NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az ukrán hatóságok elismerték: nincs hivatalos feltételrendszere annak, kit feketelistáznak

Mesterlövész az ukrán zászló mellett Aachenben
Mesterlövész az ukrán zászló mellett Aachenben Szerzői jogok Michael Probst/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Michael Probst/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge LiboreiroEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az OTP ügyélben elhíresült ukrán listára sok cég került mindössze sajtóértesülések miatt. Az illetékes ukrán szerv csatornánknak elismerte, nincs hivatalos feltételrendszer a lista mögött, gyakran az is elég, ha egy cég adót fizet Oroszországban.

HIRDETÉS

Teljes a zűrzavar az ukrán hatóságok háborús feketelistája körül, ami nagy sajtóvisszhangot kapott az utóbbi időben, miután felkerült rá az OTP Bank, és emiatt a magyar kormány blokkolja az Európai Békekeret Ukrajnának szánt, 500 millió eurós kifizetését. 

Az Euronews stábja megkereste a listát készítő ukrán hatóságot, valamint több listázott cég képviselőit is azért, hogy megtudjuk, pontosan milyen kritériumok alapján kerülhet fel arra egy-egy cég és hogyan kerülhet le onnan. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy teljes a káosz a lista körül:

- Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség szóvivője, Agija Zagrebelszka elismerte, hogy nincs hivatalos kritériumrendszere a listára való felkerülésnek.

- Egyes cégek kizárólag sajtóhírek alapján kerültek fel a listára, mások pedig indoklást se kaptak.

- Az ukrán fél szerint az oroszországi üzleti tevékenység már a háború közvetett támogatásának számíthat.

- Viszont több száz olyan nyugati cég működik Oroszországban, akik nincsenek rajta a listán.

- Az Euronewsnak válaszoló összes európai cég hamisnak nevezte az ukrán ügynökség vádjait.

- És találtunk olyan belga céget is, amely már egy éve kivonult Oroszországból, az ukrán háborús listáról azonban azóta sem húzták le őket.

AP
Egy Burger King étterem Moszkvában. A cég nem szerepel az ukrán listánAP

A cégek hitelességét veszi célba az ukrán kommunikációs stratégia

A háború tavalyi kezdete óta Ukrajna előszeretettel helyezi nyomás alá azokat a cégeket és vezetőket, amelyek továbbra is üzletelnek Oroszországgal. A kijevi hatóságok célkeresztjébe kerültek már multinacionális cégek, állam- és kormányfők, pártvezetők. A megszégyenítésre alapuló stratégiához bevetik a diplomácia és a PR eszközeit, valamint a közösségi oldalakat is. 

Ennek a kampánynak a része a Háború Nemzetközi Támogatóinak listázása is, a weboldalt tavaly nyáron hozta létre az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség. A listának, illetve az azon való szereplésnek semmilyen jogkövetkezménye nincs: nem von maga után szankciókat, Ukrajnában is szabadon működhetnek ezek a cégek, a célja a megszégyenítés, illetve a közvélemény befolyásolása. A listán szereplő cégek nemzetközi megítélését komolyan rombolhatja az, ha a háború finanszírozóiként tüntetik fel őket.

Jelenleg 102 természetes személy és 26 cég szerepel a listán, közülük 17 vállalat kötődik az Európai Unióhoz. A legnagyobb visszhangot mindeddig az OTP Bank ügye váltotta ki az uniós vétó miatt, de olyan nagy nemzetközi cégek is vannak a listán, mint az osztrák Raiffeisen Bank, vagy az amerikai P&G.

Az OTP esetében a weboldal azt írja, a bank oroszországi leánycége elismeri a Luhanszki és a Donyecki szakadár köztársaságokat és kedvezményes hiteleket nyújt az orosz hadseregnek. Az OTP az Euronewshoz eljuttatott közleményében cáfolta ezeket az állításokat és hangsúlyozták, hogy minden nemzetközi és helyi előírást betartanak. 

Ronald Zak/AP
A Raiffeisen Bank székháza Bécsben - az osztrák cég szintén rajta van a listánRonald Zak/AP

Az ukrán hatóság elismerte, hogy semmilyen szabályrendszere nincs a listára való felkerülésnek

A listát közlő weboldalon több cég esetében, így az OTP Bank ügyében is rövid indoklás található arról, mivel vádolják őket. Az OTP esetében sajtóinformációk, az ukrán média cikkei szerepelnek forrásként. Vannak olyan esetek is, amikor indoklás sincs az említett cégek neve mellett. 

Stábunk megkereste az ukrán korrupcióellenes hivatalt, hogy megtudjuk, milyen kritériumok alapján szerepeltetnek cégeket a listán. 

