Horvát kormányfő: ez a háború is a tárgyalóasztalnál fog véget érni

Horvát kormányfő: ez a háború is a tárgyalóasztalnál fog véget érni
Szerzői jogok  euronews
Írta: Foteini Doulgkeri

Andrej Plenković euróról, háborúról és a balkáni országok jelenlegi helyzetéről is beszélt az Euronews Global Conversation című műsorában.

Január elsejétől Horvátország bevezette az eurót, az eurózóna huszadik tagállama lett, ezzel egy időben pedig huszonhetedikként csatlakozott a schengeni övezethez, a belső határellenőrzések nélküli zónához. Erről, Ukrajnáról és a Balkán jelenlegi helyzetéről is beszélgetett az Euronews riportere, Fay Doulgkeri Davosban Horvátország miniszterelnökével, Andrej Plenković-csal.

Euronews:Miniszterelnök úr, kezdjük is a beszélgetést ezzel a fontos mérföldkővel az országa történelmében, az eurózónába és a schengeni övezetbe való belépéssel. Először is, hogy halad az átállás a kormány, és ami a legfontosabb, az állampolgárok szempontjából?

Andrej Plenković: 2023. január 1-je valóban történelmi pillanat volt. Eddig mi vagyunk az egyetlen ország, amely ugyanazon a napon csatlakozott az euróövezethez és a schengeni térséghez. És természetesen az átmenet, ami az állam ellenőrzése alatt állt, technikai szempontból nagyon jól ment. Nem voltak problémák. A bankautomaták működtek. Volt elég euróérme, euróbankjegy. A teljes fizetési rendszer tökéletesen működött. A horvát kuna és az euró kettős használatának első két hete minden nehézség nélkül zajlott. Vasárnaptól kezdve pedig már csak eurót használunk. Az egyetlen incidensünk, hogy néhány gazdasági szereplő valóban megemelte az árait a kunáról euróra kerekítés közben, ami nem volt tisztességes. Most különböző ellenőrzések foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és megpróbáljuk meggyőzni őket, hogy állítsák vissza a 2022. december végi árakat.

Ráadásul ez az állampolgárok legnagyobb félelme, amikor belépnek az eurózónában, hogy az árak emelkedni fognak, különösen most, a megélhetési válságban. Tettek már ez ellen konkrét lépéseket?

Természetesen, mint mindenki más az európai kontinensen, Horvátországban is szembesültünk az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeivel, az energiaválság, az élelmiszerválság és az inflációs nyomás következményeivel. Az a tény, hogy Horvátország hat éve tartó útja az euróövezethez való csatlakozással egybeesett a megváltozott globális környezettel, szintén hatással volt a horvátországi árak emelkedésére. De azt el szeretném mondani, hogy 2022-ben a statisztikai hivatalunk szerint Horvátországban az infláció 10,8[%], ami mindössze 1%-kal haladja meg az euróövezet átlagát, de alacsonyabb, mint az EU összes közép- és kelet-európai országában, ahol nincs euró. Tehát hisszük, hogy ez a helyzet le fog csillapodni, hogy a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba. Vannak intézkedéseink, és természetesen mi, mint kormány sok helyen beavatkoztunk. Volt egy 3,6 milliárd eurós csomag a polgáraink és a gazdasági szereplőink számára 2022 folyamán, hogy megőrizzük a társadalmi kohéziót és elkerüljük a társadalmi töréseket. Tehát azt mondanám, hogy amikor az állam mindent megtett, amit csak tudott, igazságos lenne, hogy a rendszerünk minden szereplője, beleértve a gazdasági szereplők egy részét - hangsúlyozom, hogy néhányat, nem mindet - megfelelően viselkedjen.

És most térjünk rá ennek az egész válságnak az okára. Európa, az Egyesült Államok, a nemzetközi közösség általában véve szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy korlátozza a háború finanszírozására való képességét. De Zelenszkij elnök azt mondja, hogy ez nem elég. Ön szerint Európa eleget tesz?

