A két ország NATO-csatlakozási kérelmét a harminc tagállamból eddig csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta.
Finnországnak fontolóra kell vennie, hogy akár Svédország nélkül csatlakozzon a NATO-hoz – közölte kedden Pekka Haavisto finn külügyminiszter. Törökország és Svédország között az utóbbi pár hétben feszültté vált a viszony a svédországi kurdok egyes megmozdulásai miatt.
Szombaton Rasmus Paludan szélsőjobboldali aktivista a stockholmi török nagykövetség közelében egy demonstráció keretében elégette a Koránt. A férfi előre bejelentette, hogy mit fog tenni, a svéd hatóságok pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva engedélyezték a megmozdulást.
Recep Tayyip Erdogan török elnök elítélte a Korán elégetését, mivel az sérti a muszlimokat, illetve bírálta a svéd hatóságokat, amiért engedélyezték a tüntetést. Stockholmban ráadásul egy szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetés is zajlott szombaton, melyen a demonstrálók különböző kurd csoportok, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján. „Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, akkor nem kap tőlünk támogatást a NATO ügyében" – közölte Erdogan.
A NATO-tag Törökország – Magyarország mellett egyedüliként – akadályozza Svédország és Finnország felvételét a védelmi szövetségbe. Ankara főként azzal vádolja Svédországot, hogy támogatja a PKK-t, és több olyan személy kiadatását követeli, akiket terroristáknak tart.
Peeka Haavisto a történtek után kedden délelőtt egy tévéinterjúban közölte, hogy Svédország és Finnország közös NATO-csatlakozása továbbra is prioritást élvez, de hozzátette, hogy „nyilvánvalóan fel kell mérnünk a helyzetet, ha Svédország a történtek miatt nem tud továbblépni." Haavisto szerint egyelőre korai lenne megmondani, megállt-e a svéd csatlakozás folyamata.
UPDATE: Estére pontosítottak
Haavisto pár órával később egy hirtelen összehívott parlamenti sajtótájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy „pontatlanul fogalmazott", és hogy Finnország továbbra is Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz.
Charly Salonius-Pasternak, a Finnish Institute for International Affairs vezető kutatója azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy Haavisto megjegyzése az első hallgatólagos beismerése annak, hogy a finn kormány már fontolóra vett olyan forgatókönyveket, melyek szerint nem Svédországgal párhuzamosan lépnek be a NATO-ba. Hozzátette: a cél mindig is az volt, hogy a két ország együtt cselekszik, „de senki sem mondta határozottan, hogy Finnország soha nem fog egyedül nekivágni. Sanna Marin és Pekka Haavisto sem."
Salonius-Pasternak szerint az április elején esedékes finn parlamenti választások előtt egyetlen komoly finn politikus sem kampányolna aktívan amellett, hogy az ország Svédországot maga mögött hagyva haladjon a a NATO felé. Közölte: a finn és a májusi török választások, illetve következő, júniusi litvániai NATO-csúcstalálkozó között lát egy lehetséges időszakot Törökország számára, amikor zöld utat adhat a két skandináv államnak. Salonius-Pasternak hozzátette: a NATO-tagsággal kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Törökország ratifikálná Finnország pályázatát, de Svédországét nem, ugyanis a finneknek ekkor dönteniük kellene, hogy saját kérelmüket letétbe helyezik-e Washingtonban vagy nem – ez ugyanis az utolsó lépés a teljes jogú NATO-tagság felé, és ezt megtehetik akkor is, ha Svédország kívül maradna. „Ez rossz hatással lenne a finn politikusokra és a finn belpolitikára – mondja a szakértő. – A Kreml persze imádná, ha egy NATO-tag az USA és a többi NATO-ország akarata ellenében cselekedne, geopolitikai szempontból ez remekül hangzik Oroszország számára. Svédország megértette, hogy Finnország velük akar csatlakozni a NATO-hoz, de ha rossz a csillagállás, a finn tagság akkor is javítaná az északi és balti biztonságot. Finnország pedig belsősként jóval többet tehetne Svédországért, mint ha nem lenne NATO-tag."
Svédország is megszólalt
Ulf Kristersson svéd kormányfő keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy mielőbb helyre kell állítani a párbeszédet Törökországgal Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. Kristersson leszögezte:
Az MTI beszámolója szerint Tobias Billström külügyminiszter hozzátette, hogy Svédország jelenleg a második világháború óta a legbizonytalanabb biztonságpolitikai helyzetét éli.
Kristersson a svédországi kurd megmozdulásokkal és tüntetésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy nincs ellentmondás a szólásszabadság jogának fenntartása és a NATO-csatlakozás folyamatának továbbvitele között. Állítja: teljesen rendjén van, hogy eltérő vélemények vannak a NATO-csatlakozással kapcsolatban, ugyanakkor Svédországban és Finnországban is nagy többséggel döntöttek arról, hogy a két ország az észak-atlanti szövetséghez csatlakozzon, de hozzátette: provokátorok próbálják Svédország más államokkal fenntartott kapcsolatainak ártva rombolni az ország csatlakozási esélyeit.
Május óta tárgyalnak
Svédország és Finnország májusban kérte felvételét a NATO-ba, miután Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát. Ankara mindeddig blokkolta a pályázataikat, hogy megpróbálja rávenni Helsinkit és Stockholmot bizonyos politikai követelések teljesítésére, például Recep Tayyip Erdogan török elnök bírálóinak és az általa "terroristáknak" tartott kurd csoportok kiadatására.