„Nincs formális kritériuma a kiválasztásnak" - válaszolta a szóvivő, aki elmondta, a gyakorlatban azokat a cégeket listázzák, amelyek nem orosz eredetűek, nagy üzleti forgalmat bonyolítanak le, több országban működnek és közvetett módon segítik a háborút. 

„Azzal, hogy (Oroszországban) adót fizetnek, fontos nyersanyagokat és termékeket szállítanak, vagy részt vesznek a propaganda- és mozgósító kampányokban, ezek a cégek indirekt módon hozzájárulnak Oroszország háborús képességének fenntartásához" - közölte az ügynökség. 

Sok Oroszországban működő cég lemaradt a listáról

Azonban ez a közvetett szál sok félreértésre és manipulációra ad lehetőséget, hiszen ezek szerint az is elég a felkerüléshez, ha az adott cég nem szüntette be oroszországi tevékenységét. Ezt egyébként sem az unió, sem a nemzetközi szabályok nem írják elő a vállalatoknak. 

Ebben az esetben ugyanakkor az ukrán lista túlzottan rövid. Hiszen 26 nemzetközi cég helyett a Yale Egyetem listája szerint 229 nemzetközi cég folytatta a megszokott módon az oroszországi tevékenységét a háború alatt. Olyan nagy nevek is vannak közöttük, mint az olasz Benetton, vagy a francia Lacoste. Ők azonban az ukrán feketelistáról lemaradtak. 

HIRDETÉS

További 175 cég folytatta az oroszországi üzletelést, de vállalta azt, hogy nem fektet be további pénzeket ott. Vagyis több száz Oroszországban működő nemzetközi cég maradt le az ukrán feketelistáról, ha a szerkesztők kritériuma valóban csak a háborúhoz való közvetett hozzájárulás. 

A lista felháborítja az üzleti élet szereplőit

Az Euronews 16 uniós székhelyű céget keresett meg a lista szereplői közül. Közülük heten válaszoltak. Mindannyian visszautasították a vádakat. 

A francia Auchant például azzal vádolta a weboldal, hogy a megszállt területek ellátásában segédkezik az orosz hadseregnek a civilek segítésének álcája alatt. A cég szóvivője szerint ez nem igaz. 

„Az Auchan nem szervez és nem finanszíroz semmilyen jótékonysági gyűjtést az orosz hadsereg számára. Ugyanakkor, és ezt az ukrán hatóságok is tudják, folyamatosan fenntartjuk az ukrán civil lakosság ellátását az áruházainkkal. Nem zártuk be a boltjainkat és a házhozszállítás is működik" - írta a szóvivő. 

Az osztrák Raiffeisen Bank azt írta, épp elhagyni készülnek az orosz piacot. Ők kulcsfontosságú szereplőnek számítanak az orosz piacon és azért kerültek az ukrán hatóságok célkeresztjébe, mert állítólag a Kreml oligarcháit finanszírozták Cipuson. 

HIRDETÉS
AP
Auchan áruház LisszabonbanAP

Más uniós cégek példájából az derült ki, az orosz piac elhagyása sem jelenti azt, hogy lekerülnek az ukrán feketelistáról. 

A belgiumi OpenWay nevű szoftvercég már 2022 tavaszán kivonult Oroszországból, de a háború támogatóinak listájáról a mai napig nem kerültek le. Az ukrán hatóság szerint ugyanis a korábbi klienseit nem tudja megakadályozni abban a cég, hogy a Mir nevű hitelkártyarendszert a szankciók elkerülésére használják. 

A Mirt azután hozták létre, hogy a Visa és a Mastercard is korlátozta az oroszországi tevékenységét a Krím 2014-es elfoglalása után. A belga cég szerint ugyanakkor a Mir rendszer lényegében nem működik, így nincs is szerepe a szankciók megkerülésében. Az OpenWay szóvivője szerint régóta kérik az ukrán hatóságokat a lista frissítésére és a cégük nevének törlésére, sikertelenül. 

A korrupcióellenes ukrán hatóság szerint a listáról akkor lehet lekerülni, ha a cégek az összes oroszországi tevékenységüket lezárják, vagy reális kivonulási tervet készítenek. Az OpenWay ügyéről az ukrán ügynökség szóvivője azt írta, töltik a nevüket a listáról, ha bebizonyítják, hogy tényleg elhagyták az orosz piacot, sajtóinformációk nem elegendőek ehhez a lépéshez.

Újságíró • Zsíros Sándor

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kisajátíthatja a Kreml az Oroszországban maradt nyugati cégeket

State of the Union: az emberek hatékony vezetőt akarnak, akkor is, ha nem demokratikus

Exkluzív: Charles Michel reméli, hogy az Irán elleni nyilvánvaló izraeli támadás véget vet az eszkalációnak