Nos, azt kell mondanom, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, amely már 11 hónapja tart, példátlan helyzet az európai kontinensen. A kilencvenes évek elején mi is áldozatai voltunk az agressziónak, de ez az Ukrajna elleni katonai hadjárat sokkal nagyobb léptékű, és a következményei halálos áldozatok, menekülésre kényszerülő emberek, hatalmas anyagi károk és természetesen az egész Európára gyakorolt következmények. Az Európai Tanács egyik vezetőjeként az az érzésem, hogy eddig még soha nem láttuk az Európai Unió ilyen egységét, ilyen eltökéltségét, Oroszország ilyen egyértelmű és világos elítélését, és ilyen mértékű szolidaritást Ukrajnával, nemcsak politikai, diplomáciai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius, hanem katonai értelemben is.

Ön szerint hogyan ér véget ez a háború?

Mint minden konfliktus, ez is a tárgyalóasztalnál fog véget érni. A legfontosabb azonban az, hogy támogatjuk Ukrajnát a területeinek visszaszerzésében, szuverenitásának megőrzésében, az alkotmányos rend megőrzésében. És ez az, amiben végül az ukrán nép, a katonaság és a vezetőik hősies küzdelme lesz a győztes elem, akik úgy döntöttek, hogy maradnak és a népükkel lesznek.

Mivel említette a 30 évvel ezelőtti háborút az országában, vannak-e olyan tanulságok, amelyek hasznosak lehetnek a mostani ukrajnai helyzetre?

Nos, én az elmúlt nyolc évben, a 2014-es válság óta, a Krím megszállása, a törvénytelen népszavazások, az annexió és minden, ami Donyeck és Luhanszk térségében történt, szóval azóta ezt szorgalmaztam. Akkoriban az Európai Parlament képviselője és az ukrajnai delegáció vezetője voltam. Fontos horvátországi tapasztalatokkal rendelkeztünk, most volt a 25. évfordulója a békés - ezt hangsúlyozom, nem tudom jobban hangsúlyozni, különösen az orosz média számára - a volt megszállt kelet-szlavóniai területek békés reintegrációjának, diplomáciai közvetítéssel, az ENSZ bevonásával, speciális mechanizmusokkal, amelyek biztosították, hogy mindenki, aki ott élt, maradhatott, és mindazok, akik azt akarták, hogy Horvátország lekerekítse területi integritását és alkotmányos rendjét, sikerrel jártak. Ez egy fantasztikus művelet volt 25 évvel ezelőtt, és úgy gondolom, hogy ez volt az a modell, amelyet Donyeck és Luhanszk régiók esetében is alkalmazni lehetett és kellett volna.

Beszéljünk a Balkánról, arról a régióról, ahol az utóbbi időben nagyon sok feszültséget láthattunk. Például Boszniában, ahol nagyszámú horvát közösség él, és persze ott van a Szerbia és Koszovó közti feszültség. Ön szerint a térség destabilizálódását látjuk?

Nem. Az Európai Unió legmagasabb szintjén soha nem volt annyi elkötelezettség a nyugat-balkáni régió iránt, mint 2022-ben. Azt hiszem, minden kollégám megértette, hogy többet kell foglalkoznunk ezzel, beszélnünk kell a vezetőkkel és befolyásolnunk kell a folyamatot. Ez meg is történt. Másodszor, Szerbia és Montenegró tárgyalásokat folytat az unióval. Végül Észak-Macedónia és Albánia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt, Koszovó pedig tagságért folyamodott. A régió országainak most arra van szükségük, hogy enyhítsék a köztük lévő feszültségeket, foglalkozzanak az állam és a demokrácia működőképességének kérdéseivel, és ezen túlmenően enyhítsék a feszültségeket, amelyek korábban a konfliktusok okozói voltak. Úgy gondolom tehát, hogy az európai partnerek ilyen nagyfokú részvételével és elkötelezettségével nem jutunk el olyan incidensig, amely destabilizációhoz vezethet. De óvatosnak kell lennünk, elkötelezettnek kell maradnunk, és minden vezetőnek vállalnia kell a saját felelősségét. Mert minél több ország stabil, működő, annál gyorsabb lesz az útjuk az Európai Unióba.

kapcsolódó cikkek