Kisajátíthatja a Kreml az Oroszországban maradt nyugati cégeket

McDonald's utánérzés Moszkvában, miután az étteremlánc kivonult Oroszországból
McDonald's utánérzés Moszkvában, miután az étteremlánc kivonult Oroszországból Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Alexandra LeistnerMagyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oroszországot rengeteg nyugati cég hagyta ott az ukrajnai invázió tavaly februári kezdete óta, de még így is számos külföldi vállalat tevékenykedik orosz földön. A kivonulás hosszú és nehézkes procedúrát von maga után, noha mostantól a maradás sem jelent garanciát semmire. A Kreml szigorított.

HIRDETÉS

Oroszország gazdaságát megviselik az nyugati szankciók és az ukrajnai háború, az üzleti élet légköre egyre ridegebb. A Kreml úgy döntött, hogy elkezdi az ellenőrzése alá vonni a külföldi vállalatokat: a TASZSZ állami hírügynökség szerint a Roszimuscsesztvo állami ingatlanügynökség közölte, hogy megkezdi az orosz gazdaság számára fontosnak tartott cégek irányítását. Az Uniper német állami földgázimportőr oroszországi leányvállalata, az Uniproval, valamint a finn Fortum Oyj közműszolgáltató esetében ez nem jelent azonnali kisajátítást, de az irányítással kapcsolatos döntéseket ezentúl a Roszimuscsesztvo hozza meg. 

Oroszországban persze még így is rengeteg külföldi vállalat működik, ám elképzelhető, hogy a közeljövőben – jelentős pénzügyi veszteség mellett is – hátat fordítanak Oroszországnak. A kormány új rendelete szerint kivonulás esetén

  • a nyugati cégeknek 50 százalékos kedvezménnyel kell eladniuk az orosz eszközökben lévő részvényeiket, 
  • illetve 10 százalékos „önkéntes kilépési adót" kell fizetniük az orosz államháztartásnak.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő utóbbival kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország egy kártérítési alapot akar létrehozni válaszul „az orosz vagyon külföldön történő illegális kisajátítására."

Alexandra Prokopenko egykor az orosz központi bank alkalmazottjaként dolgozott, jelenleg a Német Külkapcsolati Tanács tanácsadója. Az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy Oroszországban nehéz vevőt találni a cégekre, és sok szerencse kell ahhoz, hogy egy vállalat jó kondíciókkal tudja kimenteni az ottani vagyonát. Az első akadály már magának az eladásnak a ténye, ugyanis 

  • a Nyugat különböző szankciós listáin szereplő közel 6 ezer személlyel és céggel nem lehet kereskedni, így azokat eleve kizárják, 
  • ezen túl pedig az orosz államnak is bele kell egyeznie az eladásba, sőt: egyes esetekben nemhogy az államnak, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell jóváhagynia az üzletet, ami időbe telhet.

Prokopenko szerint a cégeknek akkor van esélye jó feltételekkel megválni az orosz üzleti érdekeltségeiktől, ha van élő, kormányzati körökhöz fűződő kapcsolatuk. Emlékeztetőül: ez történt a Shell esetében is, mely több mint egymilliárd eurót kapott az államosított Szahalin-2 cseppfolyósított földgázprojektben lévő részesedéséért.

Más cégek a Shellhez képest közel sem jártak jól, a Renault például üres kézzel távozott az országból pusztán azért, hogy csökkentse a későbbi károkat. Az Orosz Föderáció akkori gazdasági miniszterének, Denisz Manturovnak tulajdonított jelentések szerint

a Renault jelképesen 1 rubelt kapott az Avtovaz oroszországi autógyártóban lévő 68 százalékos részesedéséért.

 Megjegyzendő: a francia autógyártónak hat évig tartó visszavásárlási opciója van.

Az orosz-német viszony

Oroszország tavaly február 24-én szállta meg Ukrajnát. Azóta rengeteg multinacionális vált meg orosz érdekeltségeitől, de sokan maradtak, és rendre megtalálták a megfelelő érveket, hogy igazolják oroszországi tevékenységüket. Prokopenko szerint a helyzet időközben bizonytalanabbá vált, egyes nyugati vállalatok pedig attól tartanak, hogy „Putyin háborújának segítőjeként bélyegzik meg őket". 

A szakértő szerint Putyin azért döntött a külföldi cégek irányításának átvétele mellett, mert egy német bíróság elutasította a Rosznyeft orosz olajvállalat keresetét, melyet két németországi leányvállalatának vagyonkezelői felügyelet alá vonása ellen adott be. 

A német kormány azzal érvelt a döntés mellett, hogy számos biztosítótársaság, informatikai cég és bank már nem volt hajlandó együttműködni a két orosz Rosznyeft-finomítóval. 

Prokopenko leszögezte: ez a döntés Oroszországban  és orosz szemszögből rablásnak minősül, és tökéletes ürüggyel szolgált Putyin rendeletéhez.

Mit akar a Kreml a kártérítési alappal?

Prokopenko szerint a Kreml azért döntött az új rendelet mellett, mert azt akarják, hogy az orosz földön tevékenykedő külföldi cégek nyomást gyakoroljanak a saját kormányaikra, akik így tán nemet mondanak az Oroszország elleni szankciókra. A szakértő úgy véli, a Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy Oroszország legközelebb elkobozza az oroszországi pénzügyi magánbefektetéseket is, amik eddig biztonságban voltak. 

A helyzet az országban egyre rosszabb. Emlékezzünk a McDonald's esetére: a cég nem sokkal az invázió kezdetét követően elhagyta Oroszországot, de az oroszok az üzlethelyiségekben megnyitották a saját gyorsétterem-láncuk üzleteit. Sült krumplit éppen nem árulnak a hamburger mellé, ugyanis az országban burgonyahiány van.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A Burger King hiába ígérte, nem zárja be oroszországi éttermeit

Az ukrán hatóságok elismerték: nincs hivatalos feltételrendszere annak, kit feketelistáznak

Meggyalázta Vlagyimir Putyin szüleinek sírját, két év felfüggesztettet kapott egy orosz nő