EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Bill Clinton szerint az atomfegyverek megmenthették volna Ukrajnát az orosz inváziótól

Vlagyimir Putyin orosz és Bill Clinton amerikai elnök 2000-ben, Bruneiben
Vlagyimir Putyin orosz és Bill Clinton amerikai elnök 2000-ben, Bruneiben Szerzői jogok Rick Bowmer/AP
Szerzői jogok Rick Bowmer/AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Clinton megbánta, hogy még amerikai elnökként rábeszélte az ukránokat a készleteik átadásába.

HIRDETÉS

Bill Clinton személyes felelősséget érez amiatt, hogy a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna elveszítette a területén tárolt atomfegyvereket. A volt amerikai elnök szerint Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Kijevnek még mindig lennének nukleáris töltetei, így az ő harminc évvel ezelőtti tevékenységének is köze van ahhoz, hogy végül kitört a háború.

Bill Clinton az 1994-es Budapesti Memorandummal kapcsolatban beszélt a saját felelősségéről az ír közszolgálati médiának, az RTÉ-nek. Ez a dokumentum a háború kitörésével ismét reflektorfénybe került, mások mellett ebben garantálta ugyanis Oroszország Ukrajna területi integritását, cserébe azért, hogy Kijev lemond az atomfegyvereiről.

A Szovjetunió felbomlása után az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy mi lesz azokkal az atomfegyverekkel, amelyek nem Oroszország, hanem valamelyik másik volt tagköztársaság területén vannak. Több ezer robbanófej sorsa volt kérdéses, csak Ukrajnában 1700 töltetet őriztek, ezek megtartásával a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává válhatott volna a frissen létrejött ország. 

A nemzetközi közösség legfontosabb szereplői végül arra jutottak, hogy jobb, ha nem keletkeznek új atomhatalmak. Ennek a gondolatnak a megtestesülése volt a Budapesti Memorandum is, melynek keretében Ukrajna bár lemondott a területén lévő atomfegyverekről, nagyhatalmi garanciákat kapott az ország sérthetetlenségére.

Az ukrán atom állíthatta volna meg Putyint?

A dokumentum tető alá hozásában aktív szerepet vállaló Bill Clinton most arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin elnök már korábban sem támogatta elődje, Jelcin kötelezettségvállalását Ukrajna területi épségét illetően. Húsz évvel a memorandum aláírása után, a Krím félsziget 2014-es elfoglalásakor pedig egyértelművé is vált, hogy nem fogja betartani azt.

„Személyes érintettséget érzek, mert rávettem őket, hogy mondjanak le a nukleáris fegyvereikről. Egyikük sem hiszi, hogy Oroszország ezt tette volna, ha Ukrajnának most is megvannak a fegyverei” - mondta Clinton az RTÉ riporterének, majd így folytatta:

Féltek attól, hogy feladják [a nukleáris fegyvereket], mert azt gondolták, hogy ez az egyetlen dolog, ami megvédi őket az orosz terjeszkedéstől. Amikor kényelmessé vált számára, Putyin elnök felrúgta [a szerződést], és elsőként a Krímet foglalta el. Szörnyen érzem magam emiatt, mert Ukrajna egy nagyon fontos ország.

A most 76 éves Clinton, aki 1993 és 2001 között volt az Egyesült Államok elnöke, úgy érzi, hogy a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna támogatása mellett. A politikus azt is hangsúlyozta az interjúban, hogy az ukránoknak kell eldönteniük, milyen békefeltételeket tartanak elfogadhatónak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Volodimir Zelenszkij: Együtt közelebb hozzuk a győzelmet

Izrael 76. születésnapját ünnepelték Budapesten

Budapesten lesz két év múlva a labdarúgó BL döntője