elmulasztották feladataik teljesítését.

Nem a Nyugat termelte ki a balkáni bűnözőket

A megdöbbentő, összesen 17 halálos áldozattal járó iskolai mészárlás és a mladenovaci ámokfutás után ezrek követelték Belgrádban politikusoknak, köztük a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok vezetőjének a távozását és a közmédia bezárását.

Utcára vonultak pedagógusok is, akik radikális változtatásokat sürgetnek az oktatásban. „Azt akarjuk, hogy a megrendült oktatási rendszer visszanyerje tekintélyét, hogy az iskolák biztonságos helyek legyenek, hogy szűnjön meg az iskolai erőszak, hogy pszichológusok, pedagógusok és pszichiáterek csoportjai dolgozzanak ki javaslatot az oktatási törvény módosítására” – fogalmazott a belgrádi tanárnő. Zorica Németh szerint most nem másokra kell ujjal mutogatni, és bűnösöket keresni, hanem alaposan átfontolni: hogyan tovább.

Jakša Šćekić szerint a szerb társadalom rákbeteg, a kórt pedig az erőszak váltotta ki. Ezért azonban nem a Nyugat és a nyugati értékek okolhatók. Felidézte, hogy nem a Nyugat termelte ki a balkáni háborúk bűnöseit, korunk gyilkosait vagy olyan bűnözőket, akik saját televíziós műsort kapnak. „A társadalom retteg attól, hogy a tükörbe nézzen, mert a kép roppant csúf.” Az emberi természetből adódóan senki nem tartja magát bűnösnek, hanem másban – például a nyugati értékekben vagy a közösségi médiában keresi a hibát.

A gyermekek az erőszak kultúrájában cseperednek fel, amit Szerbiában egyenesen ápolnak

– mondta az elismert televíziós újságíró.

Szerbiában roppant népszerű az állam által finanszírozott Déli szél című sorozat, amelyben a belgrádi maffiabanda fiatal tagja saját és családtagjai életét teszi kockára azzal, hogy feldühít egy maffiafőnököt. A Maffiózók című, vértől csöpögő egykori, több mint két évtizede készült amerikai sorozat ehhez képest gyermekműsor – állítja Šćekić, aki szerint egy erőszakkal teli sorozatot nem szabad főműsoridőben, este nyolckor sugározni. És ez nem minden! A Déli szél egyik szereplője egy napközben is vetített hirdetésben egy terméket népszerűsít, a másik egy nyereményjátékot, miközben a Nyugatot teszik felelőssé az erőszak terjedésért. Vajon a Maffiózók ismert hősei közül bárkit is kiválasztottak arra, hogy például egy mosóport hirdessen? – tette fel a kérdést Šćekić, és meg is válaszolta: soha. Korábban a Sky News és a Reuters belgrádi tudósítója volt, akinek az irodájában gyakran fordultak meg külföldiek. Egyszer egy amerikai újságíró kérdezte tőle a szemét dörzsölve: jól látta, hogy a belgrádi televízió délután kettőkor ismételte a Maffiózókat?

Forrás: Facebook
Kés ajándékba – röviddel a szerbiai vérengzések utánForrás: Facebook

A mai állapotok tükre, hogy egy bulvárlap – alig egy héttel a vérengzések után – csomagolt példányaihoz egy kést ad ajándékba.

A tudáskultusz ápolása helyett a személyi kultusz fényezése

Szerbiában terjed a rothadás bűze, és a bomlás már előrehaladott, szinte visszafordíthatatlan folyamattá válik – erősíti meg az egyre terjedő közvélekedést egy másik tekintélyes újságíró. Miša Brkić szerint az ország anómiában szenved. Ez az az állapot, amikor társadalomban a közös értékek és normák annyira meggyengülnek, hogy a társadalom szabályozó hatása nem vagy elenyésző mértékben érvényesül, amikor az egyén úgy véli, csak helytelen eszközökkel érhet el megfelelő életkörülményeket vagy életminőséget.

A civilizált társadalom értékeit felváltotta a bűnözői alvilág szabályainak tisztelete, a kicsapongó vásárok és a szemérmetlen valóságműsorok

– írta Brkić.

HIRDETÉS

Az összeomlott oktatási rendszer a haszontalan munka szintjére süllyedt. A napokban egy nyolcéves gyerek közölte vele, hogy a horvátok a legnagyobb ellenségei, az apja pedig megkérdezte tőle, hol van a második legnépesebb szlovén város – illusztrálta példáit Brkić, aki szerint az összeomlott társadalom a tudáskultusz ápolása helyett a személyi kultusz fényezésére bátorít.

