Vasárnap óriási fölénnyel ismét Zoran Milanovićot választották Horvátország elnökének. Kilenc éve még nemkívánatosnak nevezte Orbán Viktort, de azóta újra megtalálták a közös hangot. Milanović bal- és jobboldali nézetek ügyes, populista ötvözetével régóta Horvátország legnépszerűbb politikusa.
HIRDETÉS
„Ha már az első körben megválasztották volna, Tuđmanhoz hasonlóan a népakarat elnöke lett volna Horvátországban, és ez nem tett volna különösebben jót sem a pluralizmusnak, sem a demokráciának” – így reagált a horvát elnökválasztás első fordulójának eredményére egy politikai elemző.
A baloldali jelölt, a régi-új államfő, Zoran Milanović ugyanis a szavazatok 49,09 százalékával, hajszál híján már az első fordulóban megnyerte a versenyt. Davor Gjenero az ország szempontjából fontosnak tartja, hogy ez nem következett be.
A második fordulóban azonban földindulásszerű diadalt könyvelt el.
A „populista” és a „tudós” összecsapása – így reagált az AFP párbajukra, és arra emlékeztetett: Milanović kiváló szónoki képességekkel rendelkezik, kihívója Dragan Primorac pedig képzett gyermekorvos, ugyanakkor a DNS-elemzés úttörőjeként a kilencvenes években tömegsírokba lőtt áldozatok azonosításában segédkezett.
Ennek ellenére a tévés párbaj időnkét alpári kocsmai beszélgetés színvonalára süllyedt.
„Díler”, „ingyenélő”, „hazug”, „lazsáló”, „gyáva” – ezeket a minősítéseket vágták egymás fejéhez.
„Annyira hamis, mint egy 13 eurós bankjegy” – ezt mondta például Milanović kihívójáról, aki szerinte olyan unalmas, „mint egy barátságos meccs”. Primorac azzal vágott vissza, hogy az „elnöknek sem a haza, sem a munka nem szent”, mert „11:30-kor kel”.
Talán csak a szerb elnök megítélésében vallottak hasonló nézeteket.
„Vučićnak el kell döntenie, hogy Oroszország vagy az Európai Unió a partnere. Csak ezután kezdhetünk komoly tárgyalásokat” – jelentette ki Milanović, ami csak azért hangzik visszásan, mert őt is oroszbarátsággal vádolják.
Hajlandó lenne találkozni az orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai háborút? – így hangzott az egyik kérdés, amire Primorac azt válaszolta, hogy jelenleg semmi értelme, mert Horvátország nem érintett a konfliktusban, alkotmányos alapja pedig nincs annak, hogy horvát katona betegye a lábát Ukrajnába.
Milanović a konkrét választ azzal kerülte el: „soha senki nem javasolta, hogy horvát katonák menjenek Ukrajnába”.
Az utolsó kommunista
A regnáló, újraválasztott elnök köztudottan oroszbarát és Ukrajna-ellenes, a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan pedig azt vallja, hogy az Európai Unió képtelen kezelni a tömeges migrációt. Amikor tíz éve 800 ezer menekültet engedett át Horvátország területén, Angela Merkel akkori német kancellár arra kérte, hogy 50-60 ezret fogadjon be.
„Elutasítottam a kérést” – mondta lakonikusan Milanović, aki 2015-ben Horvátország miniszterelnöke volt.
Az abortuszt illetően – kihívójától eltérően – Milanović szerint a nőt megilleti a döntés joga.
Riválisát azzal vádolta, hogy – Benjámín Netanjáhúra és a gázai háborúra utalva – tömeggyilkosokkal szövetkezik, mire Primorac azzal vágott vissza, hogy Milanovićnak csak három politikai barátja van: Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője; Vlagyimir Putyin, orosz elnök és Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű vezetője.
Válaszul Milanović az „utolsó kommunistának” nevezte vetélytársát, és arra emlékeztett, hogy Primorac a nyolcvanas évek végén tagja volt az uralkodó állampártnak.
