Az ukrán elnök rendkívül súlyos kockázati tényezőnek és országára hátrányosnak tartja, hogy a Fehér Ház nem őt értesítette elsőként arról, hogy kényes adatok és hamis állítások is napvilágra kerültek Ukrajna védelmi képességeiről és a várt tavaszi ellenoffenzíváról.
Az ukrán elnök egyszerű újságolvasóként tudta meg az egészet – nem személyes kérdés, hanem értelmetlenség
HIRDETÉSA Washington Postnak nyilatkozó ukrán elnök keserűen és szarkasztikusan állapítja meg, hogy úgy értesült a riasztó esetről, mint bárki más a világon. „Nem kaptam előzetesen információkat a Fehér Háztól vagy a Pentagontól” – állítja Zelenszkij. „Nem rendelkeztünk ilyen információval. Én személy szerint legalábbis nem. Ez egy nagyon rossz történet, mert hátrányos a számunkra. De nem tesz jót sem a Fehér Ház, sem az Egyesült Államok hírnevének.”
Emlékezetes, hogy a DISCORD nevű platformról több tucat olyan titkosított dokumentum került ki az internetre, amelyeket magas rangú katonai és hírszerzési vezetőknek szántak. Saját tényellenőrző vizsgálata során a Post további titkos anyagokat is átnézett, de ezek többségét nem hozták nyilvánosságra.
Valós, hamis és feltételezett adatok átláthatatlan kavalkádja
A háború további menetében sorsdöntő fordulat (lehet) egy nagyszabású ukrán ellentámadás az orosz erők kelet-ukrajnai pozícióinak felmorzsolására. Érthető tehát az aggodalom, hogy bármilyen ezzel kapcsolatos bizalmas adat vagy hamis állítás súlyos károkat okozhat Ukrajnának, beleértve a háború elveszítését is.
A katonai elemzők március eleje óta találgatják, hogy az offenzíva mikor, milyen irányokba és mekkora erőkkel indulhat el. A tippelések alapja az, hogy a Nyugat és a NATO által megígért katonai felszerelések jó része már megérkezett Ukrajnába, és a kiképzések is folyamatban vannak. Ezzel a támadás lehetséges időpontja egyre közelebb kerül.
Életveszélyes játék
Ha a katonai képességekről és az ellentámadásról bármilyen bizalmas adat napvilágra kerül, az valóban súlyos következményekkel járhat Oroszország ellenfeleire nézve, mivel tartogatja annak veszélyét is, hogy a juttatott hadianyag túlzott arányban pusztul el, vagy alkalmatlanná válik a használatra. Ezek pótlása ilyen mértékben és ütemben jelenleg elképzelhetetlen, mert a politikai szándék hanyatlik erre nézve.
A titkosszolgálati kiszivárogtatások között szerepeltek Kijev légvédelmi hiányosságaira vonatkozó részletek, valamint arról, hogy mely dandárok készülnek az ellentámadásra. „Egyrészt hírverés, másrészt botrány” – mondja erről Zelenszkij. „Minden, ami ilyen vagy olyan módon tájékoztatja ellenségünket, még ha hamis is, mindenképpen mínusz a számunkra. Nem látok itt semmilyen előnyt.”
A fájlok tartalmazták a hírszerző szervezetek összefoglalóit a világ vezetői között folytatott magas szintű beszélgetésekről, valamint információkat a kémkedésre használt amerikai fejlett műholdas technológiákról. Ide tartoznak a szövetségesekkel és ellenfelekkel kapcsolatos hírszerzési információk is, beleértve Iránt és Észak-Koreát, valamint Nagy-Britanniát, Kanadát, Dél-Koreát és Izraelt.
Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint február végéig mintegy 15500-17000 ukrán katona vesztette életét, és további 106-110 ezer sebesült meg. Az orosz veszteségeket összességében (halottak, sebesültek, hadifoglyok, eltűntek, dezertőrök) 200 ezerre teszi. Ezek az adatok nem látszanak hamisnak, mert összhangban vannak a nyugati hírszerzők korábbi értesüléseivel.
A kiszivárogtatásnak messzemenő következményei vannak az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve. Az amerikai igazságügyi minisztérium és a kémelhárításra feljogosított FBI vizsgálata mellett több más ország tisztviselői is azt mondták, hogy egyelőre még csak felmérik az okozott károkat.
A Discordról származó adatok komor amerikai vélekedéseket mutatnak be Ukrajna katonai kapacitásairól, beleértve Kijev fegyverhiányát, és azt, hogy Washington emiatt az offenzíva elhalasztását kérte. Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalt erről Dmitro Kuleba kollégájával egy áprilisi telefonbeszélgetés során, de az elnöknek senki nem szólt közvetlenül. Wendy Sherman helyettes külügyminiszter is lefolytatott néhány telefonhívást ukrán partnereivel, de ennél tovább nem merészkedett.
A kiszivárogtatások súrlódásokat okoztak Ukrajna és az Egyesült Államok között, amely a háború legnagyobb támogatója. Egyes ukrán tisztviselők név nélkül jelezték, hogy Washington képtelen megvédeni az érzékeny információkat, amire több amerikai elemzés is rámutatott.
A dokumentumokban szereplő utalások egy része viszont arra mutat, hogy az Egyesült Államok kémkedik ukrán vezető tisztségviselők, köztük Zelenszkij után is.
A Post azon kérdésére, hogy az eset megterheli-e a bizalmi viszonyt a két ország között, Zelenszkij azt felelte, hogy nem kockáztathatja országa biztonságát. Nem fog személyes érzelmeket és sérelmeket hangoztatni, és nem akarja növelni a kárt, ami a két ország kapcsolatában beállt.
„Ahol őszintén és bizalmasan beszélhetek, ott megteszem. De a kockázatok magasak” – tette hozzá.
Zelenszkij, aki szándéka ellenére is belegabalyodott Donald Trump elnök első impeachment (leváltási) botrányába, megjegyezte: nem először keseríti az életét az amerikai szivárogtató rendszer, de most sokkal inkább arra koncentrálna, hogy felkészítse Ukrajnát az oroszok által megszállt területek visszafoglalására.
A 60 perces beszélgetés során az elnök olykor feldúltnak tűnt, amikor a kiszivárogtatásokat kommentálta, amiket „tévéműsornak” tart, és végső soron Oroszországot segítik egy rendkívül kritikus pillanatban.