Svédország kérelme eközben parlagon heverhet, ugyanis Törökország szerint a svédek számos kérésüknek nem tettek eleget ahhoz, hogy az ő kérelmüket is ratifikálják.
Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy Törökország szintet ugrik Finnország NATO-csatlakozási kérelmével, ugyanis a török parlament elé kerül a kérelem ratifikálása. Finnország így Svédországnál előbb léphet be a katonai szövetségbe.
HIRDETÉSErdogan azok után nyilatkozott Finnország csatlakozásról, hogy Ankarában találkozott Sauli Niinistö finn elnökkel. A találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy „ami a háromoldalú egyetértési megállapodásban tett ígéretek teljesítését illeti, Finnország hiteles és konkrét lépéseket tett." Erdogan ezzel arra utalt, hogy Svédország és Finnország ugyan együtt adták be a csatlakozási kérelmüket, de Svédország a ratifikációért cserébe szerinte nem teljesítette a török igényeket.
Erdogan beleegyezett, hogy Finnország kérelme a török parlament elé kerüljön, és mivel a parlamentben az elnök pártja és szövetségesei vannak többségben, a ratifikáció még a május 14-re tervezett törökországi elnök- és parlamenti választások előtt átmehet.
A NATO bővítéséhez a 30 jelenlegi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, eddig Törökország és Magyarország nem ratifikálta a két skandináv állam csatlakozását, utóbbi viszont március végére ígérte az ezzel kapcsolatos parlamenti szavazást – egyelőre viszont csak a finn csatlakozásról szavaznak.
Svéd-török diplomáciai feszültség
A török kormány hónapok óta azzal vádolja Svédországot, hogy túlságosan engedékeny az általa terrorszervezetnek tekintett, nagyrészt kurd csoportokkal szemben, illetve hogy nem kezeli megfelelően a svédországi kurdok megmozdulásait. Emlékeztetőül: január közepén Stockholmban egy kurd csoport a lábánál fogva felakasztotta Recep Tayyip Erdogan egész alakos képmását közvetlen Benito Mussolini képmása mellé, és azt skandálták, hogy így végzik a diktátorok. A megmozdulás „csak” a kezdőlökete volt a következő hetek eseményeinek.
Január 21-én szombaton Rasmus Paludan szélsőjobboldali aktivista a stockholmi török nagykövetség közelében egy demonstráció keretében elégette a Koránt. A férfi előre bejelentette, hogy mit fog tenni, a svéd hatóságok pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva engedélyezték a megmozdulást.
Erdogan elítélte a Korán elégetését, mivel az sérti a muszlimokat, illetve bírálta a svéd hatóságokat, amiért engedélyezték a tüntetést. A Korán elégetését követően Stockholmban szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetés is zajlott, melyen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján. „Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, akkor nem kap tőlünk támogatást a NATO ügyében" – közölte Erdogan, de akkor még nem emelte ki, hogy Finnországra nélkülük is igent mondana, erre csak január végén utalt először.
A finn nézőpont
„Finnországnak fontolóra kell vennie, hogy akár Svédország nélkül csatlakozzon a NATO-hoz” – közölte január végén Pekka Haavisto finn külügyminiszter, majd pár órával később azt mondta, hogy „pontatlanul fogalmazott", és hogy Finnország továbbra is Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz.
Charly Salonius-Pasternak, a Finnish Institute for International Affairs vezető kutatója azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy Haavisto megjegyzése az első hallgatólagos beismerése annak, hogy a finn kormány már fontolóra vett olyan forgatókönyveket, melyek szerint nem Svédországgal párhuzamosan lépnek be a NATO-ba. Hozzátette: a cél mindig is az volt, hogy a két ország együtt cselekszik, „de senki sem mondta határozottan, hogy Finnország soha nem fog egyedül nekivágni. Sanna Marin és Pekka Haavisto sem."
Salonius-Pasternak hozzátette: a NATO-tagsággal kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Törökország ratifikálná Finnország pályázatát, de Svédországét nem, ugyanis a finneknek ekkor dönteniük kellene, hogy saját kérelmüket letétbe helyezik-e Washingtonban vagy nem – ez ugyanis az utolsó lépés a teljes jogú NATO-tagság felé, és ezt megtehetik akkor is, ha Svédország kívül maradna. „Ez rossz hatással lenne a finn politikusokra és a finn belpolitikára – mondta a szakértő, és hozzátette:
Salonius-Pasternak szerint Svédország megértette, hogy Finnország velük akar csatlakozni a NATO-hoz, de úgy véli, hogy a finn tagság önmagában is javítaná az északi és balti biztonságot, Finnország pedig belsősként jóval többet tehetne Svédországért, mint tagság nélkül.
Finnország és Svédország tíz hónappal ezelőtt, az orosz-ukrán háború kirobbanását követően adta be a NATO-hoz a csatlakozási kérelmét.