A svéd miniszterelnök azt mondta szombaton, hogy ő nem tud arról, hogy Törökországnak újabb hivatalos kérése lenne országa NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Recep Tayyip Erdogan közölte, hogy még mielőtt a török parlament jóváhagyja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, Svédországnak akár százharminc „terroristát" kell átadnia Törökországnak.
A török-svéd kapcsolat múlt héten hűvössé vált. Az Euronews is megírta, hogy Törökország beidézte a svéd nagykövetet azok után, hogy Stockholmban egy kurd csoport felakasztotta Recep Tayyip Erdogan egész alakos képmását. Tobias Billström svéd külügyminiszter akkor közölte, hogy kormánya elhatárolódik a „politikusok elleni fenyegetés és gyűlöletkeltés minden formájától", illetve egy konkrét ország megemlítése nélkül hozzátette, hogy szerinte „visszataszító úgy ábrázolni egy nép által megválasztott elnököt, mint akit éppen kivégeznek a városháza előtt."
Az incidens egy kurd csoporthoz, név szerint a svéd Rojava Bizottsághoz volt köthető. A Rojava a török elnököt az egykori olasz fasiszta diktátorhoz, Benito Mussolinihoz hasonlította, akit a második világháború végén a kivégzése után fejjel lefelé felakasztottak. „A történelem megmutatja, hogyan végzik a diktátorok" – írta a csoport a közösségi médiában közzétett videója fölé, melyen Mussolini és Erdogan lábánál fellógatott képmásai voltak láthatóak.
Svédország és Finnország tavaly indította el NATO-csatlakozási kérelmét, miután február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A csatlakozást a NATO mind a harminc tagállamának jóvá kell hagynia, de egyelőre csak Magyarország és Törökország nem mondott igent, noha Magyarország már jelezte, hogy februárban megszavazhatja a parlament a csatlakozási kérelmet.
A Reuters azt írja, hogy Törökország szerint különösen Svédországnak kell először egyértelműbb álláspontot képviselnie a törökök által terroristáknak tekintett kurd fegyveres csoportokkal szemben.
Erdogan azt mondta, hogy amennyiben Svédország nem adja át a szerinte körülbelül százharminc terroristát, akkor ők sem tudják átvinni a NATO-belépés ügyét a török parlamenten.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter az YLE közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy szerinte Erdogan követelése egy dühös válasz a fentebb említett stockholmi incidensre. Haavisto hozzátette: nincs tudomása arról, hogy Törökországnak újabb hivatalos követelései lennének a két skandináv állam csatlakozásával kapcsolatban.
A stockholmi incidensre válaszul Törökország lemondta Andreas Norlen, a svéd parlament elnökének tervezett ankarai látogatását. Norlen Ankara helyett végül Helsinkibe ment. Hétfőn Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy országa jelenleg „jó helyzetben" van ahhoz, hogy Törökország ratifikálja a NATO-pályázatát. Erdogan szóvivője, Ibrahim Kalin viszont szombaton még azt mondta, hogy az idő fogytán van ahhoz, hogy a török parlament elfogadja a pályázatokat a májusban esedékes törökországi elnök- és parlamenti választások előtt.