Szerbia az orosz invázió kezdete óta igyekszik úgy helyezkedni, hogy ne sérüljön a Moszkvával való kapcsolata, illetve az Európai Unióba való belépésre való törekvései se vesszenek célt.
HIRDETÉSSzerbia az egyetlen olyan európai ország, mely az ukrajnai invázió miatt eddig nem volt hajlandó szankcionálni Oroszországot. A Pentagonból kiszivárgott dokumentumok egyikéből viszont kiderült: beleegyezett, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, sőt az is elképzelhető, hogy ezek már a harctéren vannak.
A Reuters azt írja, hogy az "Európa válasza az orosz-ukrán konfliktusra" címet viselő dokumentum 38 európai kormány álláspontját sorolja fel Ukrajna katonai segítségkérésére. A táblázatból kiolvasható, hogy Szerbia elutasította az ukrán katonák kiképzését, de kötelezettséget vállalt arra, hogy halálos fegyvereket küldjön, illetve ezeket már át is adta. A dokumentum szerint Szerbiának a politikai akarata és a hadászati képessége is megvan arra, hogy a jövőben fegyvereket szállítson Ukrajnának.
A Reuters emlékeztet: a március 2-i keltezéssel, illetve a vezérkari főnökök irodájának pecsétjével ellátott dokumentumot titkos és NOFORN jelzéssel látták el, ami annyit takar, hogy a benne lévő információkat tilos megosztani külföldi hírszerző szolgálatokkal és hadseregekkel. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem tudták függetlenül ellenőrizni a dokumentum hitelességét, ellenben keresték Aleksandar Vucic szerb elnök hivatalát és az ukrán nagykövetséget is, de egyikük sem reagált a megkeresésre, illetve a Pentagon sem válaszolt, amikor a kiszivárgott dokumentumok Szerbiára vonatkozó részével kapcsolatos kérdéseket küldtek nekik.
Vucic kormánya eddig semleges álláspontot képviselt az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban, noha az országnak mély történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatai vannak Oroszországgal. Janusz Bugajszki, a Jamestown Foundation külpolitikai intézet kelet-európai szakértője azt mondta, hogy amennyiben a fegyverszállítása vonatkozó dokumentum valós, akkor
A fentebb említett dokumentum a következő kategóriákba sorolta az Ukrajna segélykérelmeire adott válaszokat:
- azok az országok, melyek vállalták, hogy kiképeznek ukrán katonákat, és halálos fegyvereket adnak Ukrajnának,
- azok az országok, melyek már képeztek ki ukrán katonákat, vagy halálos fegyvereket adtak át Ukrajnának,
- azok az országok, akik az előző pontból már mindkettőt teljesítették, illetve
- azok az országok, melyek rendelkeznek azokkal a katonai képességekkel és megvan a politikai akarat is ahhoz, hogy a jövőben halálos fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Eddig Ausztria és Málta volt az egyedüli két európai ország, mely egyik kategóriában sem teljesített.
Egyszer már tagadták a fegyverszállítást
A táblázatot nagyjából egy hónappal azután hozták nyilvánosságra, hogy a Telegram egyik oroszbarát csatornáján közzétett dokumentumok kimutathatták, hogy egy szerb fegyvergyártó, a Krusik Corp. novemberben 122 mm-es föld-föld rakétákat szállított Kijevbe. A dokumentumok között szerepelt egy szállítási jegyzék, illetve az ukrán kormányzat igazolása. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő akkor a TASZSZ orosz hírügynökséggel közölte, hogy hivatalos magyarázatot kértek Belgrádtól az állítólagos szállításokról.
A Krusik Corp. tagadta, hogy rakétákat vagy más fegyvereket szállított volna Ukrajnának, Aleksandar Vucic szerb elnök pedig „notórius hazugságnak" titulálta az állításokat, majd március 5-i katari látogatásán közölte, hogy „nem exportáltunk semmilyen fegyvert vagy lőszert Oroszországba és Ukrajnába sem." A Reuters nem tudta megerősíteni a Telegramban közzétett szállítási dokumentáció hitelességét.
Vucic az ukrajnai orosz invázió tavaly februári kezdete óta próbálja egyensúlyba hozni a Moszkvával való viszonyát és az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos céljait. Negyvennégy európai ország közül eddig Szerbia az egyetlen, mely semmilyen szankciót nem vezetett be Oroszországgal szemben.