A baloldali
Csakhogy már korábban előkerült egy pártalapszervezeti határozat, amely arról tanúskodott, hogy Zoran Milanovićot, katonai szolgálata idején, 1985 augusztusában felvették a Jugoszláv Kommunista Szövetség soraiba.
A dokumentum másolatát a jobboldali kormánypárt, a HDZ publikálta a közösségi oldalán, az elnök pedig egyszerűen azt állította, hogy a kópia hamisítvány.
Közgazdász édesapja azonban vitathatatlanul a kommunista szövetség tagja volt, így a kis Zorant anyai nagyanyja keresztelte meg a legnagyobb titokban egy zágrábi templomban.
A keresztségben a fiú a Marijan nevet kapta, de soha nem használta. Az édesanya, Đurđica – Ginának becézték – angol- és némettanárnő volt, így a gyermek is tanult nyelveket.
A német ugyan kimaradt, de Zoran Milanović jól beszél angolul, franciául és oroszul.
A középiskolában vadóc volt, gyakran összeverekedett vélt vagy valós igazát védve. Már akkor baloldalinak vallotta magát.
A jogi kart a zágrábi egyetemen dicsérettel végezte. Első, munkahelye a zágrábi kereskedelmi bíróság volt, majd gyakornokként a külügyminisztériumba került későbbi riválisa, és a többi között a Mol-botrányba belebukó Ivo Sanader irányítása alá.
Egy évvel később, 1994-ben csatlakozott egy, az örmény és azeri kedélyek csillapítását célzó békefenntartó misszióhoz a Hegyi-Karabahban.
Ugyanebben az évben vette feleségül Sanja Musićot. Két fiúk született: Ante Jakov és Marko.
A horvát first lady – egyébként kutatóorvos és egyetemi oktató – kisebbfajta botrányt okozott, amikor 2022-ben kieszközölte, hogy fia már lezárt jeles osztályzatát latinból és matematikából, a színötös átlag érdekében, emeljék kitűnőre.
A gyors felzárkózás
Zoran Milanović közvetlenül a kétezres évek előtt csatlakozott a baloldali szociáldemokratákhoz, és viszonylag gyorsan a párt élére került. A 2007-es választást ugyan elbukták, de Milanović állt a legerősebb ellenzéki tömörülés élén.
Pártja a következő választásokat 2011-ben már magabiztosan nyerte meg, így Zoran Milanović lett 45 évesen a függetlenné vált Horvátország legfiatalabb miniszterelnöke.
Elsődleges célja a horvát uniós csatlakozás lezárása volt. A népszavazáson, 2012 januárjában a válaszadók kétharmada támogatta hazájuk belépését az EU-ba.
A Magyarországhoz képest kilenc évvel később, 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország gyorsan bepótolta lemaradását: a hosszú éveken át stabil kunát 2023. január 1-jén az euró váltotta fel, és ugyanazon a napon a schengeni térség tagja lett.
A szociáldemokraták 2016-os választási veresége után Zoran Milanović visszavonult a politikai életből, és megalakította saját vállalkozását, az EuroAlba tanácsadói irodát.
Egyetlen fontos ügyfele volt: Edi Rama, albán miniszterelnök.
A kegyetlen szavak
Három évvel később, 2019-ben Milanović bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Az első fordulóban szoros különbséggel győzött, a másodikban pedig százezerrel több szavazatot kapott, mint az addigi államfő, Kolinda Grabar-Kitarović.
Az államfői eskü letétele után, 2020 februárjában Zoran Milanović lett Horvátország ötödik köztársasági elnöke.
Ambícióit ekkor már nem volt képes kordában tartani. A parlamenti választások előtt, tavaly márciusban államfőként bejelentette, hogy indul a kormányfői tisztségért.
Miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ehhez előbb le kellene mondani köztársasági elnöki hivatalról, a testületet az „iráni forradalom hagyományápolói gyülekezetének”, a bírákat pedig „írástudatlan parasztoknak”, „unalmas istállói döglegyeknek” és „gengsztereknek” nevezte.
Nem kímélte a jobboldali kormánypártot, a Horvát Demokratikus Közösséget, a HDZ-t, és Andrej Plenković kormányát sem, amelynek tagjait „tolvajoknak és zsarnokoknak”, „hit és világnézet nélküli kiégett jellemeknek” hívott, akik csak a „nyers hatalomra és mások pénzére hajtanak”. Az országot szerinte a „marhatolvajok mentalitásával” rendelkező „banditák” irányítják. Kivétel nélkül „piócák és élősködők a horvát nép egészséges testén” – mondta.
Következésképpen az ország piszkos, mint „Augeiasz istállója”. Milanović az éliszi királyra utalt, akinek mérhetetlenül nagy gulyája volt, a trágyát azonban sosem takarították ki az istállókból, így az egész Peloponnészoszt megfertőzte a bűz.
Egy népszerű horvát sláger refrénjére hivatkozva bejelentette, hogy hömpölyög az „igazság folyója”, amely a „szent háborúban” elmossa a sok koszt.
A gondosan felépített stratégiája tökéletesen bevált. Zoran Milanović a bal- és jobboldali nézetek ügyes, populista ötvözetével évek óta Horvátország legnépszerűbb politikusa.
A rivalizás
Oroszbarát nézetei miatt politikai elemzők a szlovák kormányfő, Robert Fico horvát változatának, kiszámíthatatlansága és populizmusa miatt pedig horvát Trumpnak tartják.
Harciasan szembeszáll Brüsszellel és a NATO-val, ezért Orbán Viktorhoz is hasonlítják.
„Milanovićnak nincs elképzelése” – figyelmeztetett az elnökválasztás decemberi első fordulója után a kormányfő. „Nem akarunk Oroszország felé sodródni. Horvátország a helyes úton akar maradni” – mondta Andrej Plenković, aki a HDZ tavalyi győzelme után, Milanović legnagyobb bosszúságára megőrizte miniszterelnöki tisztségét.
Plenković – mint emlékezetes – személyesen akadályozta meg, hogy az INA után gazdaságának másik koronaékszere, az ötvenezer alkalmazottat foglalkoztató Fortenova magyar kezekbe kerüljön.
Horvátországban nem szokatlan, hogy az elnök és a kormányfő a politikailag ellenlábas tömörülések tagjai közül kerülnek ki, de egymással mélyebb konfliktusba sosem keveredtek – mint most, Milanović és Plenković rivalizásában.
A „vakbél”
„Magyarország ebben a pillanatban Európa vakbele kormányfőjének köszönhetően, aki aktív kommunista volt, aztán liberális, mindenből egy kevés” – ezt mondta Orbán Viktorra utalva akkor még horvát miniszterelnökként Zoran Milanović 2015-ben. A magyar kormányfőt Európa „legnemkívánatosabb” személyiségének nevezte abból az alkalomból, hogy az akkori horvát államfő a V4-ek vendége volt a magyar fővárosban.
A vélemény persze kiverte a biztosítékot Budapesten. A magyar külügyminiszter szerint Milanović megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ezért bekérette a horvát nagykövetet.
Az eset azért is érdekes, mert Milanović három és fél évvel korábban Orbán Viktorral tárgyalt, és fejet hajtott vendéglátója előtt.
„Zoran Milanovic olyan ország vezetője, melyet a magyarok mindig nagyra becsültek” – ezt írta akkor a Kormányportál.
Idővel megtalálták a közös hangot – és ellenséget.
A magyar miniszterelnök egyik szokásos adriai nyaralásán, 2022 augusztusában már barátságosan borozgattak a Hvar melletti Pokoli-szigetek egyik vendéglőjében.