Az iskolai lövöldözés után a rendőrség enyhén szólva nem állt a helyzet magaslatán. Körülvették az iskolát, miközben a szörnyű hírek nyomán egyre több szülő jelent meg, és kétségbeesetten próbálta kideríteni, mi történt gyermekével. Egy anya egy közösségi médiás csoportból értesült arról, hogy elvesztette lányát, mások pedig hiába hívogatták gyermeküket, nem kaptak választ. A legszörnyűbb egy családban, ha nem tudnak kapcsolatba lépni gyermekükkel – mondta Žana, az iskola előtt toporgó anyák egyike. A hatóságok segítségére nemigen számíthatott.

Az ország vezetése a megelőző helyett büntetőintézkedésekkel reagált a vérfürdőkre. Ezek csak rövid távon jelenthetnek megoldást – véli Šćekić, aki arra emlékeztetett: a saría törvényekkel összhangban levágják a tolvaj kezét. Vajon csökkent a lopások száma a Közel-Keleten? Nem. Kínában kivégzik a korrupcióba keveredett igazgatókat. Visszafogták a korrupciót? Nem. Szerbiában fontolóra vették a büntethetőség korhatárának csökkentését. Vajon ez csillapítja majd az erőszakot?

Sokkal nyersebben fogalmaz Brkić, aki szerint Szerbia anómiáját az ország irányítóinak hozzá nem értése váltotta ki. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy az iskolai vérengzés nem elszigetelt eset volt, hisz másnap másutt megismétlődött. Eközben a közösségi oldalakon istenítik a fiatal gyilkost, „királynak” nevezik, aki lájkok helyett „kill” elismeréseket kapott, tanárnőjéről pedig azt írják, hogy „megdöglött”.

Az FBI figyelmeztetett egy potenciális szerb vérengzőre

Valóban nem elszigetelt eset, mert a belgrádi iskolai lövöldözést azóta több helyen mímelték. Ezt erősítette meg a fővárosi tanárnő is: „iskolánk diákjai és szüleik egyaránt rettegnek”. Sokan kihagyják a tanítást, mert attól tartanak, hogy nem lesznek biztonságban az iskolában. Május 3-a óta több alkalommal előfordult, hogy egyesek utánozták a tragikus tettet – jelentette Zorica Németh.

HIRDETÉS

Az aggodalom nem alaptalan. Szabadkán őrizetbe vették a helyi gimnázium egyik elsősét, aki a neten bombák készítését tanulmányozta. A kiskorúra nem a szerb hatóságok, hanem az FBI figyelt fel azok után, hogy rettegett tömeggyilkosok nevével hozott létre álfiókokat, majd kutatta, hogyan lehet tömegpusztító fegyvert összeeszkábálni. Az amerikaiak jelentették az ügyet a szerb hatóságoknak, amely ezek után házi őrizetet rendelt el, és nyomkövetőt akasztott a kiskorú bokájára. Miután azonban kiderült, hogy D. U. hozzá hasonló korúakkal pornóhoz köthető ügyekben visszaélt, nemzeti és vallási gyűlöletet szított, nem utolsósorban pedig nem hivatalos információk szerint iskolapszichológusának azt mondta, hogy tömeges gyilkosságot mérlegel, de nem iskolában, hanem óvodában – a fiú a rácsok mögé került.

A Nyugattal példálózott – vesztére – egy hajnali műsor csinos vezetője is, aki azt találta mondani, hogy Amerika nagy ország, Szerbia pedig feleakkora, vagy talán annál is egy picit kisebb.

Egy kommentelő megjegyezte: az általános iskolát el kellett végeznie, mert az kötelező. Az eset szerinte a szerbiai oktatási rendszer értékeit tükrözi. Olyan tantervre épül, amely tele van mítoszokkal, talmi nemzeti történelemmel, vallási halandzsával, összeesküvés-elméletekkel és a tudomány tagadásával.

Nem sokkal a belgrádi iskolai lövöldözés után egyébként elsőként nem a rendőrség, hanem a szocialista oktatási miniszter számolt be a történtekről, aki a Nyugatot, a nyugati értékeket, a neoliberalizmust és a közösségi médiát okolta a vérengzésért. A tények helyett tulajdonképpen pártja politikai programját szajkózta – mondta Jakša Šćekić, aki szerint a miniszter nem mondott le, hanem menesztették, nehogy más fejébe kerüljenek a szörnyű bűncselekmények.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az „igazság pillanata” közeleg a szerb elnök felé - Putyinnal találkozik Pekingben

Összetartásra szólította népét a szerb elnök

A NATO-bombázások áldozataira emlékeztek Szerbiában