Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Erdogan arra kéri a török parlamentet, hogy ratifikálják Finnország NATO-csatlakozási kérelmét

Sauli Niinisto finn, és Recep Tayyip Erdogan török elnök
Sauli Niinisto finn, és Recep Tayyip Erdogan török elnök Szerzői jogok  Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Svédország kérelme eközben parlagon heverhet, ugyanis Törökország szerint a svédek számos kérésüknek nem tettek eleget ahhoz, hogy az ő kérelmüket is ratifikálják.

HIRDETÉS

Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy Törökország szintet ugrik Finnország NATO-csatlakozási kérelmével, ugyanis a török parlament elé kerül a kérelem ratifikálása. Finnország így Svédországnál előbb léphet be a katonai szövetségbe.

Erdogan azok után nyilatkozott Finnország csatlakozásról, hogy Ankarában találkozott Sauli Niinistö finn elnökkel. A találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy „ami a háromoldalú egyetértési megállapodásban tett ígéretek teljesítését illeti, Finnország hiteles és konkrét lépéseket tett." Erdogan ezzel arra utalt, hogy Svédország és Finnország ugyan együtt adták be a csatlakozási kérelmüket, de Svédország a ratifikációért cserébe szerinte nem teljesítette a török igényeket. 

Erdogan beleegyezett, hogy Finnország kérelme a török parlament elé kerüljön, és mivel a parlamentben az elnök pártja és szövetségesei vannak többségben, a ratifikáció még a május 14-re tervezett törökországi elnök- és parlamenti választások előtt átmehet.

A NATO bővítéséhez a 30 jelenlegi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, eddig Törökország és Magyarország nem ratifikálta a két skandináv állam csatlakozását, utóbbi viszont március végére ígérte az ezzel kapcsolatos parlamenti szavazást – egyelőre viszont csak a finn csatlakozásról szavaznak

Svéd-török diplomáciai feszültség

A török kormány hónapok óta azzal vádolja Svédországot, hogy túlságosan engedékeny az általa terrorszervezetnek tekintett, nagyrészt kurd csoportokkal szemben, illetve hogy nem kezeli megfelelően a svédországi kurdok megmozdulásait. Emlékeztetőül: január közepén Stockholmban egy kurd csoport a lábánál fogva felakasztotta Recep Tayyip Erdogan egész alakos képmását közvetlen Benito Mussolini képmása mellé, és azt skandálták, hogy így végzik a diktátorok. A megmozdulás „csak” a kezdőlökete volt a következő hetek eseményeinek.

Január 21-én szombaton Rasmus Paludan szélsőjobboldali aktivista a stockholmi török nagykövetség közelében egy demonstráció keretében elégette a Koránt. A férfi előre bejelentette, hogy mit fog tenni, a svéd hatóságok pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva engedélyezték a megmozdulást.

Erdogan elítélte a Korán elégetését, mivel az sérti a muszlimokat, illetve bírálta a svéd hatóságokat, amiért engedélyezték a tüntetést. A Korán elégetését követően Stockholmban szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetés is zajlott, melyen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján. „Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, akkor nem kap tőlünk támogatást a NATO ügyében" – közölte Erdogan, de akkor még nem emelte ki, hogy Finnországra nélkülük is igent mondana, erre csak január végén utalt először.

A finn nézőpont

„Finnországnak fontolóra kell vennie, hogy akár Svédország nélkül csatlakozzon a NATO-hoz” – közölte január végén Pekka Haavisto finn külügyminiszter, majd pár órával később azt mondta, hogy „pontatlanul fogalmazott", és hogy Finnország továbbra is Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz.

Charly Salonius-Pasternak, a Finnish Institute for International Affairs vezető kutatója azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy Haavisto megjegyzése az első hallgatólagos beismerése annak, hogy a finn kormány már fontolóra vett olyan forgatókönyveket, melyek szerint nem Svédországgal párhuzamosan lépnek be a NATO-ba. Hozzátette: a cél mindig is az volt, hogy a két ország együtt cselekszik, „de senki sem mondta határozottan, hogy Finnország soha nem fog egyedül nekivágni. Sanna Marin és Pekka Haavisto sem."

Salonius-Pasternak hozzátette: a NATO-tagsággal kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Törökország ratifikálná Finnország pályázatát, de Svédországét nem, ugyanis a finneknek ekkor dönteniük kellene, hogy saját kérelmüket letétbe helyezik-e Washingtonban vagy nem – ez ugyanis az utolsó lépés a teljes jogú NATO-tagság felé, és ezt megtehetik akkor is, ha Svédország kívül maradna. „Ez rossz hatással lenne a finn politikusokra és a finn belpolitikára – mondta a szakértő, és hozzátette:  

„A Kreml persze imádná, ha egy NATO-tag az USA és a többi NATO-ország akarata ellenében cselekedne, geopolitikai szempontból ugyanis ez remek hír Oroszország számára.

Salonius-Pasternak szerint Svédország megértette, hogy Finnország velük akar csatlakozni a NATO-hoz, de úgy véli, hogy a finn tagság önmagában is javítaná az északi és balti biztonságot, Finnország pedig belsősként jóval többet tehetne Svédországért, mint tagság nélkül. 

Finnország és Svédország tíz hónappal ezelőtt, az orosz-ukrán háború kirobbanását követően adta be a NATO-hoz a csatlakozási kérelmét.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Órákkal egy fesztivál előtt letartóztattak két fegyveres törököt Olaszországban

Netanjahu bejelentette, hogy népirtásként ismeri el az örmények elleni tömeges gyilkosságokat az első világháború alatt

Egy bibliai idézet miatt már hét éve vádolják gyűlöletbeszéddel a volt finn belügyminisztert